22 °C Budapest
Young man standing among the produce aisle at the supermarket and feeling upset about the increase in food prices

Kenyér, hagyma, zsír: 80 kilóval kevesebbet tud most vásárolni az átlagmagyar, mint 2017-ben

2023. január 21. 06:58

Hiába nőttek az elmúlt fél évtizedben magasan a keresetek Magyarországon, 2022-ben annyira eldurrant az infláció, hogy ma már az átlagos fizetések és az átlagos inflációt nézve is kevesebbet ér az emberek pénze. Kifejezetten igaz ez akkor, hogyha azt is megnézzük, mely élelmiszerek ára növekedett leginkább 2017-2022 között. Itt egyébként olyan alapvető élelmiszereket találunk, mint a kenyér, a zsemle, a hagyma, a só vagy éppen a sajt, a tejföl és a vaj. Az adatok pedig megdöbbentőek, a Pénzcentrum számításai szerint ugyanis hiába keresünk ma átlagosan sokkal többet, mint 2017-ben, a legjobban dráguló, de egyáltalán nem luxus élelmiszerekből összességében 78-80 kilóval is kevesebb élelmiszert tudunk ma vásárolni.

2022-ben olyan történt Magyarországon, amire utoljára csak nagyon régen, egészen pontosan 1997 óta, azaz 26 éve nem volt olyan magas az éves, átlagos infláció, mint tavaly. A KSH legfrissebb adatai szerint ugyanis 2022-ben, az azt megelőző évhez képest az árak átlagosan 14,5 százalékkal voltak magasabbak. Ennél pedig utoljára 1997-ben mértek nagyobbat, amikor is 1996-hoz képest 18,3 százalékos volt az árak átlagos emelkedése.

Csakhogy értsük mennyire brutális is ez a szám, a tavalyi éves inflációnál csupán 10 (!) évben volt magasabb az éves áremelkedés mértéke az elmúlt 62 (!) évben. Ez a 10 év pedig gyakorlatilag a rendszerváltás utáni zűrös kilencvenes években volt tapasztalható. A tavalyi év tehát az infláció tekintetében mindenképpen történelmi jelentőségű. Az átlagos éves infláció mértéke viszont csak a jéghegy csúcsa, ugyanis ha jobban a számok mögé nézünk, jelenleg éves viszonylatban is bőven találunk például olyan élelmiszereket, amiknek az átlagos fogyasztói ára több mint 100 százalékkal növekedett. De akkor mi lehet a helyzet 5 éves távlatban? Ennek járunk most utána.

Sokat változott a világ fél évtized alatt

Az elmúlt 5 év adatait érdekes vizsgálni abból a szempontból, hogy igazából ahogy a fenti adatokból látjuk, 2017-2019 között nem volt számottevő infláció. De még a pandémia berobbanásának évében, 2020-ban is jócskán megúsztuk a dolgot. Ebben az évben átlagosan például kisebb volt az áremelkedés átlagos mértéke, mint 2019-ben.

2021-ben viszont már látszódtak az aggasztó jelek, az év végén például már jócskán megugrott az áremelkedések üteme, ne feledjük, a magyar kormány ekkor már első lépésként az üzemanyagok árát be is fagyasztotta, és már jelezték, 2022 elejétől néhány alapvető élelmiszerárával is ugyanezt fogják tenni. Hiába azonban az árstopok, 2022-ben már durván eldurrant az infláció, a tavalyi év utolsó hónapjában (a 2021-es decemberi adathoz képest) pedig oda jutottunk, hogy

Európában nálunk volt a legmagasabb az infláció, az Eurostat szerint 25 százalékos.

Csak érdekességképpen, a sereghajtó Svájcban 2022 decemberében csupán 2,7 százalékkal nőttek az árak 2021 decemberéhez képest. A magyar infláció tehát 9,3-szor volt nagyobb a svájcinál. De ha maradunk az EU-nál, Spanyolországban a vizsgált időszakra vonatkozóan csupán 6,2, míg Franciaországban 6,7 százalékos volt az infláció.

