16 °C Budapest

Étkezési szokások: te hol helyezkedsz el a "felső plusz" és az "underclass" között?

Pénzcentrum
2009. április 29. 13:32

A GfK Hungária legfrissebb, étkezési szokásokat felmérő tanulmányának adatai jól tükrözik a jelenlegi helyzetet, a gazdasági válság hatásait, a korábbiakhoz képest átalakuló fogyasztói trendeket. 2007-hez képest továbbra is magas azok aránya, akik az ebédet választják főétkezésnek, és még mindig sokan étkeznek rendszertelenül. Ezzel párhuzamosan tovább nőtt a vacsorát előnyben részesítők aránya. 2009-ben azonban kevesebbet étkezünk a munkahelyen/iskolában, egyre ritkábban járunk vendéglőbe, étterembe és gyorsétterembe is.

A GfK Hungária több mint 20 éve, 1989 óta kíséri figyelemmel a magyar étkezési szokások alakulását, az étkezéssel kapcsolatos fogyasztói és a vásárlói preferenciákkal kapcsolatos trendeket. A kutatás kezdetéhez képest folyamatosan formálódnak, alakulnak a hazai étkezési szokások. Az elmúlt évek változásaihoz hozzájárult a 2008 utolsó negyedévében elkezdődött gazdasági világválság is, amely a magyar háztartások étkezési szokásaiban szintén érezteti hatását. 


A legfrissebb Étkezési szokások tanulmány adatai szerint 2009-ben három fő trendet figyelhetünk meg e téren. A rendszertelen táplálkozás trendje tovább folytatódik, egyre inkább az otthont választjuk étkezéseink helyszínéül. 2009-ben minden téren csökkent a házon kívüli étkezések aránya. Kevesebbet étkezünk a munkahelyen/iskolában, egyre ritkábban járunk vendéglőbe, étterembe és gyorsétterembe is.

Az ebéd továbbra is a leggyakoribb főétkezésnek számít, azonban ezzel párhuzamosan tovább nő a vacsorát előnyben részesítők aránya. A meleg vacsora továbbra is népszerűbb a hideg vacsoránál. Átlagos hétköznapokon a megkérdezettek fele 3 alkalommal étkezik. 2007-hez képest viszont többen vannak azok, akik csak napi 2 alkalommal étkeznek.

A tradicionális magyar ételek és ízek továbbra is meghatározó jelentőséggel bírnak a lakosság étkezési kultúrájában. A húsok kedveltsége az elmúlt évek során sem változott, jelenleg is szárnyashúst fogyasztunk legszívesebben (94%). Ennek ellenére a fogyasztási gyakoriságban nem mutatható ki érdemleges változás. Ma is hetente átlagosan 3 alkalommal fogyasztanak a megkérdezettek szárnyasból készült ételeket, akárcsak 2 évvel ezelőtt. A húsok kedveltségi listáján a további sorrend: sertés (84%), hal (70%), marha (56%), borjú (42%), vad (40%) és bárány (28%). A marhahús fogyasztási gyakorisága 2001-es kergemarhakór okozta pánik visszaesése óta egy magasabb szinten stagnál. Érdekes azonban, hogy a vadhúsok népszerűsége 10 százalékkal nőtt a két évvel korábbi adatokhoz képest.

Szinte az összes élelmiszer fogyasztási gyakorisága csökkent.

A válságot eddig csak az ízesített joghurt tudta elkerülni. A köretek fogyasztásának csökkenése sokéves trend. Zöldséget és gyümölcsöt azért még eszünk, de a saláták fogyasztása a köretekkel párhuzamosan csökken. Továbbra is töretlen a fehér kenyér népszerűsége, viszont a barna kenyér fogyasztási gyakorisága évek óta csökken.

A tíz legszívesebben és leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek rangsorában is történtek változások. A kedveltségi tízes listán az előző mérési időszakhoz képest lejjebb csúsztak a korábban legkedveltebbnek számító hagyományos, főzött levesek. Helyüket a szárnyasok vették át. A 2007-ben harmadik helyezett burgonya helyét az idén a korábbi negyedik helyezett gyümölcs foglalja el. Tésztaféléket pedig gyakrabban fogyasztunk 2007-hez képest.

