Erre csak nagyon kevés albérlő gondol, pedig óriási baj lehet, ha a tulajdonos ezt nem fizeti

A szeptemberi tanévkezdet előtt sok egyetemista vált albérletre és sokan már hónapok vagy évek óta bérlik jelenlegi otthonukat. Ilyenkor kulcskérdés, hogy a bérlő és a bérbeadó pontosan egyeztesse, milyen lakásbiztosítás van érvényben: csak az ingatlanra szól, kiterjed-e az ingóságokra is, illetve ki a szerződő.

A Netrisknél 2025-ben, január és augusztus első hete között 6,9 százalékkal több lakásbiztosítási szerződést kötöttek a múlt év azonos időszakéhoz képest. A szerződések 5 százaléka kizárólag ingóságokra, 17 százaléka csak az ingatlanra, míg 78 százaléka az ingatlanra és az ingóságokra egyaránt nyújt védelmet. A tulajdonjog szerinti megoszlásban 91 százalék a saját tulajdon aránya, míg a „bérbe adom” kategória 8 százalékra nőtt, a „bérbe veszem” pedig 1 százalékon maradt.

Bútorozott és bútorozatlan albérlet esetén is más-más a helyzet. Egy berendezett lakásnál a bérbeadó biztosítása jellemzően az ingatlant és annak saját berendezését védi, a bérlő saját holmijára viszont nem terjed ki. Ha pedig a lakás üresen kerül bérbeadásra, a bérlőnek külön érdemes gondoskodnia az ingóságai védelméről. Az adatokból azt látjuk, hogy még mindig kevesen kötnek lakásbiztosítást bérlőként, pedig ennek nagyon fontos szerepe van

 – mondta Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója.

Egyetemvárosok, díjak, biztosítások

A társaság összesített adatai szerint az idén megkötött lakásbiztosítások átlagos éves díja 39 400 forint, ami 6 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A csak ingóságra kötött biztosítások átlagdíja 9 500 forint, a csak ingatlanra szólóké pedig 29 600 forint.

Az egyetemvárosok közötti különbségek jelentősek. A lakásbiztosítások esetében Budapesten 35 ezer forint, Debrecenben 34 ezer forint, Győrben 32 ezer forint, Miskolcon 29 ezer forint, Pécsen 31 ezer forint, míg Szegeden 31 ezer forint volt idén eddig az éves átlagdíj.

Amit fontos tudni

Besnyő Márton hozzátette, hogy a bérlőknek és bérbeadóknak ezért célszerű már a bérleti szerződés megkötésekor tisztázniuk, ki köti és milyen kockázatokra a lakásbiztosítást.

Nem ugyanaz a termék védi az ingatlant – például a falakat, nyílászárókat – és a bérlő ingóságait, mint a bútorokat, elektronikai eszközöket vagy akár a kerékpárt. Fontos a fedezeti kör és a limitek ismerete, beleértve a beázást, betörést, tűzkárt, viharkárt vagy a felelősségbiztosítást, amely például az alattunk lakó beázása esetén téríthet. A berendezés mértéke is meghatározó: bútorozatlan lakásnál a bérbeadó biztosítása gyakran csak az ingatlanra szól, a bérlő saját holmijára külön ingóságbiztosításra lehet szükség.

Ha ezekben keletkezik kár, akkor arra már nem feltétlen térít a bérbeadó biztosítása. Gondoljunk csak arra, hogy egy egyetemista albérletében lehetnek például laptopok, mobiltelefonok, tévé, ezek mind komoly értéket képviselnek. Egy esetleges betörés vagy tűzkár esetében pedig fontos, hogy legyen ezekre az értékekre is fedezet. Nem elhanyagolható az önrész és a kizárások köre sem, hiszen az alacsony díj mögött gyakran magas önrész vagy szűkebb fedezet áll. A biztosítási feltételek tisztázása és a leltár, fényképes dokumentáció, számlák megőrzése kár esetén felgyorsíthatja az ügyintézést és a kártérítést

– tette hozzá Besnyő Márton.