Tehát amíg az elmúlt fél évtizedes drágulást figyeljük, tartsuk észben, hogy annak az oroszlánrésze 2022-ben jött össze, nem megfeledkezve arról, hogy már 2021 év végén elkezdtek felfelé kúszni – főleg – az élelmiszerek árai. De akkor nézzük, melyik 20 termék/szolgáltatás átlagos fogyasztói ára drágult leginkább 2017-2022 között Magyarországon.

Ha megnézzük a számokat, láthatjuk, hogy 5 év alatt, az éves átlagos fogyasztói árakat figyelembe véve a félbarna kenyér kilója drágult leginkább, átlagosan 142 százalékkal. Ettől nem sokkal maradt el egy darab zsemlének az áremelkedése, ami a vizsgált időszakban 138 százalékos volt, miközben a fehér kenyér kilója 136 százalékkal került többe tavaly, mint 5 éve.

A dobogótól nem sokkal maradt el a görögdinnye sem, ennek kilós ára átlagosan 135 százalékkal lett magasabb, miközben a rétesliszt kilója 120, az étkezési sóé 114 százalékkal lett magasabb. De 100 vagy afölötti százalékkal emelkedett a fejes káposzta, a hamburger, a vöröshagyma és a Pall Mall cigarettadohány ára is. Sokatmondó adat, hogy a legjobban dráguló 20 termék közé 91 százalék átlagos drágulás alatt be sem lehetett kerülni. Ahogy az is, hogy a 20 szóban forgó termék közül 13 (!) élelmiszer. De ezeken felül olyan termékek is súlyosan drágultak, mint a cigarettadohány, a tűzifa, a brikett, a csempe vagy éppen a babakocsi.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Mennyibe kerültek ezek az élelmiszerek akkor és most?

Ha megnézzük a 13 legjobban dráguló élelmiszer árát 2017-ben és 2022-ben, akkor ha mindegyikből vennénk egy egységnyit, 6 éve 4 319 forintot fizettünk volna, tavaly viszont már 8 978 forintot. A költségnövekedésünk mértéke csupán ezen a 13 élelmiszeren 108 (!) százalékos volt. Jó, de mi történt ezalatt az idő alatt a fizetéssekkel?

A KSH adati szerint 2017-ben az egy főre jutó nettó kereset havonta 197 500 forint volt. Ez nőtt 2022 I-III. negyedéves időszakra 334 920 forintra (a teljes 2022-es évre még nincsenek hivatalos adatok). Ez a növekmény 70 százalékos volt, úgyhogy mint látjuk, a csúcsdráguló élelmiszerek átlagos drágulása messze túlszárnyalta a keresetek növekedését. Hogy mit jelent ez pontosan? Ha csak a 13 csúcsdráguló élelmiszert nézzük, akkor egy ilyen csomagból (a 13 termék mindegyikéből egy egységnyit veszünk)

  • 2017-ben a nettó átlagfizetésből, a 2017-es árakon 46 ilyen élelmiszercsomagot tudtunk volna vásárolni,
  • 2022-ben viszont a nettó (I-III. negyedév) átlagfizetésből, a 2022-es árakon már csak 37 ilyen élelmiszerre futotta volna.

Ez azt jelenti, hogy 5 év leforgása alatt az átlagos fizetésből 9 (!) csomaggal kevesebb élelmiszer jönne ki, ami összesen

  • 9 kilóval kevesebb félbarna, fehér kenyeret, görögdinnyét, réteslisztet, sót, fejes káposztát, vöröshagymát, trappista sajtot,
  • 9 darabbal kevesebb zsemlét,
  • 9 darabbal kevesebb 140-175 grammos tejfölt,
  • 9 darabbal kevesebb 400-500 grammos sertészsírt,
  • 9 darabbal kevesebb hamburgert, és
  • 9 darabbal kevesebb 100 grammos teavajat jelent.

Ez pedig összességében körülbelül 78-80 kilogrammnyi élelmiszerveszteség (a legjobban dráguló élelmiszerekből) pusztán 5 év alatt.

Hiába növekedtek tehát masszívan az átlagfizetések az elmúlt 5 évben, a legdurvábban dráguló élelmiszerek árnövekedései ezt is jócskán túlszárnyalták. És nem is csak a legjobban dráguló élelmiszerekkel igaz ez a képet. Az infláció ugyanis 2022 végére már akkora lett Magyarországon, hogy azzal a fizetések sok éve tartó folyamatos, nagymértékű emelkedése sem tudta tartani a lépést.

Így jutottunk el odáig, hogy már a szeptemberi, aztán az októberi béradatok is reálbércsökkenést mutattak itthon. Ez azt jelenti, hogy a magyarok pénze a fizetésemelések ellenére is kevesebbet ér a gigászi mértékű infláció miatt. Azaz több pénzből kevesebbet terméket tudnak maguknak vásárolni az emberek. Ehhez tehát önmagukban nem kellenek a csúcsdráguló élelmiszerek, hiszen gyakorlatilag minden rohamléptekben drágul, és még most sem látni, hol tetőzhet az infláció 2023 elején.

Hol a legolcsóbb bevásárolni Magyarországon?

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös kutatást indít. A kutatás keretei között végső fogyasztókat kérdezünk meg, véleményük szerint mely élelmiszerlánc üzleteiben tudnak a legolcsóbban és mely lánc üzleteiben tudnak a legdrágábban bevásárolni. A kérdőív mindenki számára nyitott, bárki kitöltheti azt. Az űrlap kitöltése csupán néhány percet vesz igénybe, mindössze egy lényegi kérdést tartalmaz a demográfiai jellegű kérdések mellett. Kérjük, töltsd ki a kérdéssorunkat!

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Tücsökfehérjéből készít proteinszeletet a magyar orvostanhallgató, a Cápák között befektetője is beszállt az üzletbe (x)

Ennek nincs is tücsök íze, ez a leggyakoribb visszajelzés a többféle ízesítéssel gyártott, tücsökfehérjével dúsított proteinszelet, snack és shake kapcsán.

A legnagyobb hazai filmfesztiválon mutatkozik be a közösségi finanszírozásból megvalósult kisjátékfilm

A Magyar Mozgókép Fesztiválon találkozhat először a közönség Králl Kevin “Melange”című kisjátékfilmjével.

Üzleti ötletek tesztelése: ezt kell tenned, hogy befutó legyen a kampányod a közösségi piactéren

Magyarországon az üzleti ötletek mintegy 6 százaléka jut el abba a fázisba, hogy jutalomalapú közösségi finanszírozási kampány indulhat rájuk.

Meglepő dolgokat rejt egy kamasz naplója 2024-ben: less bele, a te gyereked is érintett!

Megvalósul Jocó bácsi nagy álma, színpadra állítják regényét. A Kamaszharc, bár fikció, a tanárként nap, mint nap megtapasztalt élethelyzeteket dolgozza fel.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. június 25. kedd
Vilmos
26. hét
Június 25.
Vitiligo világnapja
Június 25.
Barlangok napja
Június 25.
Tengerész világnap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
A magyar Real Estate Agent találkozó a Kalmárok közreműködésével
Future of Finance 2024
Mi lesz a szerepe a pénzügyekben az AI-nak?
Sustainable World 2024
Zöld finanszírozási lehetőségek, befektetési döntések, ESG megfelelés
EZT OLVASTAD MÁR?
Árfolyamok!
A legfontosabb magyar és nemzetközi részvény és devizaárfolyamok ÉLŐBEN!
Most nem