Nagy átalakítás a hazai fogyasztóvédelmi rendszerben: már ezt kell tenned, ha panaszod van

Az elérhetőbb fogyasztóvédelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló 2023. évi XX. törvény számos ponton módosította a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt (Fgytv.), így az újévtől fontos változások léptek érvénybe, többek között a békéltető testületek illetékessége és a meghallgatások digitalizációja terén.

Az egyik legfontosabb változás, hogy 2024. január 1-jétől 200 ezer forint értékhatár alatt kötelező érvényű, a bírósági ítéletekkel egyező erejű döntéseket hozhatnak a békéltető testületek – amennyiben a fogyasztó kérelme megalapozott – akkor is, ha az adott vállalkozások nem tettek alávetési nyilatkozatot. A békéltető testületi határozat ellen nincs fellebbezési lehetőség, viszont a Bíróságtól kérhető annak hatályon kívül helyezése.

A törvénymódosítás nyomán a fogyasztó és a vállalkozás közti jogvita békés kimenetelét szorgalmazó meghallgatásokon a békéltető testület tagja egyedül jár el online meghallgatások keretében – ez a felek számára idő-, energia- és költségtakarékosabb megoldást jelent. A fogyasztó kérésére azonban a békéltető testület személyes meghallgatást tart, ebben az esetben a vállalkozás egyezség létrehozására feljogosított képviselője köteles legalább online részt venni a meghallgatáson.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hihetetlen kedvezmények az Aldi, Lidl, Auchan, Spar akciós újságjában: 279 forint a tojás, 90 a sör, 119 a krumpli kilója

Döbbenetese, milyen különbségeket mutat az árak terén egy 2017-es akciós újság a mostaniakhoz képest.

A békéltető testületekhez a jogszabályváltozás értelmében egyelőre magánszemélyek, illetve néhány speciális jogállású szervezet (civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház és lakásszövetkezet) nyújthatnak be kérelmeket. A BKIK és az általa működtetett BBT jogszabály-módosítási javaslatot nyújtott be az Igazságügyi Minisztériumnak annak érdekében, hogy az egyéni vállalkozóknak, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak továbbra is legyen lehetőségük békéltető testülethez fordulni, hiszen korábban a budapesti testület és a kamara évente többszáz kisvállalkozót segített a gyors és peren kívüli megegyezésben.

További fontos változás, hogy idén már régiós szinten működnek tovább az alternatív vitarendezési fórumok. A fogyasztók kérhetnek személyes meghallgatást a nem régióközpont vármegyeszékhelyeken, valamint a vármegyeszékhelynek nem minősülő megyei jogú városokban is – ezáltal a korábbi 20 helyett már 27 helyen kerülhet sor békéltető testületi meghallgatásra.