Veszedelmes fertőző betegségek leselkednek a magyarokra: ha ilyen csípést találsz, nagy a baj

Néha egy szúnyog-, vagy hangyacsípésre elég egy kis kenőcs, és máris elszáll a kellemetlen viszketés.. De előfordul, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű és egy csípés, akár azonnali orvosi beavatkozást igényel. Bár a legtöbb rovarcsípés és fulllánkszúrás ártalmatlan, egyesek kezelés híján igen veszélyesek is lehetnek. Különösen igaz ez akkor, ha allergiásak vagyunk a rovarok mérgére, vagy ha az adott rovar valamilyen betegséget hordoz.

A nyári hónapokban iszonyúan el tudnak a természetben a különböző ízeltlábúak. Akár piknikezünk, akár csak sétálgatunk, a talajszinttől a fákig, mindenhonnan leselkedhetnek ránk. Ha pedig megtörténik a baj, simán lehet, hogy érdemes megnézetni a csípés nyomát egy bőrgyógyásszal. A Huffpost összeszedte, mit kell szem előtt tartani, hogy rájöjjünk, ártalmatlan kellemetlenségről van szó, vagy valós  orvosi segítségre szoruló egészségügyi veszéllyel állunk szemben.

Első körben érdemes néhány gyakori tünetet szem előtt tartani. Ilyen a komolyabb, kínzó fájdalom, a duzzanat és az, hogy a csípésnek jól látható nyoma maradt.

- Vallja Joshua Zeichner, a Mount Sinai Orvosi Központ bőrgyógyásza. Ha a duzzanat viszonylag nagyobb területre kiterjedő, és nem csak a csípés közvetlen környezetében látható, az komoly gondra is utalhat.

"Extrém esetekben szervezetünk csípésre adott reakciója olyan erős lehet, hogy az intenzív ellátást igényel." Ezt már Margaret Parsons, a Californai Egyetem bőrgyógyásza teszi hozzá, aki a csípést kísérő reakciók fontosságára figyelmeztet. A csípés után érdemes nagyobb jelentőséget tulajdonítani annak, ha "gombócot érzünk a torkunkban", vagy mellkasi fájdalmat, esetleg heves szívverést tapasztalunk. Ha szédülés és hányinger  gyötör, az még valószínűbbé teszi, hogy komoly a baj.

A rovarcsípések között a leggyakoribbnak számítók a szúnyogoktól, legyektől, pókoktól, méhektől, darazsaktól, kullancsoktól, hangyáktól és ágyi poloskáktól származók. A nyári hónapokban ezek közül a szakértők szerint a kullancs jelenti a legnagyobb veszélyt. Az élősködők ugyanis a Lyme kór elsődleges hordozói közé tartoznak. Persze a szúnyogok sem veszélytelenek, hiszen a vérszívókban már Európában is jelen lehet a Nyugat-Nílusi láz és egyéb veszélyes betegségeket is behordozhatnak. 

Kullancsok 

A nyári hónapokban csaknem 2-szer annyi Lyme-kór fertőzést jelentettek 2020-ban, mint az év többi 8 hónapjában összesen. A két legkritikusabb hónap pedig a június és július volt, előbbiben 423, utóbbiban 364 regisztrált eset jutott. A tendencia pedig hosszú évek óta ez, a nyár első két hónapja kifejezetten kritikus a Lyme-kór esetében.

2020-ban egyébként összesen 1522 bejelentett Lyme-kór esetet jegyeztek fel Magyarországon, ami 130-al több, mint amennyit 2019-ben regisztráltak – derült ki Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adataiból. Mindez pedig azt jelenti, hogy 2021 júliusának elején éppen két lábbal gázolunk a legveszélyesebb kullancsidőszakban.

A Lyme-kórról érdemes tudni, hogy olyan kullancsok csípésével terjed, amik maguk is fertőzöttek a Borrelia burgdorferi nevű baktériummal. Ilyenekből pedig egyre több van Magyarországon is, ugyanis az egyre enyhülő telek nem elegek ahhoz, hogy nagymennyiségben kiirtsák a veszélyes parazitákat.

