Javul a magyar turizmus...

2007-ben a turizmus nemzetgazdasági teljesítménye valamelyest (2%-kal) mérséklődött. Az utazási feltételekben bekövetkezett kedvezőtlen változások (pl. az energiaárak emelkedése, a nemzetközi gazdaság növekedésének mérséklődése, a magyar fizetőeszköz árfolyamának átmeneti "erősödése" és a kirobbant nemzetközi pénzügyi megrázkódtatások) a vendégforgalom bővülését kisebb mértékben gátolták. Magyarországon a több napra látogatók számának csökkenését az egynapos vendégforgalom növekedése ellensúlyozta.

2007-ben a Magyarországra látogatók összesen 931 milliárd forintot költöttek, 4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korában. A korábbinál "erősebb" forint ugyanakkor ösztönözte a kiutazást és a külföldi költést. A magyar állampolgárok 71 millió napot, a korábbinál 16 százalékkal többet töltöttek külföldön, költésük pedig 577 milliárd forintra, 20 százalékkal emelkedett. Így az utasforgalmi szolgáltatások aktívumképző szerepe a korábbi évhez képest egyharmadával mérséklődött. Ezen belül a turisztikai motivációjú utazásokból származó fizetési mérleg aktívum kedvezőbben alakult. (A szolgáltatások aktívuma az export 38 százaléka volt.)

Jelenleg a magyar turizmus elsősorban a kelet-közép-európai küldőpiacokon nyerhet teret. 2007-ben a román, cseh, szlovák, lengyel, ukrán vendégforgalom kétszámjegyű (a román közel másfélszeres) növekedést ért el. A vendégküldő piacok átrendeződésének hatására Budapest szerepe valamelyest mérséklődött, egyes vidéki térségek (Balaton, Nyugat-Dunántúl, Kelet-Magyarország) vonzása viszont erősödött. A tengerentúlról összességében stagnál a beutazók száma.

2005 és 2007 között - a kereskedelmi szálláshelyek mérsékeltebb, egyben differenciáltabb beruházási-fejlesztési tevékenysége mellett - az alacsonyabb szolgáltatási szintet képviselő szálláshelyek fogadókapacitása csökkent, a magasabb kategóriájú (4-5*), illetve gyógy-wellness szállodáké viszont jelentősen, 6-15 százalékkal bővült. A szállodák kapacitáskihasználtsága javult, az igénybevétel kiegyenlítettebbé vált. (2007-ben a szállodák szobafoglaltsága az ezredforduló utáni rekordszintre, 49,8 százalékra emelkedett.)

2008-ban - az előrejelzések szerint - a nemzetközi konjunktúra, főként a kelet-közép-európai térségünkben, kedvező a turizmus fejlődésének, a fejlett országokból érkező vendégforgalom várhatóan stagnál, esetenként kissé csökken. A térségben a piaci verseny erősödésével indokolt számolni, főként a nagyvonalúbban költekező nyugat-európai, tengerentúli vendégekkel.

A turizmus nemzetgazdasági teljesítménye 2008-ban várhatóan szolid mértékben növekszik, az ágazat külgazdasági egyensúlyt javító szerepe stabilizálódhat. A fejlődést segítheti a GDP nagyobb növekedése, az uniós támogatásokkal elkezdhetőek a nagyobb beruházási-fejlesztési programok, valamint a beutazó vendégforgalmat jobban ösztönző forint árfolyam kialakulása, stabilitása.

2008-ban a magyar turizmus számára a legnagyobb kihívást a korábban megingott ország-image helyreállítása, az új turisztikai keresleti trendekhez, vendégfogadási feltételekhez való gyors-rugalmas alkalmazkodás, illetve a lehetséges fejlesztési források célszerű, hatékony, gyors felhasználása jelenti. Fontos feladat annak biztosítása, hogy Budapest továbbra is a magyar turizmus exkluzív vonzereje maradjon. Ennek eléréséhez elengedhetetlen a város általános rendezettségének, tisztaságának, a közbiztonságnak és a szolgáltatási színvonalnak a javítása, a vonzerő gazdagítása, továbbá az olcsó légijáratok biztosítása és a ferihegyi légikikötő szerepének erősítése, versenyképességének javítása. Vidéken a gyógy-wellness "szigetek", illetve az aktív turizmus válhatnak a megélénkült vendégforgalom további bővülésének forrásává. El kell érni, hogy a Balaton a belföldi turizmus mellett a nemzetközi piacokon is erősítse pozícióját.

