Küszöbön a kávéválság: valódi luxus lesz meginni egy csésze feketét

A jelen eseményei már előrevetítik a kávéárak emelkedését a jövőben: egyelőre a több hónapos szerződések mérséklik ezt, viszont az évszázad aszálya Brazíliában és az erőszak fellángolása Kolumbiában aggodalomra adnak okot a kávépiacon. Ezen túlemnően is minden abba az irányba mutat, hogy a kávétermelés jelen körülmények között – és árakon – egyre fenntarthatatlanabb. A következő évtizedekben, ha nem következik be drasztikus változás valamilyen fronton, a kávé luxuscikké válhat. A klímaváltozás, a termőterület terméketlenebbé válása, a művelés emelkedő költségei, a fenntarthatósági törekvések és a kávétermesztők kiöregedése a szakmából mind azt eredményezik, hogy a kávé a közeljövőben jelentősen megdrágulhat.

Egy kutatás számolt be az elmúlt hetekben, hogy átlépte az 500 forintos lélektani határt egy csésze kávé átlagára a magyar városközpontokban, ha pedig csak a fővárosi árakat nézzük, már 700 forint felett járunk. Tehát a kávé már most sem számít olcsónak a magyarok pénztárcájához mérve. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiderült a kávé-titok: ezt teszi valójában a koffein a szervezeteddel, sorra megdőltek a mítoszok

A tudomány jelen állása szerint a sokak által démonizált vegyület inkább hasznos a szervezet számára, semmint káros.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint az őrölt kávé csomagja (200-250g) átlagosan 735 forintba, az eszpresszókávé vendéglátóhelyen 323 forintba került májusban. 2020-ban az őrölt kávé csomagjának éves átlagára még 698, a kávézós eszpresszónak 310 forint volt. Volt azonban már drágább is az otthoni kávézás: 2012-ben 753 forint volt az őrölt kávé. Bár az évek során voltak hasonló kilengések, az emelkedő trend töretlen:

A kávé drágulásával egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a fekete élvezetét, és ha beigazolódnak a jóslatok a kávétermelés válságba jutásáról, az is lehet, hogy az átlagembernek 10-20 éven belül teljesen le kell mondania a kávéról. A történelem során viszont nem először fordulna elő, hogy a kávé elérhetetlenné válik - a kávéfogyasztás felfutásának kezdetén valóban luxus élvezeti cikk volt a kávé, az átlag számára elérhetetlen, így sokan fogyasztottak különféle kávépótló italokat. A későbbi háborúk, válságok nyomán is alakultak ki hosszabb-rövidebb termékhiányok, amikor a lakosság különböző növényekből előállított pótkávék fogyasztására kényszerült.

Mi az a pótkávé?

Az eredeti kávé színét, illatát, ízét utánzó italok növényi részekből és magvakból készültek. Főztek pótkávét makkból, mandulából, búzából, rozsból, de még szőlő- és datolyamagból is, viszont az igazi fordulatot a cikória felbukkanása hozta el a pótkávék között. A másik szintén nagy népszerűségnek örvendő változat a malátakávé volt.

Azonban a pótkávé csak megjelenésében hasonlít, és ízvilágában idézi az igazi feketét. Élattani hatása ugyanis teljesen más, és ilyen szempontból - akárcsak a tej és a növényi italok - nem tudják egymást helyettesíteni. A Pénzcentrum a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) szakértői nyilatkozatát kérte azzal kapcsolatban, hogy a magyarok eleve sok kávét fogyasztanak-e, egészségesebb-e a pótkávé a kávénál. Van-e olyan, akinek nem ajánlott a kávéfogyasztás egészségügyi okokból, viszont pótkávét fogyaszthat, vagy olyan, akinek a pótkávé kifejezetten nem javasolt?

Túl sok kávét fogyasztunk?

A túlzott kávéfogyasztás a koffein nagy mennyiségű bevitele esetén lehet élettani szempontból hátrányos. Az MDOSZ tájékoztatta lapunkat, hogy egy országos reprezentatív kutatásból az derült ki (2015), hogy a magyar felnőtt férfiak megközelítőleg 150, míg a nők 140 milligramm koffeint visznek be a szervezetükbe naponta. A középső korosztály (34-64 év közöttiek) szignifikánsan több koffeint fogyaszt, mint az idősebbek és a fiatalabbak.

Koffeint viszont nemcsak a kávé, hanem a tea, kóla, energiaitalok is tartalmaznak.

A kutatás szerint a leggyakoribbnak a kávé (57-58%), majd a tea (35%-37%), és a kóla (2-5%) fogyasztása bizonyult. Egyszerre maximum 200 mg, míg napi szinten maximum 400 mg koffein elfogyasztása biztonságos az MDOSZ tájékoztatása szerint.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) álláspontja szerint napi 400 milligramm koffein bevitele még nem jelent veszélyt az egészséges felnőttekre, leszámítva a várandós nőket. A terhesség és a szoptatás idejére ennek a mennyiségnek a felében határozták meg a felső limitet. A serdülők és gyermekek vonatkozásában sajnos nem áll rendelkezésre kellő tudományos evidencia a biztonságos koffeinadag meghatározásához. A szakértők feltételezése szerint a 3 mg/testtömeg kg mennyiség (vagyis például egy 20 kilós gyermek számára egy kis tábla tejcsoki és egy csésze tea) számukra sem jár kockázattal

- közölte lapunkkal a Dietetikus Szövetsége. Egy adag eszpresszó kávé (60 ml) 80 mg koffeint tartalmaz, tehát egy nap 5 eszpresszó a határ, ha más formában nem visz be az embert koffeint a szervezetébe.

