2021. február 25. csütörtök Géza

Havonta emiatt akár 4000-en is meghalhatnak: a járvány csak olaj a tűzre Magyarországon


Egyre több áldozatot követel hazánkban a koronavírus járvány, egyelőre nem csökken a naponta elhunytak száma. A hivatalos közlés szerint az áldozatok nagy része idős, vagyis 65 év feletti, és gyakran nem is egy, hanem több krónikus betegséggel élt együtt. Az alapbetegségeket vizsgálva az látható, hogy kiemelten magas azoknak a száma, akik különböző szívbetegségekben, illetve magasvérnyomás-betegségben szenvednek. A Pénzcentrum a Magyar Hypertonia Társaság elnökét, dr. Járai Zoltánt kérdezte ezeknek a megbetegedéseknek és a koronavírus fertőzésnek lehetséges összefüggéseiről.

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek vezető haláloknak számítanak, kiugróan magas a betegek és az ilyen megbetegedésben elhunytak száma is az EU más országaihoz képest. Havonta akár 4000 is lehet azoknak a pácienseknek a száma, akik szív- és érrendszeri megbetegedés következtében hunynak el. Magasvérnyomás-betegségben pedig a lakosság 30-35 százaléka szenvedhet, amely szintén magas érték Európa más országaival összevetve. Ezért is merülhet fel a kérdés, hogy a koronavírus fertőzés következtében meghaltak között a magas vérnyomás, illetve a különböző szívbetegségek, alapbetegségként feltüntetve miért olyan gyakoriak. Magasabb kockázatot jelentenek-e egy koronavírus fertőzés esetén, vagy pusztán az előfordulási gyakoriságuk miatt tűnik magasnak a számuk?

A koronavirus.gov.hu május 1-jei adatai szerint 323-an hunytak el eddig igazoltan koronavírus fertőzéstől. Az elhunytak alapbetegségei között 179 esetben szerepel a magas vérnyomás (55 százalék). Az elhunytak átlagéletkora 77,7 év, a magasvérnyomás-betegségben szenvedőké magasabb, 79,7 év. Nyolc olyan esetet találtunk, ahol nem szerepelt más az alapbetegség megnevezésénél, mint a magas vérnyomás (a betegek kora egyenként 96, 86, 84, 78, 75, 70, 69 és 41 év volt, átlagéletkoruk 74,9). A többi 171 beteg más alapbetegségekkel is bírt a hipertónia mellett, melyek közül 75 esetben valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés is volt a krónikus betegségek közt. 

Az elhunytak 134 esetben szenvedtek valamilyen szívbetegségtől, amelyek között van ISZB, szívritmuszavar, szívelégtelenség, szívizomgyulladás, szívérelmeszesedés, és gyakran csak általánosságban feltüntetett szív- és érrendszeri megbetegedés. 56 százalékban magas vérnyomás is fel volt tüntetve a társbetegségek között. Összesen 28 esetben van konkrétan általánosságban szív- és érrendszeri megbetegedés megjelölve a 134 szívbeteg esetéből az alapbetegségeknél, és ebből 10 esetben nincs is más alapbetegség megjelölve. (Az érintett 10 elhunyt életkora: 53, 66, 68, 73, 74, 76, 79, 85, 89, 93 év volt. Vagyis ebben az esetben az áldozatok átlagéletkora mindössze 68 év.)

Ezeknek az adatoknak tükrében dr. Járai Zoltán, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke beszélt arról a Pénzcentrumnak, mekkora gondot okoz a magas vérnyomás, illetve a szívbetegségek hazánkban, milyen összefüggés lehet a koronavírus súlyos lefolyása és ezen betegségek között, illetve hogy a járvány következtében mire számítsanak, mit tehetnek egészségük megőrzése érdekében a hipertóniások, illetve szívbetegek. 

Pénzcentrum: Magyarországon vezető halálok a szív- és érrendszeri megbetegedés. A lakosság hány százalékát érinti ez a betegségcsoport?

Dr. Járai Zoltán: Hazánkban a halálozás kb. felét okozzák a szív és érrendszeri betegségek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018-ban koszorúérmeszesedés okozta szívbetegségben több, mint 26 ezren, heveny szívinfarktusban több, mint 5800-an, míg szélütés következtében több, mint 11 ezren haltak meg. 

Ez azt jelenti, hogy havonta kb. 3600-4000 személy veszti életét a keringési betegségek miatt. Ez egyébként az Európai Unió-s átlagot jelentősen meghaladja. 

