Varga Mihály hangsúlyozta: a márciusi alacsony infláció és a választások után jelentősen megerősödött forint ugyan teret engedne a lazításnak.
Nem változott a jegybanki alapkamat: a Monetáris Tanács továbbra is 6,25 százalékon tartotta keddi döntésével.
Euróbevezetés esetén a technikai folyamat során a hitelek, az értékpapírok és a készpénzhasználat átalakulása is zökkenőmentes lenne.
A magyar piaci lakáshitelkamat ma közel 3 százalékponttal magasabb a régiós átlagnál.
Több mint hároméves csúcsra repítette a magyar lakásárak emelkedését a negyedik negyedévben az Otthon Start program, ezzel magasan Európa legnagyobb drágulását mérték.
Az egynapos (O/N) betéti kamat 5,25 százalék, a kamatfolyosó felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,25 százalék maradt.
Zsiday szerint a gazdasági képesség is megvan a váltásra.
A 2025 szeptemberében indult Otthon Start Program jelentősen felpörgette a hazai lakáshitelezést.
A globális piacok 2026 első hónapjaiban egyszerre szembesültek geopolitikai feszültségekkel, megugró energiaárakkal és bizonytalan kamatkilátásokkal.
Februárban az egyszeri állami juttatásoknak köszönhetően történelmi csúcsra, közel 15 ezer milliárd forintra nőtt a lakossági betétek állománya.
Támogatjuk vagy ellenezzük az euró gyors bevezetését? Mi állhat a különböző vélemények mögött? Mutatjuk!
Az alapkezelők szerint a mostani mozgás jól mutatja, hogy az arany egyre kevésbé viselkedik klasszikus menedékként.
Október 1-jétől az ausztrál jegybank betiltja a bankkártyás fizetések után felszámított pótdíjakat.
Bár 2025-ben nominálisan soha nem látott rekordot döntött a felvett lakáshitelek összege Magyarországon, a lakásárak emelkedésével korrigálva a piac valójában évtizedes mélyponton van.
Az ötéves futamidejű, sávosan emelkedő kamatozású konstrukció maximális évesített hozama 6,97 százalék lesz.
Pörög a hitelpiac Magyarországon, egyre nagyobb összegeket vesznek fel a háztartások, miközben az infláció már visszahúzódott.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott az alapkamaton, amely így továbbra is 6,25 százalékon maradt.
A döntéshozók egyelőre kivárnak, hiszen a gazdasági kilátásokat most elsősorban az határozza meg, meddig maradnak tartósan magasak az energiaárak, és mennyire húzódik el a térség válsága.
Bár az állam bevételei összességében nőttek, a kiadások drasztikus megugrása miatt az elmúlt 25 év második legnagyobb havi hiányát hozta a február.
A kamatok emelkedése mellett van egy kevésbé látványos, de ugyanúgy fontos hatás is: a bankok nem feltétlenül a kamatokhoz nyúlnak először.
