Miközben a világ a felszínen zajló konfliktusokra figyel, a nagyhatalmak közti verseny egyre inkább a mélyben dől el.
Súlyos következményeket helyezett kilátásba az amerikai elnök azoknak az újságíróknak, akik nem adják ki iráni forrásaikat.
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsának tagja szerint az euróövezet monetáris politikáját nagymértékben meghatározza az iráni konfliktus.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a Szent Péter-bazilikában a békéért.
Az iráni hadsereg szombat este elutasította Donald Trump 48 órás ultimátumát, aki megállapodást, illetve a Hormuzi-szoros blokádjának feloldását követelte.
Az Egyesült Államok nem vesz részt a tárgyalásokon.
Az izraeli hadsereg közlése szerint Jemenből rakétát lőttek ki Izrael irányába. Ez a negyedik ilyen észlelt támadás a háború kezdete óta.
Az olajárak közel 7 százalékot ugrottak, miután Donald Trump jelezte, hogy az Egyesült Államok folytatja az Irán elleni támadásokat.
A Hormuzi-szoros nyitva áll a világ előtt, de az ország ellenségei számára továbbra is zárva marad.
Több európai ország nem csatlakozott az Egyesült Államok katonai kezdeményezéseihez, például a Hormuzi-szoros biztosításához.
Bár a konfliktusból való kihátrálás csábító lehet Trump számára, a katonai vagy politikai eredmények nélküli visszavonulás súlyos hitelességromlást jelentene Washingtonnak.
A kiszemelt alap olyan cégekbe fektet, amelyek kifejezetten a geopolitikai feszültségek növekedéséből profitálhatnak.
Közel hat százalékkal megugrott az alumínium ára, miután Irán támadást indított két meghatározó közel-keleti termelőüzem ellen.
Donald Trump szerint Iránban gyakorlatilag már megtörtént a rezsimváltás, mivel az ország korábbi vezetését teljesen felszámolták.
Az iráni házelnök katonai csapással fenyegette meg az Egyesült Államokat és szövetségeseit a Közel-Keletre érkező amerikai csapaterősítések miatt.
Ezzel az a kimondott célja, hogy bővítse az Egyesült Államok szárazföldi területét is elérni képes fegyverarzenálját.
Szombaton az Egyesült Államok több ezer pontján szerveztek összehangolt tüntetéseket Donald Trump és kormányzata ellen „No Kings” néven.
A washingtoni vezetés szerint a 3500 fős egység átirányítása taktikai rugalmasságot biztosít az elnök számára, bár az amerikai külügyminiszter a harcok közeli lezárulására számít.
Iránhoz köthető hackercsoport tört fel egy magas rangú amerikai tisztviselőt érintő e-mailfiókot, és az így megszerzett adatokat nyilvánosságra is hozta.
Irán súlya eddig is meghatározta a Közel-Kelet erőviszonyait, az elmúlt napok fejleményei azonban új szintre emelték a konfliktust.