Mi az egészségesebb, a kávé vagy a pótkávé?

A pótkávéról és a kávéról is sokszor hallani, mennyi pozitív élettani hatása van, viszont a pótkávé esetében ki szokták emelni, hogy a valódi kávénál egészségesebb a fogyasztása. Ez azonban nem feltétlenül van így.

A pótkávé különböző növényi részekből tevődik össze – cikória, maláta, füge, rozs - , melyet megfelelő szemcsenagyságúra vágva pörkölnek, majd porrá őrölnek. Mivel nem tartalmaz a pótkévá kávébabot, így ezek koffeinmentesek, ez a legnagyobb beltartalmi különbség a két termékcsoport között, ami egyben a szerveztre gyakorolt hatást is befolyásolja

- tájékoztatott az MDOSZ, és hozzátették: "pótkávé és pótkávé között is különbség van. Vannak olyan kereskedelemben kapható termékek melyek 100% pótkávék, de vannak keverékek is, amelyek csak részben tartalmaznak pótkávét, másik része pedig valódi kávébab őrleményt tartalmaz".

Mivel a kávé mértékletes mennyiségben része lehet egy egészség felnőtt mindennapjainak, kérdés, van-e értelme összehasonlítani a kávét és a pótkávét - vetették fel a szakemberek, akik szerint a 100%-os pótkávét bárki fogyaszthatja a változatos folyadékbevitel részeként. A kávé helyett pótkávé fogyasztása azoknak lehet ajánlott, akiknek magas vérnyomása vagy szívproblémája miatt érdemes kerülnie a koffeintartalmú italok, ételek fogyasztását. Továbbá azon korosztálynak javasolt, ahol a koffein nélkül a kávéhoz hasonló ízhatást szeretnénk produkálni, azaz a gyerekeknél.

Kinek nem ajánlott a kávé?

A kávé, pontosabban annak koffeintartalma a szervezetre pozitív és negatív hatással is lehet - közölték a szakértők. Mivel a koffein növeli az éberséget, csökkenti az álmosságot, pozitív hatású a sportteljesítményre, szellemi teljesítőképességre, memóriára, de potenciális negatívumként növeli a vérnyomást és a pulzusszámot, és vízhajtó hatású. A koffeinre érzékenyeknél szívdobogást, alvászavart, gyomorégést okozhat a kávé, illetve azok is tapasztaltalhatnak tüneteket, akik az egyszeri és napi maximális koffeindózist túllépik. 

Ezen túlmenően a kávé, illetve a koffein számos gyógyszer felszívódását és a szervezeten belüli sorsát befolyásolhatja. Az antibiotikumok és fogamzásgátlók növelik a koffein felezési idejét, vagyis lassabban ürül ki a szervezetből. a fájdalomcsillapítók hatása pedig erősebb lehet a koffein miatt, bár a koffein már eleve sokat segíthet a fejfájás egyes fajtái esetén.

Ha vaspótló készítményt szedünk, azt ne koffeintartalmú itallal (pl. kávéval, teával) vegyük be, mivel a koffein és a vas egy nehezen oldódó vegyületet alkotnak, így a vas felszívódása akadályozott lesz, vagyis feleslegesen szedtük be a készítményt. A kávé és a gyógyszerek esetleges kölcsönhatásairól az egyes készítmények betegtájékoztatóit érdemes áttanulmányozni

- közölte lapunkkal az MDOSZ.

Kinek nem ajánlott a pótkávé?

A Dietetikusok Szövetsége felhívta a figyelmet, hogy a pótkávék esetében az adott termékben felhasznált alapanyaggal szembeni allergia esetén ellenjavalt annak fogyasztása, mint pl. az egyes gabonaallegiák esetén.

A árpamalátát tartalmazó pótkávé például egy gluténérzékeny étkezésébe nem illeszthető be.

Kitértek arra is, hogy akár kávéról, akár pótkávéról legyen szó, az sem mindegy hosszú távon egészségünk szempontjából, hogy mivel fogyasztjuk azt. A hozzáadott cukor, méz, vagy más szirupok (datolyaszirup), vagy a zsírosabb tej, ill. a tejszín, tejszínhab fokozza ugyan a kávézás, pótkávézás élményét, de emellett (nem) kevés felesleges energiát is jelenthet, ami hosszú távon hízáshoz vezethet, egészségkárosító hatása lehet.

Pótolhatja-e a pótkávé a kávét?

Az igazság az, ha a kávé irreálisan meg is drágul, megismétli magát a történelem, a pótkávé fogyasztása ismét széles körben elterjedhet. A pótkávé képes ugyanis magát a kávézás élményére emlékeztethet. Viszont a koffeint nem tartalmazó változatnak nem lesz olyan élénkítő hatása, tehát ha valaki emiatt fogyasztja a kávét, például reggel a vérnyomás emelése érdekében, vagy a fejfájás elmulasztására, annak érdemes lesz teával kiváltania a kávét, ha úgy alakul. 

Érdemes inkább a pótkávéra nem úgy tekinteni, mint a kávé helyettesítőjére, hanem egy olyan forró italra, amelyet önmagáért fogyaszt az ember. Amennyiben valakinek egészségügyi okokból kell felhagynia a kávézással, viszont hiányzik neki maga a szokás, a szertartás, akkor érdemes a pótkávéra átszoknia, hiszen ennél csak a koffeinmentes kávé áll közelebb a kávéhoz. Viszont ha a kávépiac tényleg válságba jut, annak is búcsút mondhatunk.