Óriási hibát követnek el ezek az autósok: jön a gigacsekkek, ha kifelejtik ezt az egyszerű lépést

Jellemző történet egy biztosítási kárszakértő esetei közül: egy balesetben a jármű utasa, aki nem volt bekötve, halálos kimenetelű balesetet szenvedett. A biztosító szakértői álláspontja szerint, amennyiben használta volna a biztonsági övet, nagy valószínűséggel megúszta volna nyolc napon túl gyógyuló sérülésekkel. Így a hozzátartozói sérelemdíjnak nincs jogalapja.

A MABISZ és az Országos Rendőrfőkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottság (ORFK-OBB) a tavaly szeptemberi Biztonság Hete keretében már közös kampányt folytatott azért, hogy a magyar közutakon az övhasználat – különösen a hátsó üléseken utazók esetében – minél előbb megközelítse a legfejlettebb közúti biztonsági helyzettel rendelkező európai országok nem ritkán 98-99%-os arányát.

Becslések szerint, ha ez általánossá válna az EU-ban, évente 900 haláleset lenne elkerülhető. A biztonsági öv bekötése mintegy 60%-kal csökkenti a halálos vagy súlyos sérülések kockázatát egy több tucat, nemzetközi tanulmányt összesítő elemzés szerint. 

Az övhasználat ráadásul a többi utas biztonságát is befolyásolja: az első ülésen ülők több mint kétszer nagyobb eséllyel halnak meg egy balesetben, ha a mögöttük ülő személy nincs becsatolva. A megfelelő és helyesen használt gyermekbiztonsági rendszerek pedig körülbelül 55-60%-kal csökkenthetik a gyermekek halálának vagy sérülésének kockázatát. A mai járművekbe beépített biztonsági öv az ütközés után - sőt egyes típusoknál már az ütközés előtt - a másodperc tört részei alatt működésbe lépnek, amivel az emberi szervezet nem képes versenyezni. Azt sem tudjuk megakadályozni – akár már városi forgalom melletti sebességeknél bekövetkező baleseteknél sem –, hogy a gépkocsi belső karosszéria elemeinek, az első szélvédőnek, a kormánynak stb. ütközzünk az öv használata nélkül. Ezzel szemben bekötött övvel az emberi test az ülésben csak néhány centimétert mozdul el.

Az övhasználat elmulasztásának ráadásul nemcsak egészségügyi, de komoly anyagi kockázatai is vannak. A KRESZ kimondja, hogy a biztonsági öv használata kötelező, és a személyi sérüléses károknál a büntető eljárásban vizsgálják, hogy a sérült be volt-e kötve. A biztonsági öv be nem kötése esetén pedig a biztosító részben mentesülhet a kifizetés alól – a szaknyelv ezt hívja károsulti közrehatásnak. A biztosító mindig azt vizsgálja, hogy ha be lett volna kötve a sérült/elhunyt, akkor milyen sérülést szenvedett volna. A társaságok a kötelező felelősségbiztosítások keretében minden személyi sérüléses kár esetén vizsgálják az öv használatát, illetve annak elmaradása esetén alkalmazzák a kártérítési összeg csökkentését - a kárügyek jelentős részében különböző mértékben.

A biztosítók a személyi sérüléses kárügyekben vagyoni károk tekintetében 30-50%-os közrehatást alkalmaznak abban az esetben, ha a biztonsági öv használata nem történt meg, a sérült utas vagy vezető nem volt bekötve. A fent említett esetben a biztosító azzal érvelt, hogy a jármű utasa bekapcsolt biztonsági öv használata mellett 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett volna, vagyis a halálos kimenetel elmaradt volna. Erre hivatkozva a hozzátartozói kárigényeket a biztosító elutasította.

Kijelenthető tehát, hogy kártérítési szempontból is rosszul jár a károsult, ha nem köti be magát: egységes szakmai gyakorlat, hogy ezt a gépjármű felelősségi károknál a károsult közrehatásaként értékelik és csak részben térítik a személyi sérülés miatt keletkezett – egyébként tetemes összegű – kárt. S bár a Casco károknál jellemzően nem veszik figyelembe a biztonsági öv használatának elmaradását, de ez esetben sem árt tisztában lenni szerződésünk pontos tartalmával, hogy tudjuk, mit kockáztatunk. Van ugyanis a piacon olyan társaság, amelynek a Casco terméke tartalmaz személybiztosítási kiegészítő elemet is, azzal a szigorú megkötéssel, hogy ha a biztonsági öv a baleset során nem volt bekapcsolva, a biztosító a teljes – egyébként fizetendő – kártérítési összeg kifizetése alól mentesül.