Sírhatnak a cukorimádó magyarok: ami most történik velük, az az igazi árapokalipszis

Talán csak 1945-ben, a háborút követő magyarországi hiperinfláció közepette láthattunk olyat, ami most történt meg egy kiló cukor árával. A KSH friss adatai szerint 2023 júliusához képest 55 százalékkal, az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva pedig 64,9 (!!!) százalékkal drágult ez az alapvető élelmiszer - erről ma reggel lapunk is beszámolt. Bár a szakértők korábban is figyelmeztettek erre, ekkora árrobbanásra biztosan senki sem számított. Szakértőket kérdeztünk az árrobbanásról, akiknek egyáltalán nem tudtak jó hírekkel szolgálni a továbbiakat illetően sem.

Baj van a világpiacon is

Nagyon megugrott a cukor világpiaci ára, ez gyűrűzött be a magyarországi árakba is - tudtuk meg Vámos Györgytől, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárától. A szakértő szerint mivel a termék sokáig az élelmiszer-árstop hatálya alá tartozott, most egyszerre nem lehet drágábban adni, a beszerzési ár azonban az olcsósítást sem lehet a végtelenségig vinni.

A cukor esetében - mint minden más, egykor árstopos terméknél - az a helyzet, hogy az az ár, amit most látunk, minden esetben a beszerzési ár. Ennél olcsóbban lehetne adni ugyan, de az azt jelentené, hogy a kereskedők már a bekerülési költséget sem tudnák fedezni. A kereskedőnek a cukor áránál meg van kötve tehát a keze, nem ő találja ki, hogy mennyiért adja, hanem a beszerzési árat kell alkalmaznia - ez a beszerzési ár viszont most rendkívül magas a világpiaci árak miatt, ami átgyűrűzött

- fogalmazott Vámos György a Pénzcentrumnak.

Ennél jóval konkrétabb válaszokat kaptunk Braunmüller Lajostól. Az Agrárszektor főszerkesztője szerint teljesen egyértelmű, hogy az árstopok kivezetése tehet a brutális cukordrágulásról.

A kirívó árnövekedést egyértelműen az árstop július 31-i kivezetése okozta, amely addig elfedte a cukor termékpálya fundamentális változásait - hasonlóan a többi árstopos termék esetében is. A cukorágazatban a költségek jelentősen nőttek az elmúlt több mint egy évben. Az energiaárak emelkedése, az alapanyag drágulása és a munkabérek növekedése Európa-szerte drágították a cukor előállításának költségeit, amelyet ráadásul a tavalyi időjárás is tovább erősített. A 2022-es aszály révén Európa több termelőterületén gyenge termést takarítottak be a gazdák

- fogalmazott a szakértő. Elmondta azt is: nem tett jót az árnak az sem, hogy a termés messze elmaradt az előző évek számaitól.

Magyarországon kifejezetten rossz termés volt - jóllehet a hazai cukorrépa-termőterület már a korábbi években is jelentősen csökkent, és ma már meg sem közelíti a nyolcvanas évek számait. Az európai répacukor-előállítók mindezen hatások miatt jóval drágábban termeltek, a költségnövekedést pedig más országokban érvényesíteni is tudták. Magyarországon az árstop miatt ez akadályokba ütközött, ám annak kivezetésével idehaza is igazodtak a fogyasztói árak a piaci realitásokhoz

- tette még hozzá ehhez Braunmüller Lajos.

A kapcsolódó termékek sem ússzák meg

Az Agrárszektor főszerkesztője azt is elmondta: arra is fel kell készülni, hogy a cukor drágulása még számos terméket ránthat magával.

Egészen biztosan megjelenik a cukor drágulása mindazon termékek árában, amelyekben répacukrot használnak fel alapanyagként. Ennek mértéke azonban nagyon változó lehet, számos, magas szinten feldolgozott termékben az energia, a munkaerő költsége és a brandérték többet nyom a latban, mint az alapanyagár, különösen igaz ez a prémium kategóriás, illetve a luxustermékek esetében. Fontos megjegyezni, hogy számos élelmiszertermékben (például üdítőkben) nem répacukrot, hanem a kukoricából készült izocukrot használják, így ezeknél nem érvényesül ez a hatás

- mondta Braunmüller Lajos. Mivel a hazai termelés mindennek tetejében alig a negyedét fedezi a hazai fogyasztási igényeknek, így egyre inkább az importra támaszkodik - ez pedig, mint fentebb már láthattuk, egyre magasabb árakat eredményez.

Magyarország éves répacukor felhasználása hozzávetőleg 300 ezer tonna, míg a hazai termelés 80 ezer tonna körül alakul. Az ország ezért jelentős répacukor-importőr, a behozatal minden évben meghaladja a 200 ezer tonnát. Érdemes megjegyezni, hogy ennek jelentős részben az az oka, hogy hazánk éghajlata egyre kevésbé alkalmas a cukorrépa termesztésére, ennek a növénynek ugyanis egyenletes és bőséges csapadék kell, amely a legtöbb évben ma már nem adott. A cukorrépa termesztésre ezért északabbi régiókra tevődik át, Németország és Franciaország északi részén, a Benelux államokban, Lengyelországban lényegesen kedvezőbb adottságok vannak a cukorrépa termesztéséhez. Magyarország ugyanakkor az adottságainkhoz jobban illeszkedő izocukor-termelésben nagy növekedést élt meg az elmúlt évtizedekben, ehhez ugyanis nem cukorrépát, hanem kukoricát használnak alapanyagként

- tette hozzá az Agrárszektor főszerkesztője. Persze nem a cukor az egyetlen élelmiszer, ami nagyon komoly dráguláson ment át: a Pénzcentrum ma összeszedte, mely termékek ára emelkedett még meredeken. Ezt a cikket itt olvashatod el újra:

EZ IS ÉRDEKELHET

Tőrt döfött a magyarok szívébe az árstop kivezetése: itt a matek, ennyivel drágult a cukor, a hús azóta

Az elmúlt egy hónap legnagyobb érdekesség az árak alakulása szempontjából egyértelműen az volt, miként változott meg több mint egy év árstop után az érintett termékek ára.