Bár törvény már nem tiltja a magyar bankjegyek és érmék megrongálását, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mégis élesen elhatárolódik az ilyen jellegű tevékenységtől. Pedig Magyarországon rengetegen húznak hasznot a közpénzből gyártott fizetőeszköz megsemmisítéséből.
Az ország turisztikai szempontból kiemelt pontjain lépten-nyomon futhatunk bele emlékérme készítő gépekbe. Ezek segítségével néhány száz forintért különböző mintázatú - legyen szó a tihanyi apátságról, a budai várról, vagy éppen a nagy kócsagról - érméket készíthetünk forgalomban lévő aprópénzből (5-10-20 forintos pénzérmék) préselés segítségével. Joggal merül fel ugyanakkor a kérdés, Magyarországon nem tiltja-e törvény a forgalomban lévő bankjegyek, illetve érmék megsemmisítését-átalakítását?
Az említett gépek ugyanis eredeti pénzérmékből olyan emléktárgyakat (emlékérmek) készítenek, amelyek a rajtuk végrehajtott módosítás következtében a továbbiakban fizetőeszközként már nem használhatók fel (az érmék elveszítik eredeti alakjukat, a rajtuk lévő érmekép, illetve az értékjelzés és a forint megnevezés helyett egy egészen más kép jelenik meg), azaz a pénzérme az emléktárgy alapanyagául szolgál.
Az MNB tájékoztatása szerint, míg a korábbiakban az ilyen tevékenység szabálysértésnek (pénzrongálás) minősült, melyet a jogszabály pénzbírsággal rendelt büntetni, jelenleg nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely ezt a tevékenységet tiltaná, szankcionálni rendelné. Az jegybank szerint ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a forint fizetőeszközök gyártása közpénzből történik, és az elhasználódott (megkopott, sérült), valamint a forgalomból kikerülő, illetve megsemmisült bankjegyek és érmék pótlása az MNB-től - mint a pénzkibocsátásért felelős szervtől - minden évben jelentős ráfordítást igényel.
"Ezért az MNB nem támogatja az olyan jellegű tevékenységek elterjedését, amelyek során az érméket vagy a bankjegyeket nem rendeltetésszerűen használják, azokat szándékosan megrongálják, esetleg megsemmisítik" - olvasható a Nemzeti Bank lapunknak küldött állásfoglalásában.
Sokba kerül a sárga csekk, százmilliárdot is spórolhatnánk
A fizetési szokásokat - beleértve az állami fizetéseket is - megvizsgálva egyébként megállapítható, hogy a készpénz még mindig jelentős szerepet tölt be a hazai pénzforgalomban. Egy 2011-ben publikált, 2009-es adatokon elvégzett MNB elemzés alapján Magyarországon - a VIBER-átutalásokat (Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer - nagyértékű forintátutalások fizetési rendszere) nem számítva - 3,7 milliárd darab fizetési műveletet bonyolítottak le, amelynek 84,4 százaléka készpénzhez kötődött. A magyar társadalom évente mintegy 106 milliárd forintot takaríthatna meg (ebből 24 milliárdot az állami fizetésekhez kapcsolódóan), ha az észak-európai országokhoz hasonló arányban a készpénzes és papír alapú fizetéseket felváltanák az elektronikus tranzakciók.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A jegybank friss tanulmánya szerint a hatékony elektronikus fizetések gyorsabb térnyerését jelenleg két fő ok akadályozza Magyarországon. Egyrészt az ország egyes régióiban, illetve a társadalom egyes rétegei számára nem megoldott az alapvető pénzforgalmi szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Nem elhanyagolható azok száma, akik továbbra sem rendelkeznek fizetési számlával és ahhoz kapcsolódó fizetési kártyával, vagy nincs lehetőségük arra, hogy számlájukról fizetéseket indítsanak, mert az általuk látogatott kiskereskedelmi egységekben nem lehet kártyával fizetni.
Másrészt, a fizetési módok közötti választás során a döntés sokszor nem azok tényleges társadalmi költsége alapján születik meg, mert az a készpénzes fizetési módok esetén sokszor rejtve marad. A látszólag ingyenes, postai készpénzátutalási megbízás használata például társadalmi szinten sokkal többe kerül, mint a közüzemi és egyéb rendszeres fizetések teljesítésére alkalmas elektronikus megoldások (például a csoportos beszedés).
Komoly lehet a baj a Tesco háza táján: ezt a trükköt vetették be - vajon mit lép erre az Aldi, Lidl?
A szabályozási intézkedések és az egyre éleződő verseny a boltlánc pozíciójának további romlásához vezethet Közép-Európában.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Rongálás miatt áll az aluljárót a felszínnel összekötő lift a Határ útnál
- Elfogyott a türelem a határ túloldalán: Burgenland hadat üzent a kormánynak
- Új nevet kap a Nemzeti Múzeum
- Durva kőomlás a magyar turisták kedvenc kirándulóhelyén
- Bejött a papírforma a reformátusoknál
- "Egyelőre nehéz értelmezni" - mondja Török Gábor egy meglepő közvélemény-kutatásról