Dagad az akácméz-botrány: így hamisítják a méregdrága csemegét, nehéz kiszúrni az eredetit

2021 végén bombaként robbant a hír, hogy a hatóság szakemberei ismét nagy mennyiségben találtak hamis mézeket a magyar áruházak polcain. A botrány kiváltója ráadásul ismét az a Klenáncz József volt, akit már korábban is büntetett a hatóság hamis mézek forgalmazásáért.

Az újra és újra kirobbanó méz-botrányok, illetve a hamis kínai mézek egyre nagyobb térhódítása okán, a Pénzcentrumon most annak jártunk utána, a vásárlóknak van-e egyáltalán bármilyen esélye arra, hogy kiszúrják, hamis mézet vásároltak. Ezen felül pedig kiderítettük azt is, milyen jogszabályi változások léphetnek életbe annak érdekében, hogy a hatóságok képesek legyenek visszaszorítani a hamisítást.

A drága méz miatt több a csalás

Még mielőtt belemennénk a mézhamisítás részleteibe, érdemes megnézni, mi mozgatja elsődlegesen a hamisítást. Természetesen a pénz. Ha a KSH statisztikáit végigböngésszük, akkor kiderül, hogy az elmúlt három évben brutálisan megdrágult a legtöbbet hamisított mézfajta, az akácméz.

Ahogy a grafikonon is látjuk, a 2018-2019-es stagnálás után az akácméz kilós átlagára 2020-ban lőtt ki előszörs. Ekkor már 600 forinttal került többe átlagosan egy kiló akácméz, mint 2019-ben, amihez képest 2021 elejére ismételten rárakódott még 600 forintnyi átlagár. Ez pedig azt eredményezte, hogy

2021 januárjában az akácméz kilós átlagára már 33 százalékkal volt magasabb, mint a 2019-es átlagár. Forintban pedig már 1200 forinttal került többe.

De ez még koránt sem a jéghegy csúcsa volt. Persze, azt még a tavalyi év elején nem lehetett tudni, hogy a januári szintről novemberre még sokkolóbb mértékben fog emelkedni az akácméz kilós átlagára. Pedig így történt. Ahogy a grafikonon látjuk, a januári 4 640 forintos kilós átlagár 2021 novemberére már 5 640 forintra duzzadt. Ami mindössze 10 hónap leforgása alatt további 22 százalékos drágulást jelentett.

Összességében tehát az akácméz kilós átlagára 2019 és 2021 év vége között nem kevesebb mint 62 (!) százalékkal emelkedett. Forintban kifejezve ez több mint 2 100 forintos drágulást jelentett kilónként.

Nem meglepő tehát, hogy egy ilyen rövid időn belül bekövetkezett, nagymértékű drágulás mágnesként vonzza azokat, akik hamisítással szeretnének minél több pénz kisajtolni a gyanútlan vásárlókból. De jellemzően hogyan hamisították tavaly a mézeket?

Hamis mézek a boltok polcain

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Pénzcentrum kérdésére elmondta, „a mézek esetében a tavalyi évben nagyobb arányban olyan hamisítási problémák merültek fel, mely esetekben az akácméz valójában nem a fehérakác, hanem túlnyomórészt más növény nektárjából származó virágméz kategóriába tartozó termék volt.”

És mivel az akácméz jóval magasabb árkategóriát képvisel, így ez a fogyasztók kárára elkövetett gazdasági haszonszerzésnek minősül.

A hatóság szerint ráadásul ezen kívül jelölési problémák is előfordultak a mézek esetében, főként a gyártási hely - származási hely kérdéskörével kapcsolatosan. A Nébih emellett elmondta azt is, hogy a hatóság az ilyen típusú visszaéléseket csak folyamatos ellenőrzéssel és részletes elemzéssel tudja kiszűrni, és a hatósági intézkedések által kötelezni tudja a vállalkozást a jogkövető magatartás betartására. Felmerül ugyanakkor a kérdés: a vásárlóknak lehet-e bármi esélyük akár már a boltban, ott a helyszínen vagy otthon kóstolás közben felismerniük, hogy hamis mézzel van dolguk?

Hogyan ismerhető fel a hamis méz?

A polcokon található termékek közül a nem megfelelő vagy hamisított termékek kiszűrése a vásárlók számára nem egyszerű feladat

- ismerte el a Pénzcentrumnak a Nébih. Mint írják:

• első és szembetűnő jellegzetessége az akácméznek a zöldes árnyalatú világossárgás színe, ami főleg egy vegyes virágmézzel összehasonlítva lehet feltűnő;
• ezen kívül az akácméz jellemzően nehezen kristályosodó méz, sokáig folyékony marad a többi méztípushoz képest.

Éppen ezért a hatóság szakemberei szerint, „ha olyan akácméz megnevezésű termékkel találkoznak a kereskedelemben, amely erősen kristályos, illetve teljesen kikristályosodott, tehát szilárd halmazállapotú, akkor az nagy valószínűséggel nem akácméz, de ettől még lehet jó minőségű facélia, repce vagy akár napraforgóméz is, csak ne akácmézként legyen értékesítve” – emelte ki a Nébih.

A hatóság ugyanakkor mindezekhez azt is hozzátette, hogy bár a kristályosodást és a színárnyalatot lehet figyelni, biztosra még így sem lehet menni. „Sajnos még mindezek a jellemzők sem adnak teljeskörű garanciát a termék megfelelőségére, mivel mind a szín, mind a sűrűség változik az idő előrehaladtával is. Hatósági eljárásaink során nemcsak érzékszervi, hanem mikroszkópos és analitikai vizsgálatokat is végzünk akkreditált laboratóriumainkban, egyre pontosabb eredményeket biztosító műszerek alkalmazásával” – tudtuk meg a Nébihtől.

Mik a tervek a mézhamisítás ellen?

A sorozatos akácméz-hamisítási botrányok miatt nem meglepő, hogy a szakma azonnali jogszabályi szigorításokat szeretne, ezzel harcolva a hamisítók ellen. De mit fog ez pontosan jelenteni a gyakorlatban?

A mézekre vonatkozó Magyar Élelmiszerkönyvi előírás várható változása a hamisítás elleni küzdelmet annyiban segíti, hogy pontosabb képet kapunk majd arról, hogy az adott termék előállítása során mely országokból származó mézek vannak a termékben és ezek mennyiségi sorrendje hogyan alakul

- mondta el a Pénzcentrum kérdésére a Nébih, akik persze azt is jelezték, ezen változtatás még elfogadás alatt van. Ha azonban valóban bekerül a szabályozásba, akkor minden mézre érvényes lesz.

Érdemes kiemelni ezen felül azt is, hogy ez a jogszabályváltozás a keverék-mézek jelölését érinti, ezért az új jelölésű termékek piaci megjelenésének időigénye a jelölőcímkék szövegének módosításához, majd az új címkék legyártásához és azok alkalmazásához szükséges időtartamtól függ. Ezért a jogszabályalkotó türelmi időt is megjelöl majd a módosított előírásban – magyarázta kérdéseinkre válaszolva a hatóság.