PC: A magyar lakosság jelentős hányada él együtt magas vérnyomás betegséggel, és rengetegen vannak, akiket nem diagnosztizáltak. Hány főt érinthet hazánkban ez a megbetegedés?

Dr. J. Z.: A magasvérnyomás-betegség (azaz a hipertónia) Magyarországon nagy előfordulási gyakoriságú: az Európai Kardiológiai Társaság 2019 évi felmérése szerint az európai országok között a leginkább érintettek között vagyunk. Hazai - többek között a Magyar Hypertonia Társaság által végzett - felmérések alapján 

hazánkban a felnőtt lakosság kb. 35%-a lehet hipertóniás. Ez 3-3,5 millió személyt jelent. Közülük mintegy 800 ezer - 1 millió nem részesül kezelésben (főképp azért mert nem tud a betegségéről).

Fontos tudni azt is, hogy a hipertónia gyakorisága jelentős mértékben nő az életkor előre haladtával, 70 éves kor feletti személyek akár 75%-a is szenvedhet ebben a betegségben, így azokban az országokban, ahol sok idős ember él, ott nagyobb létszámú a hipertóniások populációja.

PC: Az igazoltan koronavírus fertőzés következtében elhunytak több mint fele (55%) magas vérnyomás betegségtől, és közel egyharmada 41,5%) valamilyen szívbetegségtől szenvedett. Kijelenthető ez alapján, hogy más krónikus megbetegedésekhez képest magasabb kockázatot jelentenek ezek a betegségek? Vagy ezek az arányok inkább azzal magyarázhatóak, hogy a lakosság körében alapvetően gyakoribbak, mint más alapbetegségek?

Dr. J. Z.: Ezt nagyon nehéz megítélni. Ezzel kapcsolatban két olyan tényező is van, ami torzíthatja a kapott eredmények valódiságát. Az egyik nagyon fontos kérdés, hogy az adatszolgáltatás minősége mennyire megbízható és ellenőrzött. Én úgy gondolom, hogy ez az Önök által számított 55%-os adat alulbecsült, ugyanis a számolt életkori átlag alapján ennél még gyakoribb lehet a hipertónia előfordulása. És itt visszatérek az előző kérdéshez: 

a hipertónia tényét sokan nem ismerik, másrészt vannak, akik annyira "közönséges" betegségnek gondolják, hogy nem is említik, így nem kerül be a statisztikákba. 

A másik probléma, hogy attól még, hogy ilyen gyakori a hipertónia, nem biztos, hogy emiatt súlyosabb a koronavírus betegség lefolyása. Mert például, ha idősekben általában súlyosabb a lefolyás, akkor a közös ok a magasabb életkor: idősekben gyakoribb a hipertónia és súlyosabb a lefolyása a vírusfertőzésnek, de a kettőnek nincs ok-okozati kapcsolata. Úgy vélem, hogy nagyon sok elemzés és adatfeldolgozás szükséges még ahhoz, hogy ezt pontosabban meg lehessen ítélni. 

PC: Más vírusfertőzések esetében jelenthet-e bizonyítottan magasabb kockázatot a súlyosabb lefolyás tekintetében a magas vérnyomás, illetve a krónikus szívbetegség? 

Dr. J. Z.: Ezzel kapcsolatban nem ismerek egyértelmű adatokat. Általában az igaz, hogy a szív és a keringési rendszer állapota jelentősen befolyásolhatja egy akut fertőzés - legyen az vírus vagy bakteriális - lefolyását. 

Így például egy "mezei" tüdőgyulladás is sokkal súlyosabb lefolyású lehet, ha a szív elégtelenül működik.

PC: Okozhatja-e a járvány közvetett módon (pl. a megnövekedett stressz, mozgásszegényebb életmód miatt) a betegek állapotának súlyosbodását?

Dr. J. Z.: Nagy valószínűséggel igaz lehet a gondolatmenet. Ilyen súlyos, nagy populációt érintő pandémiát több, mint 100 éve nem élt át az emberiség. A bevezetett óvintézkedések és korlátozások biztosan segítenek a járvány visszatartásában, azonban az is bizonyosra vehető, hogy - ha nehezen mérhető módon is, de - lesz negatív következménye is a karanténszerű intézkedéseknek. 

Ezért nagyon fontosak azok a technikák, amelyek segítenek legyőzni ezt a fokozott kockázatot. Itt gondolok a családorvosok, kezelőorvosok által végzett otthoni verbális szorongásoldásra akár pszichológusok, pszichiáterek bevonásával, a rendszeres testmozgásra, arra, hogy a lakókörnyezetünkben azért tegyünk rövid sétákat, figyeljünk oda a táplálkozásunkra, káros szenvedélyeinket (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás) szorítsuk vissza. 

