Ez aztán a tudatosság! Sok magyar fiatal ma már nem is házra: rögtön a nyugdíjára kezd félretenni

Az OTP Nyugdíjpénztár felméréséből kiderül, hogy a munkába állás kezdetén a magyarok mindössze 15 százaléka kezelte tudatosan a pénzügyeit, és tűzött ki hosszú távú célokat is maga elé. Közel egyharmaduk próbált ugyan tudatos lenni, de konkrét tervei még nem voltak. Sokan – 22 százalék – csak a legfontosabb kiadásokra figyeltek, mint a számlák vagy a lakbér, míg 28 százalékuk egyszerűen csak elkezdett dolgozni, és hagyta, hogy a dolgok alakuljanak.

A megtakarítási szokások is változóban vannak. A felmérés szerint a felnőtt lakosság kétharmadának van tartaléka. A megtakarításokon belül a rövid és a hosszú távú befektetések a legnépszerűbb formák, amelyek egyenlő arányban osztoznak az első két helyen. A harmadik helyen az ingatlan áll, a válaszadók negyede tartja ebben a tőkéjét.

A válaszadók jellemzően akkor kezdenek el félretenni, amikor stabil munkahelyük van (23 százalék), vagy amikor pénzügyi helyzetük rendeződik (19 százalék), de a családalapítás is fontos motiváció (14 százalék). A legtöbben 18 és 25 éves koruk között kezdenek el megtakarítani (38 százalék), további 20 százalék pedig 26 és 35 éves kora között.

Az egyéni megtakarítások mellett egyre fontosabb a közös életre felkészülés is. A fiatalabb generációk, különösen a 40 év alattiak, már jóval tudatosabban készülnek a közös életre. A férfiak inkább a hosszabb távú pénzügyi tervezést tartják fontosnak, a nők körében pedig kiemelkedően jellemző a közös döntéshozás fontossága. Sokan takarékoskodnak lakásvásárlásra vagy gyerekvállalásra, ami azt mutatja, hogy a hosszú távú pénzügyi tervezés egyre inkább beépül a mindennapokba. Azok, akik még nem élnek párkapcsolatban, az átlagnál fontosabbnak tartják a pénzügyi és érzelmi felkészülést is. Ezzel szemben az idősebb válaszadók visszaemlékezései alapján gyakran úgy tűnik, hogy a dolgok „csak úgy alakultak”.

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy sokan későn kezdenek el tudatosan foglalkozni a pénzügyeikkel, de a tendencia egyértelműen pozitív. A fiatalabb generáció már korábban felismeri a pénzügyi tervezés fontosságát, és egyre többen tesznek lépéseket a biztonságosabb jövő érdekében. A pénzügyi tudatosság tehát tanulható – és egyre többen tanulják, alkalmazzák is

– mondta Budai József, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. A nyugdíjas kori anyagi helyzet is egyre égetőbb kérdéssé válik, háromból négy magyar fontosnak nevezte a felkészülést az időskorra. Nyugdíjcélú megtakarítással jelenleg csak a válaszadók negyede (25 százalék) rendelkezik, de másik ötöde (20 százalék) tervezi, hogy elindít egy ilyen megtakarítást. A nyugdíjra spórolók közül minden negyedik (25 százalék) már fiatal felnőttként elkezdett félretenni, közel harmaduk 30 évesen, míg a többség – 53 százalék – 40 éves korában kezdett el ezzel foglalkozni.