Egyhangúlag szavazott az MNB Monetáris Tanácsa az alapkamat tartásáról
Az egynapos (O/N) betéti kamat 5,25 százalék, a kamatfolyosó felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,25 százalék maradt.
Az egynapos (O/N) betéti kamat 5,25 százalék, a kamatfolyosó felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,25 százalék maradt.
A globális piacok 2026 első hónapjaiban egyszerre szembesültek geopolitikai feszültségekkel, megugró energiaárakkal és bizonytalan kamatkilátásokkal.
Az elemzők egy részét meglepte, hogy az infláció még mindig 2 százalék alatti eredményt produkált, ám az okok ennek ellenére is világosak.
Bár februárban közel tízéves mélypontra esett a hazai infláció, az áremelkedés üteme márciusban várhatóan újra gyorsulásnak indult.
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsának tagja szerint az euróövezet monetáris politikáját nagymértékben meghatározza az iráni konfliktus.
A döntés elsőre meglepőnek tűnhet, mert az infláció jelentősen mérséklődött az elmúlt időszakban.
Kedden gyengült a magyar fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
A kamatfolyosó szélei sem módosultak, a döntés megfelelt a piaci várakozásoknak.
A befektetők folyamatosan leépítik a pozícióikat, miközben az erősödő dollár és az emelkedő amerikai államkötvényhozamok egyaránt csökkentik az arany vonzerejét.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott az alapkamaton, amely így továbbra is 6,25 százalékon maradt.
Bár az Európai Bizottság már megkapta az ukrán jegybank levelét, a testület egyelőre nem reagált nyilvánosan a magyar hatóságok fellépésére.
A döntéshozók egyelőre kivárnak, hiszen a gazdasági kilátásokat most elsősorban az határozza meg, meddig maradnak tartósan magasak az energiaárak, és mennyire húzódik el a térség válsága.
A 2022-es energiaválság óta jól ismerjük azokat a mechanizmusokat, amelyeken keresztül az energia drágulása végigfut a magyar gazdaságon.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a közelmúlt eseményei, köztük a nemzetközi konfliktusok és a nyersanyagárak emelkedése indokolttá teszik az óvatos monetáris politikát.
Az elmúlt másfél évtizedben a hazai infláció üteme jelentősen meghaladta az eurózóna átlagát, amiben kulcsszerepet játszott a forint leértékelődése - mutat rá a GKI elemzése.
Varga Mihály szerint a kedvező adatok ismeretében lehetett úgy dönteni, hogy kamatot vágjon a Monetáris Tanács.
2024 óta most először változott a jegybanki alapkamat, a Monetáris Tanács 6,25 százalékra vitte le az értéket.
Babos András, a Portfolio elemzője szerint a mostani lassú teljesítmény mögött nemcsak ciklikus hatások, hanem mély strukturális tényezők is állnak.
A közelmúltban több európai országban is aktív beszédtémává vált az euró bevezetése.
A Magyar Nemzeti Bank értékelése szerint a módosítás nem befolyásolja az effektív monetáris kondíciókat.