21 °C Budapest

Érdekes tervek szivárogtak ki - Kötelező lesz a kártyaelfogadás?

Pénzcentrum
2013. április 5. 15:40

Információink szerint az MNB, a GVH, a PSZÁF, a MasterCard, a Visa és a Bankszövetség egyeztetéseket folytatnak arról a bankkártyapiacot szabályozó javaslatról, amelyről a Portfolio.hu korábban beszámolt . Az alábbiakban a felek álláspontját ismertetjük. Az MNB szabályozás melletti érvei között szerepel az is, hogy azok megalapozhatják a kártyaelfogadás (bizonyos összeghatár feletti) kötelezővé tételét.



Folynak az egyeztetések - döntés még nincs

A bankközi jutalék hazai szabályozása kapcsán egyeztettek bő két héttel ezelőtt a kártyapiac fő szereplői és szabályozói, amelyen az MNB, a GVH, az NGM, a bankszövetség a MasterCard és a Visa vett részt. A kereskedők érdekképviselői nem vettek részt a tárgyaláson, de a további egyeztetésekre várhatóan meghívást kap majd a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara is. A fórumon a bankközi jutalék magyarországi szabályozásának szövegtervezetét és a szabályozás lehetséges következményeit, céljait vitatták meg a felek.

Mivel az NGM-től Matolcsy György a jegybankhoz távozott, a fizetési üzletággal is foglalkozó korábbi vezetők egy része is elhagyta a gazdasági minisztériumot. A korábbi előterjesztésben javasolt intézkedésekről többek között ezért is tartanak új tárgyalásokat.

A birtokunkba került, azóta sem nyilvános előterjesztés szerint a hazai bankközi jutalékok szintjét a nemzetközi interchange díjak átlagos féléves szintjében rögzítenék. Ez azt jelenti tehát, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók Magyarországon nem használhatnak magasabb díjakat a nemzetközi díjaknál. Ez jelentős díjcsökkentést írna elő a MasterCard számára, ugyanakkor a Visa díjai nem változnának, mert azok az Európai Bizottsággal kötött egyezségük miatt már eddig is a nemzetközi díjaikhoz voltak kötve.

A díjak számítása az előterjesztés szerint
Az adott naptári félévre az előző hat hónapban kezdeményezett, az Európai Unión belül székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatók által bonyolított határokon átnyúló tranzakciók után közvetve vagy közvetlenül megfizetett díjak és jutalékok súlyozott féléves átlagában maximálják a hazai bankközi jutalékok szintjét. A súlyozást a készpénz-helyettesítő fizetési művelet értéke alapján végzik el. Az így meghatározott díjszintet a tervek szerint az MNB lesz köteles kiszámítani és közzétenni.

Mit gondol a bankszövetség?

Úgy tudjuk, hogy a Bankszövetség ellenezte a szabályozást arra hivatkozva, hogy a banki díjak jelentősen átstrukturálódhatnak. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a kieső interchange bevételt a Bankszövetség szerint a pénzintézetek a kártyabirtokosokra hárítják majd át. Ha pedig ez megtörténik, akkor elképzelhető szerintük, hogy visszaesik a kártyahasználat is, emiatt pedig az elfogadói hálózat a bővülés helyett visszafejlődhet.

Az időzítéssel kapcsolatban elmondták, hogy szerintük célszerű lehet az Európai Bizottság jövőben várható javaslatát is megvárni, mielőtt bármilyen szabályozást bevezetnének Magyarországon. A szövetség felhívta a figyelmet arra, hogy a bankközi jutalék a kártyák technológiai fejlesztésének fontos forrása, ezért a díjcsökkentés és a már kivetett tranzakciós adó (amely tulajdonképpen egy olyan interchange díj csökkentés, amelyet az állam zsebel be) a kártyák fejlődését és a kártyahasználat terjedését gátolhatja. A Bankszövetség azzal is a szabályozás ellen érvelt, hogy az a kibocsátói oldalon ellehetetleníti az új szereplők piacra lépését, a kisebbek pedig eltűnhetnek.

MasterCard: a kiskereskedők nem profitálnának a csökkentésből

A MasterCard a Bankszövetség által kifejtettek mellett elmondta, hogy szerintük a kiskereskedők érdekérvényesítő képessége az elfogadó bankokkal szemben nem elég erős ahhoz, hogy a kereskedői jutalékon keresztül élvezhessék a bankközi jutalék csökkentésének előnyeit. Ezért a tervezet a bankkártyákat már széles körben elfogadó nagykereskedőknek kedvezne csak, vagyis nem ösztönözné az elfogadást kellőképpen.

A kártyatársaság szerint a kereskedők számára nem a kereskedői jutalék, hanem az egyéb járulékos költségek, például POS terminálok bérlésének díja jelent nagy terhet. Inkább a kártyaelfogadást ösztönző programokban hisznek. Példaként a fejlett hitelkártyapiaccal rendelkező országokat említették meg ezzel kapcsolatban. Az MNB ehhez rögtön hozzátette, hogy Magyarországon a hitelezési aktivitás jelenlegi helyzetében ez nem jelent reális alternatívát.

A Visa piacvesztésével kapcsolatban elmondták, hogy a kártyapiacon a bankközi jutalékok közötti különbség 3-4 éven keresztül elnyújtottan jelentkezik, ezért a 2 év óta fennálló interchange díj beli különbség nem lehet kizárólagos oka a Visa piaci pozíciójának gyengülésének.