Az ECOSTAT Turizmusbarométer felmérése szerint 2008-ban a háztartások több mint négytizede tervez nyaralást, az utazók 73 százaléka Magyarországon. A belföldi utak várható hossza 7 nap (stagnál). A nyaralásra tervezett költés várhatóan emelkedik, jelentős számú üdülési csekk beváltása mellett. 2008. első félévi felmérésünk szerint a lakosság átlagosan valamivel több, mint 162 ezer forintot szánnak üdülésre fordítani személyenként, mely megközelíti a 2006. első félévben mért összeget. Az utazásszervező és -közvetítő vállalkozások fokozott mértékben számítanak a belföldi lakosság körében az egészségmegőrző, városnéző és vízparti nyaralási célú utazások növekedésére.

A szállodaipari vállalkozások konjunktúra indexe 2008. év első fél évében 52,5 százalék, ez 12,5 százalékponttal magasabb az elmúlt fél évben mért értéknél. Az Ecostat három éve készít felmérést a turisztikai ágazatról, és azon belül a szállodaiparról. A most mért érték eddig a legmagasabb, s ez a szállodák azon véleményét tükrözi, hogy a gazdaság egészének helyzete, ezen belül is a turisztikai ágazat, és saját vállalkozásuk üzleti lehetőségei a következő hat hónapban javulni fognak.

A szállodaipari vállalatok beruházási tervei továbbra is szerények, és továbbra is azokon a területeken kénytelenek önerőből fejleszteni, amely területek szolgáltatásait már nem nélkülözhetik. A szállodák valamivel több mint négytizede számít új, erős versenytársak megjelenésére. A vállalatok munkaerő-elbocsátást nem, kismértékű létszámbővítést terveznek.

A következő fél évben Magyarországra a vendégek főleg szabadidő-eltöltés céljából érkeznek, valamint kongresszusokon és konferenciákon vesznek részt és jelentős lesz az egészségturizmus céljából hazánkba látogató vendégek száma a szállodák/szálláshely szolgáltató vállalatok véleménye szerint.

A vendéglátóipari vállalkozások konjunktúra indexe 40,5 százalék. Ez 4,2 százalékponttal magasabb, mint az elmúlt fél évi várakozási index volt. Ezzel a több mint 4 százalékpontos emelkedéssel a vendéglátóipari vállalkozások a második helyen állnak, megelőzi őket a szállodai vállalkozások előrejelzése (52,5%). E növekedésben szerepet játszik, hogy a vendéglátóipari vállalkozások valamivel optimistábban vélekednek most, mint az elmúlt időszakban. Az éttermek vezetői szerint mind a népgazdaság egésze, mind a turisztikai ágazat, mind saját vállalkozásuk gazdasági teljesítménye kissé javul a következő időszakban.

Az éttermek, vendéglátóhelyek beruházási tervei továbbra is szerények, e cégek is tevékenységeik azon részeit fejlesztik önerőből, amelyek már halaszthatatlanok. A vendéglátóipari vállalatok mindegyike számít új erős versenytársak megjelenésére. Új munkaerő alkalmazását a vállalatok 30,8 százaléka, elbocsátást 23, s munkaerő-kölcsönzést 15,4 százalékuk tervez.

A következő fél évben az éttermek, vendéglátóhelyek mind a belföldi, mind a külföldi vendégek kisszámú növekedését prognosztizálják.

Az utazásszervező és -közvetítő vállalatok konjunktúra indexe 2008 első fél évében 40 százalék, mely érték 5,7 százalékponttal marad el az elmúlt fél évben mértektől. E csökkenés az utazási irodák azon véleményét jelzi, hogy mind a nemzetgazdaság egésze, mind a turisztikai ágazat és saját vállalkozásuk gazdálkodási lehetőségei a következő hat hónapban romlik. Az utazásszervező és közvetítő vállalatok szolgáltatásai iránti kereslet a következő fél évben is erőteljesen függ majd a bel- és külpolitikai, valamint a gazdaságpolitikai tényezőktől és az időjárás alakulásától.

A vállalkozások beruházási tervei továbbra is igen szerények, főleg azokat a fejlesztéseiket kénytelenek megvalósítani, amelyek már halaszthatatlanok. Az utazási irodák 67 százaléka számít új, erős versenytársak megjelenésére. A vállalatok 21,4 százaléka tervez változtatást a foglalkoztatottak létszámában. Új munkaerő alkalmazását 7, létszám leépítését a vállalkozások 14 százaléka tervezi, munkaerő-kölcsönzést nem jeleztek a vállalkozások.