Kiderült a dm-titok: így tarolták le a drogériák Magyarországot a Lidl és az Aldi farvizén

Október 19-i gazdasági évzáró eseményén a dm bejelentette a gazdasági forgalmuk 28 százalékkal volt magasabb 2022-2023-ban, mint az azt megelőző évben. Mindez összességében azt jelenti, hogy a bolti és online forgalom meghaladta a 208 milliárdot forintot. Ez 2021-2022-ben még csak 162 milliárd forint volt, a bővülés 28 százalékos.

Görgey András ügyvezető igazgató beszélt arról is, hogy bár a forgalmi bővülésük erős volt, a boltok száma inkább stagnált. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a dm-nek 263 üzlete működött Magyarországon 2022-2023-ban, de az időszakban csupán két új boltot nyitottak. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a forgalom növekedésével párhuzamosan a munkavállalók száma is dinamikusan növekedett. A 2021-2022-es évi 3382 számról 2022-2023-as évre 3673 főre emelkedett.

Drogériák előretörése

Az október 19-i sajtóeseményen Józsa Mariann, a dm cégvezetője elmondta, a legfrissebb mérések szerint a dm továbbra is piacvezető Magyarországon. Ehhez pedig az is hozzájártul, hogy az utóbbi időben a magyarok ténylegesen egyre többet kezdtek járni drogériákban. A vállalat által végzett kutatás szerint Magyarországon a drogéria termékeket már inkább drogériákban veszik meg az emberek.

Ám ez nem volt mindig így, 20 évvel ezelőtt a magyar vásárlók leginkább hipermarketekben vettek meg mindent, amire szükségük volt. Az idők viszont változnak, és a diszkontok nagyon erős előretörésével átalakultak a vásárlói szokások. A diszkontoknál viszont nincs akkor szortiment például drogériai termékekből, azért kellett egy hely az embereknek, ahol ezeket nagy választékban meg tudják vásárolni

- értelmezte a legfrissebb adatokat Józsa Mariann. A cégvezető beszélt arról is, hogy a világban rengeteg a fenntarthatósággal foglalkozó kutatás, ők is folyamatosan végeznek ilyeneket. Az adatok pedig azt mutatják, hogy amíg elvi szinten rengeteg embert foglalkoztat a fenntarthatóság, a téma trendisége ellenére

az emberek valójában nem szeretnék, hogy korlátozzák őket bármilyen formában is a fenntarthatóság érdekében. Ez egyébként a legtöbb országban így van, nem csak Magyarországon. Persze vannak kulturális különbségek, de még azt is látjuk a számokból, hogy még az anyagi helyzettől is független igazából a fenntarthatósághoz való viszony

- hangsúlyozta Józsa Mariann.