Visa: megszűnne a versenyhátrány

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

A Visa Europe képviselői az általuk piaci torzulásként értelmezett helyzet megszűnése miatt is a szabályozás mellett érveltek, egyenlő feltételeket kaphatnának a versenytársaikkal. Szerintük a bankközi jutalékok szintjei közötti eltérés a két társaságnál rendkívül nagy Magyarországon, ezért itt az interchange alapú mutató nincs összhangban a teljesítmény alapú mutatókkal.

A Visa a MasterCard piacvesztéssel kapcsolatos megjegyzése kapcsán kifejtette, hogy 2010 óta a kibocsátó bankok az alacsonyabb bankközi jutalékokra hivatkozva nem kötöttek velük szerződést. Szerintük a hitelkártyák esetén a kibocsátás egyetlen szempontja az interchange díj nagysága, a betéti kártyáknál érvényesülnek egyéb szempontok is. A Bankszövetség ehhez hozzáfűzte, hogy a pénzintézetek visszajelzései szerint nem játszik szerepet döntésükben a bankközi jutalék.

Érdekes tervek szivárogtak ki - Kötelező lesz a kártyaelfogadás?


MNB: a szabályozás megalapozhatja a kártyaelfogadás kötelezővé tételét

Az MNB a kártyapiac szereplőinek érvei után elsősorban a szabályozás mellett szólt. A központi bank képviselője elmondta, hogy bár az Európai Bizottság terveinek részletei még nem ismertek, az szinte biztos, hogy az interchange díj csökkentésének irányába fognak hatni. Az alacsonyabb bankközi jutalék véleményük szerint a forgalom emelkedésének ösztönzésén keresztül akár a bevételek növekedéséhez is vezethet.

Az MNB kijelentette: a magyar kártyapiac kibocsátói oldala fejlettebb, mint az elfogadói oldal, hiszen a kibocsátó oldal az uniós átlag 67 százalékára, az elfogadói pedig csak 45 százalékára tehető. Kifejtették, hogy a szabályozás nem a két vezető kártyatársaság közötti különbséget hivatott kezelni, ugyanakkor célszerű egy egyszereplős piac kialakulásának megelőzése a verseny és az innovatív megoldások fenntartása érdekében.

Az MNB javaslatai között nem csak a bankközi jutalék csökkentése áll, hanem például egy POS-terminál telepítési program és esetleg a kártyaelfogadás adott összeghatár feletti kötelező elfogadása is. Azonban a jelenlegi helyzetben egyelőre csak a szabályozási javaslat megvalósítása lehetséges. A kiskereskedők alkupozícióját tekintve MNB elmondta, hogy a problémát a GVH-nak kell kezelnie. A feketegazdaság visszaszorítása érdekében a kártyaelfogadást (bizonyos összeghatár felett) kötelezővé is lehetne tenni. Ennek megalapozására is szolgálhatna a szabályozás, hogy a kereskedők a magas díjakra ne hivatkozhassanak az elfogadás elutasítására.

Az MNB szerint a belföldi és a nemzetközi interchange díj közötti jelenlegi különbség nem indokolható mértékű. A szabályozás miatt a piacról kivonuló kisebb kibocsátók a költséghatékonyság szempontjait juttathatják érvényre. Az MNB és a GVH közös hatástanulmánya szerint az éves kártyadíjak 5-6 ezer forinttal nőhetnek abban az esetben, ha a szabályozást elfogadják, ami szerintük arányaiban magas változás lenne, de abszolút értékben nem. Ez akkor következne be, ha a teljes bevételkiesést áthárítanák a bankok, vagyis nem lenne verseny a bankok között e tekintetben.

A PSZÁF a vita végén jelezte, hogy szintén támogatja az új szabályozást.

A fizetésikártya-rendszerek működése
"A fizetésikártya-rendszerek működéséhez négy szereplő együttműködése szükséges. A négy szereplő a kártyabirtokos, a kereskedő, a kártyabirtokos pénzforgalmi szolgáltatója (kibocsátó) és a kereskedő pénzforgalmi szolgáltatója (elfogadó). Miután a kártyabirtokos fizetési kártyát kap a kibocsátótól és fizet vele a kereskedőnél, az ellenőrzi a kibocsátónál, hogy van-e elegendő fedezet a kártya mögött álló számlán. Amennyiben megtörténik a fizetés, a kereskedő elküldi a tranzakció adatait az elfogadónak, aki ezt továbbítja elszámolás céljából a — jellemzően kártyatársaságok által üzemeltetett — elszámoló rendszerbe. A bankközi elszámolást és kiegyenlítést követően az elfogadó jóváírja a vásárlás összegét a kereskedő számláján.A fizetési kártyák elfogadásáért a kereskedők jutalékot fizetnek az elfogadói szolgáltatásra szerződött pénzforgalmi szolgáltatónak (kereskedői jutalék). Ez tartalmazza többek között az elfogadói szolgáltatáshoz kapcsolódó költségeket, az esetek többségében a POS terminál bérleti díját és a bankközi jutalékot. A bankközi jutalék a vásárlás összegének százalékában meghatározott érték. A bankközi jutalékot az elfogadó pénzforgalmi szolgáltató fizeti meg a fizetésnél használt kártyát kibocsátónak, az elfogadó pedig beépíti ezt a kereskedői jutalékba." (MNB, Jelentés a fizetési rendszerről, 2012.)

Érdekes tervek szivárogtak ki - Kötelező lesz a kártyaelfogadás?

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. július 26. hétfő
Anna, Anikó
30. hét
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. július 25. 14:35