Kamatdöntő ülést tart ma a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, amely legutóbb áprilisban 6,25 százalékon hagyta az alapkamatot.
Megfelelő felkészültség esetén az euró nem az infláció és a gazdasági hanyatlás okozója, hanem a fenntartható növekedés eszköze lehet
A forint közelmúltbeli, jelentős erősödése komoly kihívás elé állítja a hazai exportcégeket, kiemelten a kis- és középvállalkozásokat.
A forint árfolyama az euróval és a dollárral szemben is többéves csúcsra ért az elmúlt időszakban.
A fogyasztói árak áprilisban 2,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet idehaza, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb várakozásunknál és a piaci konszenzusnál.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tekintélyének helyreállítása, a rendőrségi nyomozások támogatása, valamint a feleslegessé vált ingatlanok értékesítése is kiemelt célja Varga Mihálynak.
A magyarországi kormányváltás gazdasági hatásairól is beszélt Csányi Sándor az OTP éves közgyűlésén.
Az egynapos (O/N) betéti kamat 5,25 százalék, a kamatfolyosó felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,25 százalék maradt.
A globális piacok 2026 első hónapjaiban egyszerre szembesültek geopolitikai feszültségekkel, megugró energiaárakkal és bizonytalan kamatkilátásokkal.
Az elemzők egy részét meglepte, hogy az infláció még mindig 2 százalék alatti eredményt produkált, ám az okok ennek ellenére is világosak.
Bár februárban közel tízéves mélypontra esett a hazai infláció, az áremelkedés üteme márciusban várhatóan újra gyorsulásnak indult.
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsának tagja szerint az euróövezet monetáris politikáját nagymértékben meghatározza az iráni konfliktus.
A döntés elsőre meglepőnek tűnhet, mert az infláció jelentősen mérséklődött az elmúlt időszakban.
Kedden gyengült a magyar fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
A kamatfolyosó szélei sem módosultak, a döntés megfelelt a piaci várakozásoknak.
A befektetők folyamatosan leépítik a pozícióikat, miközben az erősödő dollár és az emelkedő amerikai államkötvényhozamok egyaránt csökkentik az arany vonzerejét.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott az alapkamaton, amely így továbbra is 6,25 százalékon maradt.
Bár az Európai Bizottság már megkapta az ukrán jegybank levelét, a testület egyelőre nem reagált nyilvánosan a magyar hatóságok fellépésére.
A döntéshozók egyelőre kivárnak, hiszen a gazdasági kilátásokat most elsősorban az határozza meg, meddig maradnak tartósan magasak az energiaárak, és mennyire húzódik el a térség válsága.
A 2022-es energiaválság óta jól ismerjük azokat a mechanizmusokat, amelyeken keresztül az energia drágulása végigfut a magyar gazdaságon.
