14 °C Budapest
various types of fresh bread with wheat ears as background

Így lett a kenyér ára egy vagyon 2021-ben: meddig tarthat még a drasztikus drágulás?

2021. augusztus 23. 14:01

A drágulást az egyik legalapvetőbb élelmiszerünk, a kenyér sem kerülhette el. A KSH adatai szerint múlt hónapban 395 forint volt átlagosan a fehérkenyér kilója, azonban a boltokban már bőven 400 forint feletti árazással találkoznak a vásárlók. Az áremelkedés pedig nem áll meg, a gabona drágulása, a forint gyengülése, a járvány okozta válság mind felelős azért, hogy lassan megfizetethetetlen a pékáru. A svéd, osztrák, vagy dán árszintektől még messze vagyunk, de ha ez így megy tovább, megközelítheti a magyar kenyér a holland, német vagy francia átlagot.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Magyarországon még nem is panaszkodhatunk különösebben a kenyérárakra a legtöbb uniós tagállamhoz képest. A kenyér (és más cereáliák) nálunk csaknem 27 százalékponttal kevesebbe kerülnek, mint az EU-ban átlagosan, míg pl. a dánok 52,6 százalékponttal többet fizetnek a pékáruért. Az Eurostat adatai szerint a kenyérfélék olcsóságának rangsorában Magyarország a negyedik, csak Lengyelország, Bulgária, és Románia van előttünk. A 400 forint feletti kenyérárak mégis megviselik a magyar pénztárcákat. 

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján múlt hónapban a fehérkenyér országos átlagára 395 forint volt, míg a zsemléé 31 forint. A zsemle átlagára tavaly novemberben emelkedett 30 forint fölé, míg 2019-ben év elején még csak 25 forint volt átlagosan. Ha pedig az éves átlagárakat nézzük, akkor látható, hogy 2010-ről 2011-re nagyot nőtt a fehérkenyér átlagára: 244-ről 281 forintra emelkedett (+15,2%). Erről akkor nagyrészt az extrém időjárás, másfelől a gyenge árfolyam, valamint egyéb dráguló költségek (pl. üzemanyag) tehettek, amelyeket az ipar már kénytelen volt átterhelni a fogyasztókra.

Öt éve átlagosan 269 forint volt a fehér, és 227 a félbarna kenyér kilója, a zsemle darabja pedig 19 forint volt. Idén júliusban mér 395 forintba (+46,8%) kerül átlagosan a fehér, és 343 forintba (+51,1%) a félbarna kenyér. A zsemle átlagára ára 63,2 százalékkal nőtt 31 forintra öt év alatt.

A kenyér és pékáruk drágulásának hátterében több tényező áll, leginkább a búza - mint legfőbb alapanyag - árának emelkedése. A gabonák drágulása nemcsak a cereáliák árára, hanem a hús, tojás és tejárakra is hatással lesz, ahogy azt már régóta jósolják. A KSH adatai szerint idén az első félévben a liszt 8, a búza pedig 30 százalékkal drágult. A malomipar költségeiben az alapanyag több mint 80 százalék, ráadásul a búza mellett az energia, a szállítás és a munkaerő is drágább lett. A kereslet pedig szintén felhajtja az árakat.

Elemzők szerint a kenyér ára az idén az első félévben máris nagyjából 8-10 százalékkal emelkedett. Az alapélelmiszernek számító fehér kenyér kilója tavaly óta több mint 30 forinttal nőtt és kis híján elérte a 400 forintot. Az ár ősszel már elérheti, akár meg is haladhatja ezt a lélektani határt. 

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 646 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 7,28%), de nem sokkal marad el ettől a Sberbank 40 150 forintos törlesztőt (THM 7,66%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Drágul a kenyér, kevesebbet vesznek a magyarok

A kenyérfogyasztás ugyanakkor jelentősen csökkent az elmúlt 10 évben a magyar lakosság körében. A KSH adatai szerint 2010-ben még 44,5 kg kenyeret, 9,9 kg péksüteményt és 30,8 kg egyéb cereálikat fogyasztott éves szinten egy magyar átlagosan. 2015-re a 36,6 kg-ra csökkent a kenyérfogyasztás, viszont a pékáru és egyéb cereáliák kategóriája nőt: 12,9 és 35,1 kg-ra. Ez a trend 2019-re is folytatódott: a péksüteményekből 22,8 kg-ot fogyasztottak a magyarok. A kenyér fogyasztása valamivel nőtt, az egyéb cereáliák fogyasztása mérséklődött: előbbiből 36,9 kg-ot, utóbbiból 33,8 kg-ot fogyasztottunk.

Nálunk még mindig olcsóbb a kenyér

Az EU-n belül még mindig a magyarok az egyik legszerencsésebbek kenyérárak tekintetében: csak a lengyeleknél, bolgároknál, románoknál olcsóbb arányaiban a kenyér. A legtöbbet Svájcban, Norvégiában és Dániában fizetnek a kenyérért: legalább másfélszer annyit, mint az Unióban átlagosan.

Az átlaghoz legközelebb a horvát, német, észt, portugál kenyérárak állnak. Az elmúlt 10 évben az uniós statisztikai hivatal adatai szerint arányaiban 2015-ben fizettünk kenyérért EU-s viszonylatban. Akkor a magyar kenyérár csak 69 százaléka volt az uniósnak. 2011-ben még 77,3%, utána folyamatosan nőtt a magyar kenyér javára a különbség, majd 2016-tól ismét közelíteni kezdtük az uniós árszintet. 2019-ben 77,7 százalékon állt a magyar kenyér árszintje az EU-shoz képest - egy éve pedig visszaesett 73,4 százalékra. Így 26,6 százalékponttal kevesebbe kerül a kenyér nálunk, mint az Európai Unióban általában.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
NAPTÁR
Tovább
2021. október 27. szerda
Szabina
43. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?