A várható gazdaságpolitikai lépések és az euró esetleges bevezetése miatt jelentős kamatcsökkenés körvonalazódik a magyar hitelpiacon.
Bár a pénzintézetnél drágul a hitelfelvétel, a piacon továbbra is több bank kínál a jogszabályi maximumnál kedvezőbb feltételeket.
Az euróbevezetés egyik legkézzelfoghatóbb hozadéka a kamatszintek mérséklődése lehetne.
Kamatdöntő ülést tart ma a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, amely legutóbb áprilisban 6,25 százalékon hagyta az alapkamatot.
Akár a GDP több mint 4 százaléka is „felszabadulhatna”, ha a kiadások a régiós szintre csökkennének.
A Magyar Nemzeti Bank első negyedévi adatai szerint a magyar háztartások több mint 20 ezer milliárd forintot tartanak készpénzben és látra szóló bankbetétekben.
A fix akamatozású kötvények fél százalékkal csökkennek, több korábbi sorozat értékesítését lezárják.
A magyar államadósság átlagos hátralevő futamideje 5,5 év, ami rövidebb, mint a régió más országaira jellemző 6-8 év, és rövidebb az EU és az Eurózóna 8-8,5 éves átlagánál is.
Miközben Budapesten már egy átlagos belvárosi lakás ára is könnyedén átlépi a 100 millió forintot, a magyar fizetések továbbra is jócskán elmaradnak a régiós versenytársaktól.
Hozamcsökkenés mellett értékesített 3, 5 és 10 éves lejáratú államkötvényeket csütörtöki aukcióján az Államadósság Kezelő Központ.
A kormányváltást követően négyéves csúcsra erősödött a forint. Ez ritka és vonzó vételi lehetőséget teremt a devizabefektetések iránt érdeklődőknek.
Hiába maradt magasan a kamatkörnyezet Magyarországon, rengeteg megtakarító továbbra is olyan bankszámlán vagy lekötött betétben tartja a pénzét, amely szinte semmit sem fizet.
Lengyelország a legnagyobb kedvezményezettje a védelmi képességek fejlesztését célzó uniós SAFE programnak a tagállamok közül.
Az amerikai költségvetésben látványos átrendeződés indult el, amely hosszú idő után újraírhatja a kiadási prioritásokat.
Áprilisban mind a négy meghatározó jegybank változatlanul hagyta az irányadó kamatot, de a döntés mögött nagyon különböző monetáris politikai helyzetek állnak.
Május 4-től módosítja a piaci kamatozású lakáshitelek kamatát hazánk egyik legnagyobb bankja.
A korábbi slágertermék, az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) a pénzromlás drasztikus lassulásával elvesztette versenyképességét.
A hozamok csökkenése lefelé húzhatja a lakáshitelek kamatát, ami új vevőket hozhat vissza az ingatlanpiacra.
Tovább folytatódott az ingatlanok drágulása az év utolsó negyedévében, így országosan több mint 23 százalékos volt az éves áremelkedés.
Varga Mihály hangsúlyozta: a márciusi alacsony infláció és a választások után jelentősen megerősödött forint ugyan teret engedne a lazításnak.
