Művészetek Palotája, ahogy az ÁSZ látja - egy felemás PPP

Az ÁSZ jelentése szerint az ellenőrzött időszakban a köz- és magánszféra együttműködésének szabályozottsága nem volt kielégítő, hiányzott a PPP-típusú együttműködések jogi szabályozása, egységes eljárás-rendje. A projekt megvalósítását célzó kormányhatározatok csak a fejlesztés pénzügyi forrásait biztosították, a létesítmény fenntartásához, működtetéséhez szükséges fedezetet nem.

A projekt, illetve abban az állami szerepvállalás nem volt kellően átgondolt, a beruházás menetközben kialakított célkitűzések szerint zajlott - fogalmaz a jelentés. A döntés megalapozásához nem készült gazdasági számításokkal alátámasztott fejlesztési terv, hatástanulmány, költség összehasonlító számítás. A fejlesztés megkezdésekor nem volt kialakított koncepció a többfunkciós létesítmény szakmai működtetésének módjáról sem.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM), mint megrendelő a három eltérő kulturális funkció építészeti megalapozásához önálló szakmai programokat készíttetett. Nem történt meg ezek összehangolása, figyelembe véve a területi adottságokat és a rendelkezésre álló forrásokat. Emiatt szükségessé vált a tervek módosítása, az eredeti műszaki-építészeti megoldások redukálása. A beruházás befejezéséig a szakmai programok többször is módosultak, ami közel két és fél éves határidőcsúszáshoz vezetett.

A beruházást 31.3 Mrd Ft-ban maximált fejlesztési összegből, a NKÖM és döntően a magán-partner törzsbetétével alapított projekttársaságok bonyolításában tervezték. Az eredeti szerződések szerint az állam 10 éves időtartamra bérbe vette volna az épületet, melynek üzemeltetését, szakmai működtetését állami feladatként határozták meg. A létesítmény állami tulajdonba kerülését a magánpartner projekttársaságokban levő üzletrészének eladása biztosította volna.

A beruházási folyamat befejező szakaszában az állami fél a PPP-konstrukció váltását kezdeményezte a szerződéses fizetési kötelezettségek elhalasztása és a beruházás központi költségvetésen kívüli elszámolhatósága érdekében. Az eredeti szerződéseket felváltotta egy 30 éves futamidejű, a fejlesztés költségeit, azok adósságszolgálatát és a vállalkozói hozamot megtérítő - 97.9 Mrd Ft-os nettó jelenértékű, költségvetési törvényi kötelezettségvállaláson alapuló - szolgáltatásvásárlási szerződés (nominálértéke: 206.9 Mrd Ft). Ebben a magánpartner vállalta az épület minőségi színvonalú rendelkezésre tartását és üzemeltetését. A szerződésben rögzített rendelkezésre állási díj nem tartalmazza a szakmai működtetés költségeit és a közüzemi díjakat.
A 2005. évi költségvetési törvény felhatalmazása alapján a szerződő felek a fizetési kötelezettségeket szétterítették és a magánpartner számára további kockázatokat adtak át. A költségvetési hiány növekedésének elkerülése nem valósult meg, mivel az Eurostat a fejlesztést állami beruházásnak minősítette. Az új változat az összehasonlítható adatok figyelembevételével, nominálértéken 66.6 Mrd Ft-os - 2004. évi nettó jelenértéken a rendelkezésre állási szerződésben rögzített diszkontráták mellett 6.9-17 Mrd Ft-os - többletkiadást jelent a központi költségvetés számára, mint az eredeti konstrukció.

A létesítmény üzemeltetése, szakmai működtetése alapvetően megfelel az állami megrendelő és a hasznosító kulturális intézmények elvárásainak. Ugyanakkor a funkcionális változásokkal járó tervmódosítások kényszermegoldásokat is eredményeztek (parkolási, légtechnikai, raktá-rozási problémák). A szerződésekben nem határozták meg pontosan az üzemeltetési szolgáltatások részletes díjtételeit. A Megrendelő nem dolgozott ki a hibás teljesítés szerződés szerinti szankcionálásának érvényesítését biztosító, kontrollálható módszereket - található a jelentésben.

A projekt az üzleti tervekben maximált 31.3 Mrd Ft fejlesztési keretösszegen belül, az alapterület 17,000 m2-es növekedése, a műszaki tartalom egyidejű csökkentése mellett valósult meg. A fejlesztési összeg csaknem felét kitevő hangversenyterem fajlagos beruházási költsége (3104 EUR/m2) nemzetközi összehasonlításban megfelelő, átlag alatti. A létesítmény ez év-ben elnyerte a "FIABCI Prix d’ Excellence 2006" nemzetközi ingatlanfejlesztési nívódíjat.

A jelentés szerint összességében az állami és magánszféra együttműködése színvonalas, Európában is egyedülálló, többfunkciós kulturális létesítményt eredményezett. A nem megalapozott előkészítés, valamint az ebből következő funkció- és finanszírozási konstrukcióváltás azonban a megvalósítás gazdaságosságát és hatékonyságát hátrányosan befolyásolta. A létesítmény fenntartása, működtetése 30 év alatt nominálértéken, áfa nélkül 335.2 Mrd Ft-os költségvetési kiadást jelent.

A köz- és magánszféra együttműködésének bővülése miatt, az ellenőrzés megállapításai alapján az ÁSZ javasolta a Kormánynak, hogy a PPP-konstrukciók alkalmazásához - az állami érdekérvényesítés erősítése érdekében - gondoskodjon megfelelő jogi háttérszabályozás és egységes állami eljárásrend kialakításáról. Az oktatási és kulturális miniszternek indítványozták, hogy kezdeményezze a rendelkezésre állási szerződés üzemeltetési díjtételeinek felülvizsgálatát, és alakítasson ki megfelelő monitoring rendszert a díjfizetést érintő üzemeltetési változások nyomon követésére és kontrollálható módszert a nem megfelelő teljesítés szerződés szerinti szankcionálásának érvényesítésére.