Erről kevés magyar nyaralótulajdonos tud: súlyos pénzt fizethet, aki nem lép időben

Több biztosító ezért vagy nem vállalja az ilyen ingatlanok biztosítását, vagy dupla díjat számít fel, miközben számos speciális feltételt is előír. A piacelemzés szerint a nyaralók biztosítási díja akár 5–95 százalékkal magasabb lehet, mint az állandóan lakott ingatlanoké. Egyes szolgáltatóknál csak a kár 50 százalékát térítik, míg másoknál teljesen elérhetetlen a fedezet. A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) pedig egyáltalán nem alkalmazhatók nyaralókra.

Az elemi károk és meghibásodások késői észlelése miatt a kár összege gyakran többszöröse a lakott ingatlanokhoz képest. A betörések elleni védelem érdekében a biztosítók magasabb szintű biztonsági követelményeket támasztanak: például 15 perces kiszállást garantáló távfelügyeletre kötött jelzőrendszert, MABISZ minősítésű lakatokat.

Az ingóságok biztosítása is korlátozott: készpénz, műtárgyak, ékszerek, napkollektorok, napelemek és garázsban tárolt járművek esetében gyakran nem nyújtanak fedezetet. Külterületi ingatlanoknál még az általános ingóságok is lehetnek korlátozva.

Dr. Kozma Gábor, az Insura.hu vezérigazgatója szerint a nyaralóbiztosítás megéri a költséget, mert a károk mértéke jelentősen meghaladhatja az éves díjat. Egy átlagos biztosítás éves költsége 37 600 forint, miközben egy csőtörés vagy tetőbeázás akár hónapokig tartó károkat okozhat az ingatlanban és környezetében.

A biztosításkötést érdemes időben elindítani, mivel a biztosítók várakozási időt alkalmazhatnak (általában 15–30 nap), így a fedezet nem azonnal lép életbe. Dr. Kozma hangsúlyozza: spórolási célból soha ne tüntessük fel lakottként a nyaralót, mert a biztosító a kárfelmérés során ezt könnyen ellenőrizheti, és akár a teljes kifizetést megtagadhatja.

Az összehasonlító oldalak használatával azonban akár három-négyszeres eltérés is lehet az egyes biztosítók díjai között, így érdemes tudatosan választani.

Címlapkép: Jászai Csaba, MTI/MTVA