Korábbi összeállításunkban felvázoltuk már a hazai árampiac szerkezeti felépítését és kitértünk arra is, hogy a küszöbön álló liberalizáció miként hathat a fogyasztók által fizetendő árakra, indokoltnak tartjuk azonban a témában összefoglalni a Népszabadság konferenciáján elhangzottakat.
Mint ismeretes, a hazai fogyasztás 60-65%-át adó közüzemi piac energiaellátása az erőművekkel kötött hosszú távú megállapodások által garantált, ez a piac azonban a tervek szerint megszűnik majd. A probléma ezzel elsősorban az, hogy ezen szerződések garantálják most, hogy a piacon a környező országoknál olcsóbban lehet áramhoz jutni ebben a szegmensben.
A hosszú távú megállapodások piactorzító hatásának az unió természetesen nem örül, a változásoknak pedig feltehetően a fogyasztók nem fognak. Felsmann Balázs, a gazdasági tárca szakállamtitkára szerint jövő év január 1-jétől 3 tényező is az áremelkedés irányába hat majd az egyetlenként maradó szabadpiacon. A keresztfinanszírozás megszűnése mellett a régiós kapacitás-kiesések és a széndioxid kvóták csökkenése is drágulást vetít előre. A szakállamtitkár kiemelte, hogy a liberalizáció Európa minden országában lenyomta az árakat, így jelenleg a mostanitól plusz-mínusz 10%-kal eltérő árakkal kalkulál.
A többi szakértő ennél jóval borúlátóbb, az igazi csattanóra azonban szerencsére (?) még várni kell.
Gigateszten 37 márka fej- és fülhallgatói: ezek most a legjobb vételek, ha minőségit akarsz magadnak
37 márka 124 fej- és fülhallgatóját – 91 fülhallgató, 33 fejhallgató – vizsgálta a Tudatos Vásárlók Egyesülete.








