Kínában mára megtorpant a közlekedési célú olajfelhasználás növekedése.
A Pentagon tervei között stratégiai szigetek és olajszállító hajók elfoglalása, valamint nukleáris létesítmények bombázása is szerepel.
A magyar intézkedés valódi veszélye a hazai gazdasági és diplomáciai hatásokban rejlik.
Tajvan egyre jobban tart attól, hogy Kína a saját javára fordítja az Egyesült Államok közel-keleti lekötöttségét.
Az Egyesült Államok több ezer katonát készül a Közel-Keletre vezényelni a konfliktus eszkalációja közepette, írta a Reuters amerikai tisztviselőkre hivatkozva.
Észak-Koreába látogatott Aljakszandr Lukasenka, ahol tárgyalásokat folytatott Kim Dzsongunnel.
Összességében a döntés rövid távon Ukrajnát hozza nehezebb helyzetbe, de hosszabb távon Magyarország is veszíthet a stratégiai pozíciójából.
Az amerikai elnök szerint Irán tárgyalni akar, miközben a katonai csapások után súlyos veszteségeket szenvedett.
A Pénzcentrum friss kutatásának második része világosan megmutatja, hogy a magyar utazók döntéseit ma már alapvetően formálja a bizonytalan geopolitikai helyzet.
Kína nagyszabású tengerfenék-feltérképezési és megfigyelési műveleteket folytat a Csendes-óceánon, az Indiai-óceánon és a Jeges-tengeren.
A kormányfő ezzel arra a geopolitikai nyomásra utalt, amelyet Washington gyakorol a sarkvidéki szigetre.
Oroszország nagyszabású rakéta- és dróncsapást mért Ukrajnára, erre válaszul Lengyelországban és Romániában is riasztották a NATO vadászgépeit.
A Citadel Securities szerint a befektetők veszélyesen alábecsülik az iráni háború gazdasági következményeit.
A befektetők folyamatosan leépítik a pozícióikat, miközben az erősödő dollár és az emelkedő amerikai államkötvényhozamok egyaránt csökkentik az arany vonzerejét.
2026-ban több mint 40 országban tartanak választásokat, de a nemzetközi figyelem három országra összpontosul
Bebizonyosodott, hogy Teherán az eddig vélt kétezer kilométernél jóval nagyobb hatótávolságú, akár Európát is elérő rakétákkal rendelkezik.
Tapasztalatok szerint az utazók az elmúlt hetekben egyértelműen a biztonságos desztinációk felé fordultak: a balkáni és nyugat-mediterrán régiók váltak a legkeresettebb célpontokká.
urópa egyre kevésbé hajlandó automatikusan követni az amerikai külpolitikai döntéseket.
A közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása ismét rámutatott, mennyire sérülékeny a világ olajellátása.
Donald Trump 48 órás ultimátumot adott Iránnak a Hormuzi-szoros megnyitására.
