Csúnya pofont kaphat a magyar gazdaság a plázastop szigorítással: ezzel tényleg nem számoltak?

A kormány újabb szigorítást tervez a plázastop szabályozásában: a jövőben minden 400 négyzetméternél nagyobb üzlethelyiség bérlő- vagy tulajdonosváltásához külön engedély kellene, még akkor is, ha az üzlet profilja nem változik. A bevásárlóközpontokban minden új bérlőnek „rendeltetésmódosítási” engedélyt kellene kérnie, ami érdemben lelassítaná a tranzakciókat, és jelentős adminisztratív terhet róna az üzemeltetőkre.

A szabályozás látszólag technikai jellegű, valójában azonban súlyos következményekkel járhat az állami bevételekre és a gazdaság egészére nézve. A kereskedelmi ingatlanpiac befagyása, a beruházások visszafogása és az üzlethelyiségek újrahasznosításának ellehetetlenítése már rövid távon is mérhető adóbevétel-kiesést okozhat. A csökkenő beruházási kedv kevesebb építőipari megrendelést, kevesebb áfa- és társaságiadó-bevételt jelent.

EZ IS ÉRDEKELHET

Plázastop-szigorítás: borzasztó nehéz helyzetbe kerülhetnek a boltok, óriási felfordulás készül

Egy ingatlanjogász szerint az új szabályozás komoly adminisztratív terheket okozhat, lassíthatja a tranzakciókat, és elbizonytalaníthatja a külföldi befektetőket.

A bizonytalan szabályozási környezet, a tranzakciók elhúzódása és a piaci rugalmasság gyengülése elriaszthatja a befektetőket, különösen a külföldieket. Ez csökkenti a hazai ingatlanpiac likviditását, rontja az értékesítési esélyeket és fékezi a fejlesztéseket. A kiskereskedelmi verseny gyengülése ráadásul a fogyasztók számára is hátrányos: magasabb árakat, lassabb innovációt és szűkülő választékot eredményezhet.

Közvetve hat a foglalkoztatásra, államkasszára

A nagyobb üzlethelyiségek ritkulása nemcsak a vásárlók kényelmét csökkenti, de a gazdaság dinamizmusát is megtöri. A hosszabb engedélyezési folyamatok késleltetik az üzletnyitásokat, meghiúsíthatják az új szereplők piacra lépését, és akadályozzák az olyan innovatív modelleket, mint a shop-in-shop megoldások. Mindez visszaveti a gazdasági növekedést és csökkenti a költségvetés adóbevételeit.

A diszkontláncok – mint az Aldi, Lidl, Penny – az elmúlt években már alkalmazkodtak a meglévő plázastophoz, például franchise-hálózatokkal és kisebb üzlethelyiségek kialakításával. Az új szigorítás azonban még ezeket a kiskapukat is beszűkítené. Az engedélyezési kötelezettség megnöveli a jogi és adminisztratív költségeket, visszafogja a terjeszkedést, és így közvetve csökkenti a foglalkoztatást és az állami bevételeket.

A szabályozás célja ugyan a nagy láncok térnyerésének megfékezése, azonban az ehhez kapcsolódó gazdasági károk messze meghaladhatják a remélt előnyöket. A beruházások csökkenése, a lassuló fejlesztések és az elmaradó adóbevételek mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyar gazdaság elveszítse lendületét. A plázastop-szigorítás árát végső soron az egész gazdaság és a költségvetés fizeti meg.

Így fékezte már eddig is a gazdaságot a plázastop

A plázastop eredetileg 2012-ben lépett életbe azzal a céllal, hogy korlátozza a nagyobb kereskedelmi egységek építését, és megvédje a hazai kiskereskedőket. A törvény 300, majd később 400 négyzetméteres küszöbhöz kötötte az engedélyezést, amit egy tárcaközi bizottság és a nemzetgazdasági miniszter hagyhatott jóvá.

A szabályozás hatására több nagyberuházás elmaradt, a fejlesztők halasztották a projektjeiket, ami milliárdos bevételkiesést jelentett az államnak évente. A külföldi láncok ugyan alternatív megoldásokkal – kisebb üzletekkel, töltőállomásokhoz kapcsolt boltformátumokkal – tovább terjeszkedtek, de a magyar vállalkozások inkább kimaradtak a lehetőségekből.

A kevesebb új áruház csökkentette az építőipari megrendeléseket, az ingatlanpiaci likviditást, és korlátozta a kiskereskedelmi növekedést is. Az érdemi verseny hiánya pedig a fogyasztóknak is hátrányos volt: a megszűnő üzletek helyét jellemzően élelmiszerláncok vették át, más szektorok (pl. ruházat, könyv) visszaszorultak.

A plázastop eredeti szándéka a városfejlesztés és a fenntartható kereskedelmi struktúra támogatása volt, azonban a beruházások és a munkahelyteremtés visszafogása komoly ellentmondásokat eredményezett. A mostani szigorítás újabb akadályt gördít a fejlesztések elé, és minden korábbinál egyértelműbben mutatja meg: az ilyen típusú korlátozásoknak nemcsak piaci, de költségvetési ára is van – amit végül az egész gazdaság megérez.

Címlapkép: Balogh Zoltán, MTI/MTVA