2007-hez képest 2009-ben nem történt változás sem az egészségesen táplálkozók (12%), sem a "normálisan" étkezők arányát (55%) tekintve. Stagnál azoknak a száma is, akik azt eszik, ami ízlik, és nem figyelnek az egészséges táplálkozásra. Ezzel szemben veszítettek jelentőségükből a testsúllyal kapcsolatos kérdések és problémák. A magyar lakosság 29 százaléka nem beszél ezekről a kérdésekről. 2005 óta változatlanul sokan szeretnének fogyni, jelenleg a lakosság 37 százaléka vágyik kisebb testsúlyra. 2007 óta 5 százalékkal növekedett a nem dohányzók száma (63%), amely biztató adat a lakosság egészségének megőrzése szempontjából. Ehhez hasonlóan az alkohol fogyasztást bevallók aránya is csökkenő tendenciát mutat, viszont sajnálatos tény, hogy nem növekedett a rendszeresen sportolók száma.

A tényleges fogyasztói szokások alapján kialakított 8 jellegzetes fogyasztói csoport is eltérő étkezési, fogyasztási szokásokat mutat.

A társadalom tetején elhelyezkedő, 4 százalékot kitevő "felső plusz" azt eszik, amit akar, és ott ahol szeretné, de legfőképpen otthon. Főleg szárnyashúst, sajtot, fehér kenyeret, gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak. Viszont az átlagnál gyakrabban isznak kávét, mint teát.

A társadalom 2 százalékát alkotó "felső klasszik" a legegészség- tudatosabb szegmens, akik a szárnyashús mellett kedvelik a halat, viszont gyakran fogyasztanak szárazárut is és fehérkenyeret. Alkohol fogyasztásukra a bor fogyasztás a legjellemzőbb.

A 14 százalékát alkotó "befutott értelmiségiek" esznek leggyakrabban étteremben. Emellett kedvelik a félkész termékeket és nyitottak új termékek kipróbálására. Az aktív pihenés (sportolás) hívei, akik kedvelik a szárnyashúst, a barna kenyeret és a joghurtokat.

A 17 százalékot kitevő "hedonista fiatalok" természetesen kevésbé tudnak főzni, és leginkább éttermekben étkeznek. Jellemző rájuk a rendszeres alkohol fogyasztás, amelyben a sör dominánsabb, mint a bor. Az ételek közül átlag felett kedvelik a felvágottakat, a fehér kenyeret, az ízesített joghurtokat és a fagylaltot.

A "városi alsóközép" réteg (7%) nagyon családcentrikus és ragaszkodik a tradicionális termékekhez. Nem csak nem tudnak, de nem is szeretnek éttermekbe járni, és ott pénzt költeni. Kedvenc ételeik a sertéshús, a burgonya, a fehér kenyér, valamint a tojás. Gyakrabban fogyasztanak teát, mint kávét.

A társadalom 13 százalékát alkotó "szegény munkásréteg" rendszertelenül étkezik, főétkezése a vacsora. Jellemzően a tradicionális ételek a kedvenceik, mint a sertéshús, a burgonya, a tojás és a tej. Alkoholfogyasztásukra a sör jellemző és gyakori kávéfogyasztók.

A "szegény nyugdíjasok" (25%) szinte soha nem járnak éttermekbe, rendszeresen étkeznek, főétkezésük az ebéd. Kedvelik és gyakran fogyasztanak szárnyashúst, zöldségeket, tésztafélét, tojást és tejet. Nem jellemző rájuk az alkoholfogyasztás és nem dohányoznak.

A társadalom legalján elhelyezkedő, 18 százalékot kitevő "underclass" rétegre a rendszertelen táplálkozás a legjellemzőbb. Tradicionális ételeket fogyasztanak, amelyeket sertéshúsból, burgonyából készítenek. Ők a leginkább dohányzó és a legrendszeresebben alkoholt fogyasztó szegmens.

NAPTÁR
Tovább
2021. szeptember 28. kedd
Vencel
39. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?