7 °C Budapest
Borzalmas kór támadja a magyarokat: a legtöbb család érintett

Borzalmas kór támadja a magyarokat: a legtöbb család érintett

2018. január 17. 16:31

A stressz a mindennapok része. Kikerülhetetlen, együtt kell élni vele. Ha azonban nem vigyázunk, komoly gondokat okozhat. Az állandó feszültség egészségügyi problémákhoz vezethet, ráadásul a megélhetésünket is veszélyezteti: az állandó nyomás hatással van a teljesítményünkre is. Némi odafigyeléssel viszont a javunkra is fordíthajuk a stresszt.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

A stressz az élet velejárója, mindenki megtapasztalja, együtt kell élni vele. Ha viszont nem tudjuk kezelni, komoly problémákat okozhat. Hogy mi miatt feszengenek a magyarok? A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Munkahelyi stressz és stresszkezelés Kutatócsoportja által készített, több mint 19 ezer, 18 és 60 év közötti magyar munkavállaló részvételével készült, 2014-es felmérés szerint a magyar munkavállalók számára sokkal inkább a gyors munkatempó (63 %), mint a jelentős mennyiségi elvárás (47 %) okoznak magas stresszterhelést. Jelentős stressz tényezőként jelenik meg továbbá az igazságosság és tisztelet alacsony mértéke (41 %), valamint komoly problémát okoz a szekálás.

A munkahelyi stressz mértéke a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom ágazatban volt a legjelentősebb (56 %), ezt követi a Kereskedelem, gépjárműjavítás, ingatlan ügyek ágazat (55 %), és a Személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatás ágazat (54 %).A kutatási eredmények arra is rámutattak, hogy a magasabb iskolai végzettség, valamint a szakképzettség is egyfajta védőfaktor lehet a stresszel szemben, hiszen a főiskolai vagy egyetemi végzettséggel, illetve szakközépiskolai érettségivel rendelkezők számolnak be a legkevesebb, míg a 8 általános vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezők a legnagyobb stresszről.

Nemzetközi kutatások szerint egy felnőtt átlagosan napi 2 órát és 11 percet stresszel valamin, legyen szó munkahelyi dolgokról, késésről. Vagyis hetente több mint 15 óránk telik el úgy, hogy feszültek vagyunk, rosszkedvűek és szorongunk valami miatt. Ez évente 33 napot jelent. Ennyi idő megy el arra, hogy ahelyett, hogy élveznénk az életet, pocsékul érezzük magunkat valami miatt.

A tartós stressznek kutatások szerint ráadásul súlyos egészségkárosító hatása van. Ha valaki nem változtat életvitelén, rendszeresen jelentkezhet nála fejfájás, fülzúgás, de a stressznek hatása van a különféle szív-és érrendszeri betegségek kialakulásában is, sőt, depresszióhoz is vezethet. Nem ritka az alvászavar, libidócsökkenés, és különféle emésztési problémák is jelentkezhetnek. Nem meglepő tehát, hogy a stresszes életmód azzal is együtt jár, hogy a munkavállalók rosszabbul teljesítenek, gyakrabban hiányoznak a munkahelyükről, gyakrabban kell táppénzre menniük.

Azonban ha a stresszt megfelelően kezeljük, a javunkra is válhat. Erről Dr. Megan Arroll pszichológus beszélt a Daily Mailnek. Úgy fogalmaz, hogy ha egy stresszes helyzetet inkább lehetőségként fogunk fel, azáltal mi magunk is fejlődhetünk, tanulhatunk. Ezt a munkahelyen is kiválóan lehet alkalmazni, hiszen ha megpróbáljuk megváltoztatni a hozzáállásunkat, egy-egy új, elsőre nehéznek tűnő, elvégzendő feladat érdekes megmérettetésnek tűnhet.

Hogy ez tényleg így van, alátámasztja a Mannheimi Egyetem kutatása, amelyben 171 munkavállalót (informatikusokat, a szociális szférában dolgozókat, pedagógusokat, stb.) kértek meg arra, hogy hogy naponta háromszor számoljanak be arról, hogy érzik magukat. Reggel azzal kapcsolatban kellett bejegyzést írniuk, hogy milyen munkanap vár majd rájuk, mire számítanak. Munka után azt kellett feljegyezniük, milyen konstruktív lépéseket tettek azért, hogy bírják a terhelést, például: készítettek-e egy listát azzal kapcsolatban, milyen feladatokat kell elvégezniük a munkanap folyamán. Végül este, lefekvés előtt azt kellett megítélniük, hogyan teljesítettek, hogyan értékelik a saját teljesítményüket.

Azok az emberek, akik a nehezebb feladatokat, egy zsúfolt munkanapot inkább kihívásként éltek meg, nem pedig valami olyasmit, amin túl kell lenni, amit túl kell élni, sokkal produktívabbak voltak, míg azok, akik negatívan álltak a dolgokhoz, kevésbé tudták hatékonyan végezni a munkájukat.

Az is igaz, hogy nem könnyű megváltozni, megváltoztatni a hozzáállásunkat, de érdemes próbálkozni és nem elkeseredni egy nehezebb napon. A szakember a köbvetkezőt tanácsolja a munkavállalóknak:

  • Ha valamit nehéznek érzel és feszült vagy tőle, próbáld higgadtan átgondolni, mit nyerhetsz, mit tanulhatsz belőle.
  • Ne légy túl szigorú magaddal, tudd, mennyit érsz. Sokan sokkal szigorúbbak önmagukkal, mint például a főnökeik. Épp ezért próbáld úgy kezelni saját magad, mint egy jó barátod, ne várj el magadtól irreális dolgokat.
  • Ne mondj mindenre igent. A pozitív hozzáállást is túlzásba lehet vinni, tudd, mennyi feladattal boldogulsz, és ha túl sok minden szakadna a nyakadba, jelezd azt a megfelelő embernek, legyen szó akár munkáról, akár magánéletről.

A pszichológus megjegyzi, már önmagában az is stresszt okozhat, hogy próbáljuk csökkenteni a stresszforrásokat az életünkből, hiszen sokak számára ez szinte teljesíthetetlen feladat. Az emberek többsége a munkahelyi feladatok mellett aggódik a családjáért, a megélhetéséért, a jövőjéért. Sokan hiába nem szeretik például, amivel nap, mint nap foglalkoznak, nem mernek munkahelyet váltani, mert szükségük van a fix havi bevételre. A szakember szerint azonban még egy ilyen élethelyzetben is sokat számít, ha valaki megpróbálja meglátni a jót azokban a dolgokban, amikkel kapcsolatban valamiért szorongott korábban, mert ez valóban csökkentheti a stresszt.

NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. november 28. vasárnap
Stefánia
47. hét
November 28.
Advent (1.)
November 28.
Nemzetközi Aura nap
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?