Ezen a téren labdába sem rúghat az USA Kínával szemben: mégis, hogyan oldják ezt meg Trumpék?

A Donald Trump amerikai elnök által bevezetett vámokra válaszul kiszabott ellenvámok nyomán sok szó esett az úgynevezett ritkaföldfémekről, melyek számos fejlett technológia, például az autók és a rakéták gyártásához is elengedhetetlenek. Az áprilisban kiszabott vámok és ellenvámok keretein belül Kína új ellenőrzéseket vezetett be számos kritikus ásvány és mágnes exportjára.

A New York Times korábbi értesülései szerint az exportőröknek különleges kiviteli engedélyekért kell folyamodniuk a kínai Kereskedelmi Minisztériumhoz. Az eljárás várhatóan hosszadalmas lesz, ami az amerikai készletek kimerülésének kockázatával jár.

Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának (USGS) adatai szerint Kína világelső a ritkaföldfém-tartalékok tekintetében. 2024-ben 44 millió tonna ismert ritkaföldfém-oxid tartalékkal rendelkezett, ami a világ összes ismert készletének (90+ millió tonna) közel felét teszi ki.

Ezzel szemben az Egyesült Államok mindössze 1,9 millió tonna ritkaföldfémmel rendelkezik, és nagymértékben függ a Kínából származó importtól. Az amerikaiakéval megegyező nagyságrendű készletekkel rendelkezik a Donald Trump által megvásárolni kívánt Grönland is - a Dániához tartozó, autonóm terület 1,5 millió tonna ritkaföldfém-tartalékkal rendelkezik. (Ezek az adatok a 2024-ben gazdaságosan kitermelhető vagy visszanyerhető készleteket tükrözik.)

Talán érdemes megjegyezni, hogy az amerikai készletek Grönland esetleges elfoglalása esetén is csak 3,4 millió tonnára rúgnának, ami a kínai készleteknek még mindig csak a 7,7%-át, míg a világ teljes, ismert készletének a ~3,8%-át tenné ki.

Kína után egyébként Brazília rendelkezik a legjelentősebb ritkaföldfém-készlettel, mintegy 21 millió tonnával, amely a világ teljes készletének a 23,3%-át, míg a kínai készletnek a 47,7%-át teszi ki. Ennek fényében szinte meglepőnek mondható, hogy Donald Trump még nem tett javaslatot Brazília megvásárlására.

A globális bányászati termelés a 2023-as 376 000 tonna ritkaföldfém-oxid egyenértékről 2024-re 390 000 tonnára nőtt, nagyrészt a kínai, nigériai és thaiföldi bányászat és feldolgozás növekedésének köszönhetően. Ezek az adatok tartalmazzák a lantanidákat és az ittriumot, de a legtöbb szkandiumot nem.

Miért olyan fontosak?

A ritkaföldfémek gazdasági szerepe rendkívül jelentős, ami azzal magyarázható, hogy számos high-tech ipari termékekben, a rádióelektronikai eszközökben, a műszergyártásban, a nukleáris technológiákban, a gépészetben, a vegyipari termékekben és a kohászatban is használják őket. Sőt, a megújuló energiákra való átállás - legalábbis az erre vonatkozó törekvés - tovább növeli ezen alapanyagok gazdaságban betöltött szerepét, minthogy többek között az elektromos autók, szélturbinák előállítása során is alkalmazzák őket.

A ritkaföldfémek ugyancsak nélkülözhetetlenek a nagy teljesítményű mágnesek készítésekor is, melyeket többek között a pilóta nélküli repülőgépek (UAV-k) elektromos motorjainak gyártásában is alkalmaznak. A ritkaföldfémek egyes fajtáit használják továbbá a repülőgépiparban, lézerek, atomerőművek, napelemek, röntgentükrök előállítása során is.

Egy szó mint száz - éppen azokban az iparágakban van rájuk nagy szükség, melyek "elengedését" nem engedheti meg magának egyetlen nagyhatalom, vagy nagyhatalmi szerepre törekvő ország sem. Éppen ezért különösen érdekes az Egyesült Államok mostani helyzete - miközben az amerikai gazdasági pozícióvesztését Donald Trump a jelenleg is zajló vámháborúval próbálja megállítani illetve visszafordítani, aközben éppen az általa hozott intézkedések hatására az amerikai vállalatok egyre nehezebben férhetnek majd hozzá a létszükségletű ritkaföldfémekhez.