Egyre nagyobb a baj az akkumulátorgyárak körül: lassul a termelés, kevesebb az autó

Sorozatban a második negyedévben csökkent a magyar lakosság fizetőképességét vizsgáló Intrum Fizetőképességi Index - derül ki az Intrum és a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb kutatásából. Bár 2025-ben a magyar háztartások fizetőképessége lassú és mérsékelt javulást mutathat, azonban a gazdaság szerkezeti problémái és a járműipar jelenlegi helyzete fékezik a magyar gazdaságot, amely hatással van az index értékére is.

Tovább csökken a magyar GDP

Közel egy százalékkal múlta alul 2024 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakát hazánk GDP-je, majd az év utolsó vizsgált időszakában is 0,7 százalék mértékű csökkenés volt megfigyelhető az előző negyedévhez képest. A bruttó hazai termék volumenének az előző év azonos időszakához viszonyított csökkenéséhez a nemzetgazdaság közel egyharmadát kitevő mezőgazdaság, ipar és építőipar együttes teljesítménye hozzávetőlegesen 2 százalékponttal járult hozzá. A visszaesést mind a piaci, mind a nem piaci szolgáltatások teljesítménye fékezte.

Hazánk gazdasági kilátásait a régiós problémák - orosz-ukrán háború - mellett a közelgő Trump adminisztráció választás során beígért protekcionista felfogása és az ezzel párhuzamban zajló EU-s intézkedések is negatívan befolyásolhatják. A járműipart övező jelenlegi folyamatok, valamint az akkumulátoripar nemzetközi keresleti kilátásai, szintén módosíthatják Magyarország gazdasági előrejelzéseit.

A villanyautó-piac és a magyar gazdaság

Az elmúlt évek gazdaságpolitikája elsősorban az elektromos járműpiacra fókuszált, így jelentős fejlesztéseket és befektetéseket eszközölt a kormány. Éppen emiatt az európai autóipar és más ipari szektorok gyengébb teljesítménye közvetlenül érinti a magyar exportot, különösen az autógyártás és az elektronikai termékek terén. Az elektromos autók iránti kereslet jelentősen csökkent 2024-ben az unióban. A 2025-ös eladási várakozásokat pedig rengeteg bizonytalanság övezi.

Ennek oka elsősorban a főbb európai felvevőpiacokon lévő keresletcsökkenés a támogatások megszűnésének köszönhetően: Németországban rendkívüli választás jön valamint, mintegy százezer elektromos autót nem tudtak eladni a tavalyi év első félévében. Ezen kívül az EU által bevezetett kiegyenlítő vámok is áremelkedést okoznak a Kínából érkező elektromos autók és akkumulátorok piacán: az eddig a kínai állam támogatását élvező cégek nem fogják tudni mesterségesen alacsonyan tartani az áraikat. A kínai akkumulátoripari cégek jelentős magyarországi beruházásai miatt ez akár negatívan is érintheti a hazai gazdasági modellt. Az EU várhatóan 2025-ben további vámokat vet ki a kínai akkumulátorokra és a részegységekre, mivel ezek gyártói is jelentős állami kedvezményeket, támogatásokat kaptak és kapnak.

Növekedést várnak az elemzők

Az EU-ban a növekedés mérsékelt lesz: a Bizottság előrejelzése szerint 2025-ben 1,5 százalékra (az euróövezetben 1,3 százalékra) javul majd a GDP, de még ez is elmarad az előző évtized átlagnövekedésétől, illetve a fejlett országok átlagos bővülésétől (1,7 százalék). 2026 és 2027-ben minimálisan tovább gyorsuló növekedésre lehet számítani (1,8-2 százalék), amiben az ipar (ezen belül a védelmi ipar is) fontos szerepet fog játszani - részletezte a kutatás.

A fentiek miatt kérdéses, hogy a magyar gazdaság mennyire tudja lekövetni az EU trendjeit: az egyoldalú ipari fókusz erősen növelte a magyar gazdaság európai járműiparnak való kitettségét, valamint nem tudta kellőképpen segíteni a növekedést az elmúlt években.

“Az EU, Kínával szemben tett villanyautó-piacot érintő intézkedések negatívan befolyásolják a magyar gazdaság jelenlegi kilátásait. Az elmúlt évek során erősen fókuszba került ezirányú magyarországi fejlesztések sebezhetővé tették az országot, amely most minden eddiginél jobban éreztetheti hatását egyúttal új pályára is állíthatja a gazdaságpolitikai fókuszt. Az mindenképpen bíztató, hogy az EU-ban növekedéssel számolnak idén, ezt a lassú növekedést pedig Magyarországnak is ki kell használnia, még ha ehhez a gazdaságpolitika bizonyos részeit újra is kell gondolni” - értékelte a kutatás eredményeit Deszpot Károly, az Intrum általános vezérigazgató helyettese.