Miért viszolyognak a haltól a magyarok? Alig esznek, akkor is csak egyfélét

22 541 tonna halat termeltek tavaly a hazai tógazdaságok - derült ki az agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) lehalászási jelentéséből. A múlt évben a legtöbb halat  - ahogy a korábbi években is - Hajdú-Bihar megyében termelték, és hosszú évek óta jellemzően három régió adja a magyarországi tógazdasági haltermelés meghatározó részét: a Dél-Dunántúl, az Észak-Alföld és a Dél-Alföld. Továbbra is a ponty a legfőbb halfajta a hazai gazdaságokban.

Az AKI jelentése szerint a növényevő halfajok közül a busa 9,5 százalékát adta tavaly a lehalászott étkezési célú mennyiségnek, míg az amur  3,3 százalékát - írja  a Magyar Hírlap. A ragadozóhalak (csuka, harcsa, süllő) lehalászott mennyisége 2018-ban 15 százalékkal nőtt: 328 tonna volt. Azonban ezzel párhuzamosan a horgásztatással értékesített hal mennyisége 26 százalékkal csökkent tavaly a 2017-es adatokhoz képest: 209,3 tonna volt. Telepítésre pedig 1745 tonna halat értékesítettek a termelők 2018-ban.

Az importérték 35,8 millió forintot tett ki tavaly a halászati és akvakultúra-termékeket nézve, míg az exportértéke 8,2 milliárd forint volt 2018-ban. A jelentése szerint az elmúlt évek során nem sokat változtak a magyarországi fogyasztói szokások: a halhúsfogyasztás még mindig idény jellegű.

Egyre nő a kereslet viszont a feldolgozott, illetve konyhakész halászati termékek iránt, ennek egyik oka lehet az is, hogy tavaly januártól a hal áfatartalma 27 százalékről 5-re csökkent. Éves szinten a magyarok egy főre jutó átlagos halfogyásztása 5-7 kilógrammot tett ki, ez jelentősen elmarad az uniós átlagtól, amely 23-25 kg/fő/év, de még a világátlagtól is (20 kg/fő/év).