Ezzel kapcsolatban nagyon sok fontos és praktikus információ található a Magyar Hypertonia Társaság, illetve a Magyar Kardiológusok Társasága honlapján. 

PC: A szívbetegek, magas vérnyomással küzdő páciensek rendszeres vizsgálata fontos eleme a terápiának, azonban jelen helyzetben nincs lehetőség személyes konzultációra. Mit javasolna ezen pácienseknek a járvány idejére?

Dr. J. Z.: Szerencsére a magasvérnyomás ellenőrzése otthon is könnyen megoldható. Mindössze egy vérnyomásmérő monitorra van szükség, amely mára már igen elterjedt, és ha nincs otthon, akkor nem túl drágán könnyen beszerezhető. 

Fontos, hogy az otthoni vérnyomás ellenőrzés során a betegek betartsák azokat a szabályokat, amelyek mérést pontossá teszik.

Ezzel kapcsolatban szintén utalok az MHT honlapjára, ahol ennek módja részletesen szerepel. Ugyancsak lényeges, hogy a betegek a mért értékeket feljegyezzék annak érdekében, hogy megoszthassák kezelőorvosukkal. Ez történhet "papír alapon", egy vérnyomásnaplóban, de elektronikusan is. 

Ez utóbbit szolgálja a Magyar Hypertonia Társaság által létrehozott okostelefon applikáció, a KardioNapló, amely mind androidos, mind iOS alapon működő eszközökre letölthető. Ez az applikáció sok segítséget tud nyújtani, ugyanis a mért és összegyűjtött vérnyomásértékekből statisztikát számít, rögtön visszajelez a mért érték "súlyosságát" illetően. 

Emellett létrehozható egy "lelet", amelyet elektronikus levél útján el lehet küldeni kezelőorvosunknak. Lehetőség van az applikáció használatakor a koleszterinértékek rögzítésére is. Ugyancsak fontos része ezen applikációnak, hogy a hipertónia ellátásával kapcsolatos, mérvadó szakemberek által írt cikkek olvashatók rajta.

Természetesen fontos megjegyezni, hogy vannak olyan betegségek - és itt különösképpen a heveny, súlyos lefolyású szívbetegségekre gondolok, mint például a szívinfarktus - amikor nem szabad otthon maradni. 

Itt utalok az Európai Kardiológiai Társaság felhívására, amely azzal kezdődik, hogy a "Maradj otthon!" felszólítás nem vonatkozik a súlyos következményekkel járó betegségekre. Így ha valaki arra gyanakszik, hogy infarktusa van (lehetséges tünetei a mellkasi fájdalom, az izzadás és a légszomj, egyéb figyelmeztető jelei még a torokba, a nyakba, a hátba vagy a hasba sugárzó fájdalom, amely 15 percél tovább fennáll), akkor azonnal hívjon mentőt. 

Az infarktus ellátására rendelkezésre állnak megfelelő, életmentő beavatkozások, a késlekedés egyértelműen rontja az esélyeket. Nem szabad azért halogatni vagy elkerülni a kórházi kezelést, mert attól félünk, hogy elkapjuk a koronavírust.

A kórházaknak ugyanis kötelességük elkülönített részleget biztosítani a szívinfarktusos betegek számára, hogy megelőzzék a koronavírus-fertőzés terjedését. A rendszeres kontrollt, illetve nem azonnali kivizsgálást igénylő szívbetegségek esetén fontos, hogy konzultáljunk családorvosunkkal, vagy kezelőorvosunkkal. 

Hozzám például nagyon sok régóta gondozott betegem fordul e-mail-ben, telefonon, tanácsot kérve, hogy állapotuk megengedi-e hogy a kontroll halasszák. Nyilván a betegeit jól ismerő kezelőorvos ebben a helyzetben is fontos, előremutató tanáccsal tud élni.

Mindent összefoglalva, ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy kérdezzük-e meg orvosunkat, vagy sem, akkor mindenképpen az a legfontosabb tanácsom, hogy ne késlekedjünk megkérdezni. A szív- és érrendszeri betegségek ugyanis még a koronavírus járvány idején is a legjelentősebb veszélyt jelentik életünkben!

Címlapkép: Getty Images

Hozzászólások száma: 1 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk

Lakásfelújítási támogatás: 10 gyakori élethelyzet, amikor bukhatod a milliókat
Nem mindig egyértelmű az elvárt Tb-jogviszony megléte.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS


Private Investor Day 2021

Mibe fektessünk 2021-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked