19 °C Budapest
Photo of mother and her sons at the supermarket buying groceries together grocery shop shopping store

Lesújt a horrordrágulás: így spórolnak most a Lidlben, Sparban, Tescóban az élelmes magyarok

2022. augusztus 11. 19:03

Az élelmiszerek drágulása olyan drasztikus mértékű, hogy rengeteg olyan magyar háztartás kényszerülhet most spórolni, ahol ez eddig nem volt bevett gyakorlat. Egyes alapélelmiszerek 60-80 százalékkal drágábbak, mint egy éve, és az árstop sem tart örökké. Jobb előre felkészülni rá, hogy az árak csak tovább fognak emelkedni, és tervezetten nekiállni a spórolásnak. Ahhoz adunk most ötleteket, hogyan lehet az élelmiszereken spórolni a fogyasztás átalakításával, illetve egyszerű házi praktikákkal.

A KSH legfrissebb adatai szerint a fogyasztói árak meredeken, 13,7 százalékra emelkedtek, melyben legnagyobb szerepe az élelmiszerek drágulásának volt. Az élelmiszerek ára ugyanis elképesztő mértékben, 27 százalékkal nőtt - egy hónap alatt 4,1 százalékkal lettek drágábbak ezek a termékek. (Tavaly, 2021 júliusában az éves élelmiszerindex volt 3,1 százalék, idén a havi drágulás még ezt is meghaladja egy teljes százalékponttal!)

A lakosság már nem is hétről hétre, hanem napról napra érzi a drágulást a drágulást a boltokban. Ráadásul hamarosan érkeznek majd az augusztusra vonatkozó rezsiszámlák: akkor derül majd ki, ki fizet rá nagyon az új rezsiszabályokra. Sőt, a gyenge forintárfolyam, a katás vállalkozások tömeges megszüntetése, a különadók kivetése és a benzinárstop részleges feloldása pedig - hogy csak a főbb tényezőket említsük - közvetett módon a vásárlókon, lakosságon csapódik le.

Az alacsony jövedelemből élők pedig a válságot is jobban megérzik: mivel az ő költéseikben eddig is nagyobb részt tettek ki az élelmiszerek, a drágulást is nagyobbnak érzik. Számukra az élelmiszerinfláció 27 százalék helyett 28,5 százalékos. Akinek eddig is gondot jelentett a bevásárlás, annak kemény időszakra kell készülnie. Másoknak talán pedig eddig nem kellett az élelmiszeren spórolnia, de most mégis arra kényszerülhet: sokan hirtelen nem is tudhatják, milyen módszerekkel lehet még lefaragni a költségekből. Most összegyűjtöttük néhány olcsóbb élelmiszeralternatívát és házipraktikát, amikkel sokat foghatunk az étkezésen.

Így spórolnak a magyarok a bevásárláson

A spórolás nyilván a bevásárlás során realizálódik, így már önmagában azzal is spórolhatunk, ha okosan vásárolunk. Még májusban arról kérdeztük olvasóinkat, hogyan spórolnak, amióta drágulnak az élelmiszerek. Akkor az derült ki, hogy a Pénzcentrum olvasói közül a legtöbben próbálnak olyan helyen vásárolni, ahol olcsóbban megkapják az élelmiszereket - lehet ez piac vagy diszkont, szupermarket is, attól függően, mit akar valaki venni. Sokan kezdték el jobban figyelni a kedvezményeket, akciókat is, hogy ne költsenek annyit a kasszáknál.

Érdemes is belenézni a boltláncok akciós újságaiba, hiszen nem kevés pénzt lehet azon fogni, ha előre kinézzük a kedvezőbb árú termékeket a katalógusból, és tudatosan keressük azokat a polcokon - ezt össze is lehet kötni a bevásárló lista írásával, amely valamivel kevésbé jellemző olvasóinkra. Mindenkinek ajánljuk, aki spórolni akar, hogy írjon listát, és tartsa magát hozzá, felejtse el, hogy rutinból vagy találomra vásárol!

Az otthoni főzés olcsóbb, de nem minden esetben

Az utóbbi időben az alapanyagárak, fenntartási költségek elszállása, a szállítás, csomagolás drágulása miatt az ételrendelés is jelentősen megdrágult. Az éttermek, munkahelyi (és iskolai) étkezdék is áremelésre kényszerültek. Elviekben sokat spórolhatunk tehát, ha eddig többet rendeltünk, vagy étkeztünk ilyen helyeken, ha otthon főzünk.

Ez azonban nem minden esetben igaz. Az üzemi konyhákon még mindig gazdaságosabban ki tudnak hozni ugyanis egy-egy adag ételt, mint sokszor azt az otthoni főzéssel meg lehetne tenni - legyen szó nagycsaládról vagy éppen egyszemélyes háztartásról. Ez nagyon egyénfüggő, így érdemes mindenkinek magának utánaszámolni, megéri-e még az otthoni főzés, vagy jobb lenne befizetni valahová.

Ráadásul jogszabály is létezik arra vonatkozóan, hogy az önkormányzatoknak legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodniuk azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Különösen korra, egészségi állapotra való tekintettel. Azt, hogy ki lehet erre jogosult, a települési önkormányzatok rendeletben határozzák meg. Ezt a megoldást is érdemes lehet figyelembe venniük szociálisan rászorulóknak, kis jövedelmű időseknek.

Létezik még olcsóbb hús?

Amíg tart az árstop, addig csirkemellet, -farhátat, sertéshúst tudunk még viszonylag olcsón venni, de ez nem lesz mindig így. A nyershús általában olcsóbb, mint a különféle húskészítmények, és általánosságban friss hentesárut vásárolni gazdaságosabb, mint megvenni az előrecsomagolt csemegekészítményeket. Mindig érdemes figyelni azonban az akciókra, és ha lehet, a fagyasztóba tartalékolni ínségesebb időkre!

De milyen húsfélék léteznek, amelyek jellemzően olcsóbbak? Például a belsőség, amely nagyon egészséges is. A baromfizúza, sertésmáj a többi (nem árstoppolt) húshoz viszonyítva még mindig olcsóbbnak számítanak, a pacal már kevésbé. Filézett hús helyett vegyünk csontos húst, esetleg egész baromfit! Bár jelenleg a csirkemell, és -farhát árakkal nem veheti fel semmi a versenyt, azonban az árstop nem tart örökké.

A filézés során a színhúsból készíthetünk főételt, de a csontokon is hagyjunk valamit: isteni levest főzhetünk csirkeaprólékból, baromfinyakból is. A sertés és marhacsontból szintén készülhet tápláló leves, melyet még tartalmasabbá tehetünk levesbetétekkel. A körömpörkölt is kiment a divatból, pedig az egyik legolcsóbb pörköltváltozat volt, és még a mai napig az.

Több zöldség, kevesebb hús

Magyarországon az egy főre jutó húsfogyasztás éves szinten átlagosan 68,6 kg volt, 2010-ben még 53,1 kg a KSH adatsora szerint. Ez 29,2 százalékos növekedést jelent. Arányaiban a leginkább a mirelit hústermékek, húskonzervek fogyasztása (75,4%) emelkedett, de baromfihúsból (52,5%) és szalámiból, szárazkolbászból, sonkából (51,7%) is jóval többet fogyasztunk. Amíg a marha-, borjú- és sertéshús fogyasztás is nagyjából 20 százalékkal emelkedett, az egyéb hentesáruk fogyasztása 4,3 százalékkal, a belsőség 20,8, a juh-, kecske-, nyúl- és egyéb hús fogyasztása 20 százalék körül esett vissza.

Mindemelett a gyümölcsfogyasztás 37,8 kilogrammról 46,6 kilogrammra nőtt (23%), a zöldség- és burgonyafogyasztás 77,2-ről 87,6 kilogrammra nőtt (13,4%).

A legfrissebb inflációs adatok szerint a húsárak jobban emelkednek, mint a zöldség-gyümölcs árak. A sertéshús júliusban 14,2%-kal kerül többe, a baromfihús 38,8%-kal, a marhahús árak 42,9%-kal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 25,2%-kal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 21,5%-kal emelkedtek. Azzal viszont számolni kell még, hogy az élősertés felvásárlási árak az elmúlt hónapokban meredeken, egyes beszámolók szerint 50-60%-kal ugrottak meg, ami a következő hónapokban jelenhet meg a feldolgozott húsok áraiban - jósolják a szakértők.

A gyümölcsök árai 12%-kal emelkedtek és összességében az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára 13,0%-kal nőtt. Nyilvánvalóan ez is rendkívüli emelkedés, mégsem olyan drasztikus, mint a hús esetében. A horrorárak ellenszere lehet, ha az elkövetkezendő időszakban kevesebb húst és több, olcsóbb zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk.

A húsfogyasztás visszafogását fenntarthatóság szempontjából már régóta ajánlják szakértők. Azonban nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Magyarországon több százezer embert sújt az élelmiszer-szegénység! A legfrissebb statisztikák szerint hazánkban a lakosság 10,5 százalékát érinti az élelmiszer-szegénység, vagyis körülbelül 870 ezer ember nem engedheti meg magának, hogy kétnaponta valamilyen húst vagy vegetáriánus húspótló terméket fogyasszon. Nem minden esetben lehet tehát azon spórolni, hogy kevesebb húst eszünk, hiszen rengetegen már így is csak a minimumot fogyasztják. Ebben az esetben azt javasoljuk, hogy keressük az olcsóbb húsalternatívákat.

Éljenek a zöldségek!

Alapvetően úgy is csökkenthetjük a húsfogyasztást, hogy a húsos ételekbe kevesebb húst teszünk - pl. egy tarhonyás vagy rizses húshoz. Több húsmentes napot is be lehet iktatni, viszont fontos, hogy tápláló zöldséges fogásokra cseréljük azokat. Fogyaszthatunk hús helyett több gombát, hüvelyeseket (pl. babot, lencsét), káposztás, krumplis fogásokat. A rakottkrumpli is készíthető több zöldséggel. Zöldséges tésztaétel receptekből is végtelenül sok létezik. A gyökérzöldségekről - mint pl. a cékla, répák, zeller - szintén nem érdemes megfeledkezni, és ott van még a karfiol és a brokkoli is.

Az új kedvencek, mint a cukkini, padlizsán szintén megállják főfogásként is a helyüket, akárcsak a régi kedvencek - mint a sütő- és főzőtök, a spenót, vagy a borsó. Érdemes figyelni a szezonalitásra is, ugyanis az idényzöldségek ára jelentősen olcsóbb lehet szezonban vásárolni, mint szezonon kívül!

Meglepő lehet, viszont a fagyasztott zöldségeket, gyümölcsöket is érdemes számításba venni, ha spórolásról van szó. Bár frissen megvenni és egyből megfőzni egészségesebb, néha a fagyasztott termék olcsóbb, mint a friss, nem muszáj egyszerre felhasználni és bármikor előkapható, amikor szükség van rá.

Bolti helyett házi

A száraztésztákat is elérte az infláció, a liszt és a tojás is jelentősen drágult. Az árstoppos lisztből viszont még bevásárolhatunk, és indulhat a házitészta készítés! Általában sokmindenről elmondható, hogy olcsóbb a házi, mint a bolti, legyen az lekvár, kenyér, növényi tej vagy bébiétel. A későbbiekben a nasik kiváltására is házi alternatívákat javasolunk.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

A tészták esetében viszont nem feltétlenül tudunk bolti minőséget előállítani, ha spagettit, cérnametéltet vagy szarvacskát akarunk venni. Természetesen nem is kell. A levestésztákat viszont könnyedén helyettesíthetjük csipetkével vagy reszelt tésztával, a pörköltekhez pedig lehet készíteni nokedlit.

A sertészsír visszatér

A napraforgóolaj jelenleg még árstopos, viszont már most elkezdhetünk felkészülni rá, hogy mi lesz, amikor az ára az egekbe szökik. Egyrészt érdemes eleve kevesebb sütőolajat használni, rengeteg étel ugyanúgy megsül sütőben, sütőpapíron is, amit egyébként forró olajban szoktunk készíteni. Az egészségügyi szempontból sem hátrány, ha eleve kevesebb bő olajban sütött ételt fogyasztunk.

Ha pedig helyettesítenénk az olajat, akkor az egyik legolcsóbb alternatíva az utóbbi évtizedben szinte démonizált sertészsír. Mivel a zsírról ki lett mondva, hogy káros (vagy ami még rosszabb: hízlal!), egyre kevesebben használják, pedig valójában csak akkor káros, ha rosszul használjuk, akárcsak az olaj. A sertészsírnak nincsen markáns íze sem, ezért jó helyettesítő, a konzervgyártók, éttermek már el is kezdték az alkalmazását (számukra ugyanis nem árstopos az étolaj). De használhatunk más állati zsiradékot pl. kacsazsírt is.

Három évvel ezelőtt, 2019 júliusában egy liter napraforgó-étolaj ára 489 forint volt, egy éve 688 forint és múlt hónapban 732 forint (és ne feledjük az árstoppot!), a 200–250 tejes margarin darabja 2019 júliusában 292 forint, 2021-ben 311 forint, múlt hónapban 563 forint volt. Ezzel szemben a sertészsír (400-500 g) 376, 460 és 671 forintban került az említett hónapokban. Tehát jelentős dráguláson mentek át. Viszont ha az árstopot feloldják, az olaj helyett még mindig a sertészsír lehet a legolcsóbb alternatíva. Bár az élősertés árnövekedése erre is hatással lehet, feltehetően nem azonnal, mint pl. a nyershúsok árára.

Akkor érhetjük meg ezt a leginkább, ha megnézzük, hogy viszonyulnak ezek az árak egymáshoz, ha 1 liter olajnak megfelelő mennyiségeket veszünk az adott termékből (1 liter olaj = 900 gramm). Természetesen tudjuk, hogy más a felhasználása a margarinnak, vajnak, mint a zsírnak, olajnak, viszont az összehasonlíthatóság kedvéért most megvizsgáljuk az egységárakat.

2022. júliusban 900 g vaj 4743 forintba, ugyanennyi tejes margarin 2027 forintba került volna, 900 g sertészsír pedig 1208 forint lett volna átlagosan. Az étolaj 732 forint volt, azonban már márciustól pedzegetik, ha nem lenne az árstop 1000 forint felett is lenne egy liter napraforgóolaj ára. Pl. Szlovákiában jelenleg átszámítva 1100 forintba kerül nagyjából egy liter olaj, a magyar helyzetet nézve azonban itthon még magasabb is lehet majd az ár az árstop megszüntetésével. Kérdés, hogy hogy reagál majd a többi zsiradék árszintje az árstop feloldására, valószínűleg ugyancsak emelkedni fog. Mindenesetre érdemes lehet megoldásokat keresni a zsiradékok használatának csökkentésére, illetve olcsóbb alternatívákat keresni.

Friss tej helyett UHT-tej

Ahogy azt már hangsúlyoztuk, az árstop már nem tart sokáig, hamar eljön az október, viszont az UHT-tej sokáig eláll hűtés nélkül is. Bármennyire is ódzkodnánk tőle, ahogy az árstopnak vége a friss tej ára is meredeken elindulhat felfelé. Minden egyéb tejtermék (sajt, joghurt, vaj, stb.) drasztikusan drágul jelenleg és ez folytatódni fog. A friss tej árak csak azért nem szálltak el eddig, mert még van olcsó alternatívája: az UHT. Amint ez a hatás megszűnik, onnantól a friss tej is nagyon drága lehet.

Kávé helyett pótkávé

Már maga a pótkávé szó szűkös időket idézhet sokakban, mások viszont nem is emlékeznek, miről is lehet szó. A hidegháború alatt állandósult kávéhiány miatt a keleti blokk országaiban jellemzően a pótkávét itták valódi kávé helyett, mely még sokáig állandó termék volt. A pótkávé valójában már jóval korábban is létezett, a szemes kávé olcsóbb elterjedt alternatívája volt jellemzően a 18. századtól, főként cikóriából és pörkölt árpából, malátából készül. Viszont a háborús, ínséges idők szimbólumává a hidegháborús kávéhiány tette. Mivel a kávé jelentősen megdrágult, és ez a folyamat a jövőben minden bizonnyal folytatódni fog, hogy csökkentsük a költségeken, ihatunk kevesebb kávét, illetve megpróbálhatjuk lecserélni részben vagy egészben pótkávéra:

A teákkal hasonló a helyzet, drasztikus teadrágulás ment végbe az utóbbi néhány évben. Jellemzően az import teák drágultak nagyobb mértékben. A herbáriákban, drogériákban, gyógyszertárakban kapható gyógynövény teák ára azonban nem nőtt olyan mértékben. Aki sok teát iszik, kipróbálhatja ezeket a gyógynövény alapú teákat a fekete és zöldteák helyett.

Üdítő helyett víz, limonádé, szörp

Azon is rengeteget lehet spórolni, ha a kész üdítőitalok helyett vizet iszunk, illetve azt ízesítjük házilag. Főként ha az egész család nagy üdítőital, gyümölcslé fogyasztó, sokkal olcsóbb lehet egy nagy adag limonádét készíteni, vagy szörpre cserélni a narancsitalt, stb. A gyümölcslevek helyett is inkább vegyünk friss gyümölcsöt.

Chips és csoki helyett olcsóbb, egészségesebb nasik

Hogyha jelentős összegeket költünk édességre, vagy drágább nasikra, mint a chips, jobb ha az egészségünk érdekében is visszafogjuk magunkat. Ha mégis nassolnánk, akkor édesség helyett együnk natúr édes kekszet és friss vagy aszalt vagy fagyasztott gyümölcsöket, vagy akár házi gyümölcssajtot. Ahelyett is, hogy pl. előrecsomagolt kekszeket nasizunk a munkahelyen, süssünk otthon egy tepsivel és adagoljuk ki napokra.

Sós nasi terén talán a chips a legdrágább, amit ki lehet váltani sok más sós alternatívával. A mikrós popcorn, ha az egységárakat nézzük, éppen a felébe kerül, de nagyobb mennyiség pattog ki belőle. Ha pedig nem sajnáljuk az energiát, és magunk pattogtatjuk a kukoricát, akkor harmadába kerül. Viszont ez esetben nem spórolunk az energiával, ami viszont a rezsiszempontból hátrány, és nem is túl egészséges a mikrós popkorn.

Sós rágcsálnivalót is csinálhatunk házilag, pl. sajtos rugat süthetünk, vagy pogácsát. Aztán sütőben lehet sütni krumplit, édesburgonyát, illetve más zöldségeket. Egyes zöldségeket egyébként nyersen is jó ropogtatni, mint a répa, zellerszár, karalábé, sütőtök, stb. Választhatunk még sós magvakat, pirított csicseriborsót, házi banánchipset, aszalt almát. Rengeteg lehetőség van.

Ásványvíz helyett csapvíz

A magyarok rengeteg ásványvizet isznak, pedig a legtöbb helyen nincs semmi gond a csapvíz minőségével. Ha mégsem iható a csapvíz, be lehet szerezni vízszűrő berendezést. Ez nem olcsó, viszont gondoljunk bele: ha minden nap csak egy 1,5 literes ásványvizet iszik meg valaki, akkor 2022-ben a KSH átlagárait és a várható drágulást is figyelembevéve 51 ezer forintot elkölt ásványvízre. Abból biztosan kijön egy víztisztító.

Rengeteg tanácsot lehetne még adni, azonban mindenkinek saját fogyasztását vizsgálva érdemes az élelmiszerköltségeit csökkentenie. Hiszen annyiféle háztartás létezik, mindenhol más jelent nagy kiadást, valaki megteheti, hogy otthon főz lekvárt, vagy termeszt zöldséget, más nem. Valaki tud az otthoni főzésen spórolni, más viszont ráfizet. Valaki tudja csökkenteni a húsfogyasztását, másnak már nincs hová csökkenteni. Ezért a legjobb, ha a fenti tanácsokat inspirációként használva elgondolkozunk, mi az a tétel, ahol az élelmiszerfogyasztásunk megváltoztatásával, helyettesítéssel faraghatunk a költségekből.

Az idő pénz

Valójában a költségcsökkentést sokszor a befektetett idővel és energiával tudjuk megteremteni: a vásárlások megtervezésével, akciók figyelésével, otthoni főzéssel, stb. Arra kell felkészülnie annak, aki spórolni akar, hogy az jelentős időráfordítást fog igényelni és fárasztó lesz. Eleinte több, viszont később már kevesebb energiát igényel majd, amikor a rutin kialakult.

A sietség, kapkodás sokszor vezet rossz pénzügyi döntésekhez, akár egy egyszerű bevásárlásnál is. Nem szabad tehát kétségbe esni, jobb beletörődni, hogy az árak drasztikusan elszálltak, és további emelkedés várható. Azzal, hogy ezt elfogadjuk, előre felkészülünk, megóvjuk magunkat a céltalan szorongástól és stressztől is! Nagyon fontos, a válságok során a lelki egészségünkre is gondolni, amelyet tönkre tehet a sok idegeskedés. A spórolás arra is eszköz lehet a kezünkben, hogy visszaszerezzük a kontrollt az életünk felett, és érezzük, hogy mindent megteszünk, így a lelkünk is nyugodtabb:

Ha pedig valaki nagyon nem fog kijönni a jövedelméből, és már nincs hol spórolnia, akkor érdemes átgondolni, mivel növelhetné a bevételeit. Ha ez sem opció, akkor pedig a szociális alapú támogatásokról érdemes tájékozódni.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Ismét zsebbe kell nyúlnia a magyar szülőknek: súlyos kiadás vár rájuk a következő hónapokban

Az infláció miatt a szülőknek a zsebpénz politikájukat is át kell gondolniuk, hiszen minden drágul, így bizony a zsebpénzt is emelni kellene.

Ők azok, akik a válságból is profitálnak: keveseknek jön be, de nagyot kaszálnak majd

Pistyur Veronika szerint a válságban erős üzleti tervek is születhetnek, hiszen jobban figyelünk, és reagálunk, mint akkor, ha kényelem van.

Rengeteg magyar kedvenc terméke tűnhet el a boltok polcairól: óriási a baj, ennek nem látni a végét

Papírhiány, munkaerőhiány, az adózási rend változása mind hozzájárul ahhoz, hogy egyre nehezebb kiadni könyveket.

Lenullázhatja a magyar családokat a rezsiemelés: ide menekítsd a pénzed, amíg megteheted

Sokan a téltől félnek, mondván nehéz lesz kikalkulálni a megemelkedett rezsiárakat, de a lakásárak, albérlet árak is az egekben.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. október 1. szombat
Malvin
39. hét
Október 1.
A zene világnapja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
Ingyenes régiós fórum a helyi kkv-knak szakértőkkel.
Megújuló energia workshop a Lakás kiállításon
3 napig ingyenesen a LAKÁS KIÁLLÍTÁSON szeptember 23-25 között!
EZT OLVASTAD MÁR?