Olcsóbb áramot akarsz? Ne csak álmodozz!

A brit siker-sztori

Az Office of the Gas and Electricity Markets (Ofgem) fent vázolt adatai alapján nem meglepő, hogy a szolgáltatás-váltók kiemelkedő száma negatívan érinti az egykor monopol státuszban tevékenykedő szolgáltatókat. A British Gas történetében most fordult elő először, hogy a háztartási gázpiaci részesedése 50% alá csökkent, míg a villamos energia piacon szintén hasonló tendenciák figyelhetők meg.

Az Ofgem vezetője szerint a legfrissebb adatok rávilágítanak arra, hogy valóban a szigetország büszkélkedhet a világ legkompetitívebb energiapiacával. Alistar Buchanan szerint azok a fogyasztók, akik még nem váltottak, vagyis nem éltek a szabad választás lehetőségével, nagyságrendileg 150 fonttal csökkenthetik számlájukat, ha mind a gáz-, mind az áramszolgáltatójukat lecserélik.

Nagy-Britanniában a váltás rendkívül egyszerűen megy, a tarifák könnyen összehasonlíthatók a www.energywatch.org.uk címen, így pár perc alatt kiválasztható a legolcsóbb elérhető szolgáltató.

Mi a helyzet hazánkban?

A magyar fogyasztók állítólag februártól újabb áram-drágulással számolhatnak, árcsökkenésre pedig leghamarabb júliusban lehet számítani, amikor a háztartások is szabadon megválaszthatják, hogy kitől szeretnének villamos energiát vásárolni, azaz feljogosított fogyasztókká válnak.

A jogalkotó várakozásai szerint piaci verseny alakulhat ki, mely a háztartások esetében is éreztetheti kedvező hatásait, a gyakorlatban azonban a monopolhelyzet, a hosszú távú megállapodások és a kartellek lehetetlenné tehetik az előnyök kihasználását.

A magyar villamosenergia-piac szempontjából 2003. január 1-je mérföldkőnek számít, ekkortól ugyanis a piaci erők elvben szabadon kifejthetik hatásukat. A GVH álláspontja szerint azonban a szektor folyamatosan alkalmazkodott a piacgazdasági körülményekhez, a jelenleg érvényes modell pedig ma már akadályozza a valódi verseny kialakulását, és erősen korlátozza a fogyasztó választási szabadságát.

Az egyik legnagyobb probléma kétségkívül a Magyar Villamos Művek monopolhelyzete, melyen rövid távon nem sokat változtat a júliusi piacnyitás. (Szakértők szerint hosszabb távon azért a monopol státusz megszüntetése, a piaci szereplők számának növelése ároptimalizáló hatással bírhatna.)

A piacnyitással kapcsolatban azonban mindenképpen ki kell emelni, hogy a szabadpiacon az utóbbi hónapok során több mint 60%-os áremelkedés ment végbe, így a korábban váltó nagyfogyasztók megkezdték a visszatérést a közüzemi piacra.

Mindezek fényében óriási váltási hullámra nem lehet számítani, ezt erősíti meg a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) felmérése is.

Nem is akarunk váltani?

Bár a váltással kapcsolatos döntési helyzetet racionálisan költség-haszon szemléletben kellene mérlegelni, a magyar fogyasztók többsége nem számítgat. A 3,046 háztartást tartalmazó minta válaszadóinak 61%-a teljesen elégedett a saját területén működő áramszolgáltatóval.

A megkérdezettek 44.52%-a figyeli, hogy mennyit költ áramra, 41.87% azonban egyáltalán nem figyel erre.

A REKK felmérése arra is kitért, hogy mekkora a magyar fogyasztókban a váltási hajlandóság a korábban liberalizált piacokon. 3 olyan területet vizsgáltak, melyeken a verseny az utóbbi években alakult ki: a mobiltelefon szolgáltató-váltást, a banki folyószámla vezetést és a gépjármű kötelező felelősség biztosítást. Az eredmények szerint a megkérdezettek 5%-a váltott már mobiltelefon, 2.89%-a folyószámla vezetési és 9.15%-a kgfb-szolgáltatót.

Az alacsony váltási hajlandóságokat azzal összevetve, hogy a villamosenergia-szolgáltatójukkal a legtöbben teljesen elégedettek (64.85% kifejezetten ajánlaná is másnak), nem lehet nagy rohamra számítani. Az ár-érték arány esetében elmondható, hogy a legtöbben (csaknem 59%) úgy vélekednek, hogy a villamos energia ára egyensúlyban van a kapott szolgáltatással, ugyanakkor több mint 21% gondolja úgy, hogy többet fizet, mint amennyit megérne a szolgáltatás.

A megkérdezettek 49.82%-a a mostani szolgáltatóját választaná, ha szabadon választhatna, és további 15-16% valószínűleg megtartaná azt. A váltás felé kacsingatók 81%-a az árat jelölte meg fő motivációs faktorként: összességében a fogyasztók több mint 20%-a váltana szolgáltatót, ha 30%-kal alacsonyabb áron vásárolhatna villamos energiát. (A többi piachoz mérten - regressziós becslés alapján - elmondható, hogy a váltók aránya közel 4%-os árkülönbség esetén egyezne meg a bankot váltók arányával, míg ez az érték 6.8% a mobiltelefon és 12.5% a biztosítás esetében.)

A felmérés arra is rávilágít, hogy a képzettebb fogyasztók alacsonyabb megtakarítási szint mellett és magasabb arányban váltanának szolgáltatót.