Ezért fontos, hogy védekezzünk a kullancsok ellen, illetve minél hamarabb távolítsuk el a bőrünkbe fúródott kullancsokat. Ha a csípés utáni hetekben lázat, influenzaszerű tüneteket tapasztalunk, azonnal menjünk orvoshoz. Ha nem találtunk a testünkben kullancsot, de a csípés helyén kis piros folt alakul ki, mely a szélek felé terjed, közepe kifehéredik és az elváltozás gyűrű alakú lesz, majd a testünkön máshol is ilyen elváltozások jelentkeznek, jó eséllyel elkaptuk a Lyme kórt.

Ha megtörtént a baj, érdemes azonnal felkeresni vele egy orvost, aki jó eséllyel antibiotikumot fog felírni.  Jobban járunk viszont, ha előre gondolkodunk és felvesszük a kullanccsípés elleni védőoltást. A kullancsok ugyanis a Lyme kór mellett az agyvelőgyulladást is terjesztik, egy nem kívánt találkozó velük ezért akár életveszélyes kimenetelű is lehet.

Szúnyogok

A szúnyogveszély mértékét és ebből következően az ellenük való védekezést az időjárás határozza meg. Az idei évben egy erősebb szúnyoginvázióval indult a nyár. A következő hetekben a szúnyogártalmat az esőzés és a Dunán levonuló árhullám fogja meghatározni. Ha beüt még egy, a két héttel ezelőttihez hasonló esős időszak, az így könnyen a szúnyogok tömeges elszaporodásához vezethet Ehhez elég, ha a gátakon belül néhány centiméteres víztestek alakulnak ki. Ezeken a területeken rengeteg szúnyogtojás van, amelyből a víz hatására hét-tíz nap alatt kifejlődnek a vérszívók.

A szúnyogcsípés szinte minden "áldozatnál" helyi reakciót vált ki, de vannak olyanok, akiknél akár súlyos allergiás tünetek is jelentkezhetnek.  Ilyenkor jellemző tünetek a kiterjedtebb, viszkető terület, a nagy kiterjedésű kiütések a csípés körül és akár az anaflaxiás sokk is, ami egy a torok bedagadásával járó, azonnali orvosi segítséget igénylő állapot. A szúnyogcsípés persze nem csak az arra allergiásokra lehet veszélyes. Egy külföldi nyaralás alatt könnyen elkaphatunk a vérszívóktól trópusi betegségeket is, és csak idő kérdése, hogy az inváziós szúnyogfajok elszaporodásával ezek a betegségek mikor ütik fel a fejüket hazánkban is. Ezek közül a legismertebbek:

• Malária: A tünetek jellemzően a csípés után néhány héttel kezdődnek. A fertőzés tünete a magas láz, a hidegrázás, a fokozott izzadás, a fejfájás, a hányás és a hasmenés
• Dengue-láz: A hazánkban is egyre gyakrabban észlelt tigrisszúnyogok terjesztik.  Tünetei többek között a láz, fejfájás, a kanyaróhoz hasonló bőrkiütés, valamint az izom- és ízületi fájdalmak. Ritka esetekben, a dengue-láz életveszélyessé is válhat.

Az NNK közlése szerint pedig hazánkban előforduló szúnyogok által terjesztett legfontosabb betegség a nyugat-nílusi láz. Ezt a szúnyogok jellemzően úgy tudják terjeszteni, hogy csípéskor a vérszívók nyála bejut a szervezetünkbe.

Jó hír, hogy a betegség, barátságtalan neve ellenére a legtöbb, embert érintő fertőzés tünetmentesen zajlik. A fertőzött személyek néhány százalékánál 3-14 nap lappangási idő után enyhe, influenzaszerű tünetek jelentkeznek: láz, fejfájás, izomfájdalom, melyhez bőrkiütések társulhatnak. A betegek tünetei többnyire 3-6 nap alatt maguktól gyógyulnak. Súlyos esetekben azonban idegrendszeri tünetek lépnek fel agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás formájában, mely leggyakrabban idős embereket érint. A súlyos esetek kórházi ellátást igényelnek. A betegeknél csak tüneti kezelést lehet alkalmazni, nincs specifikus gyógymódja.