Magyarország elsőként ratifikálta a Lisszaboni Szerződést, mely a megbukott Európai Alkotmány erősen megrövidített változataként arra hivatott, hogy megreformálja a bürokrácia terhe alatt kevéssé hatékonyan működő szervezeteket.
A magyar parlament a tegnapi napon fogadta el a korábban már a vezetők által már aláírt szerződést, 325 igennel, 5 ellenében és 14 tartózkodással. Egyedül Írország vállalata ismét, hogy népszavazásra bocsátja a kérdést, a többi tagállam az alkotmány kérdésében megtartott referendumok eredményeit látva ma már óvatosabb, és a parlamentre bízza a szerződés sorsának eldöntését.
A 2007. január elsejével 27 tagúra bővülő Európai Unió tagállamainak 2009 júniusáig valamilyen formában véleményt kell alkotniuk a Lisszaboni Szerződésről, amely a jelentősen megnövelt uniós szerkezetben is lehetővé teszi a működést, lehetővé téve például az egyszerű többséggel megszülető döntéseket, a most jellemző teljes egység elvével szemben.
A Lisszaboni Szerződés továbbá kisebb végrehajtó szervezet mellett teszi lehetővé az unió működését, egy a jelenleginél nagyobb hatalommal bíró, de kisebb létszámú Európai Parlament mellett.
-
Nem az AI veszi el a munkánkat (x)
Viszont az fogja eldönteni, ki marad talpon
-
Három és fél évtized fejlődés: így lett megkerülhetetlen szereplő a SPAR (x)
Idén 35 éves a SPAR Magyarország - három és fél évtized alatt a vállalat az ország egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi szereplőjévé vált.
-
Itt akadnak el a kisvállalkozások – mi segíthet a továbblépésben? (x)
Sok vállalkozás nem az indulásnál, hanem a növekedés során akad el. A Visa She’s Next program mentorai mondják el, mi áll a háttérben és mi hozhat fordulatot.
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








