Koncepciós zavarok és fenntarthatósági kérdések a megszorítások körül

tartalmaz olyan elemeket, melyek a kínálatot, a vállalkozásokat, a foglalkoztatást segítenék. Némi pozitív üzenetnek értelmezhető, hogy a kormány eltökéltnek látszik a határozott lépések mellett, de nem mindegy hogy mit illetve milyen struktúrában lépünk.

A kormányfő által bejelentett intézkedéscsomag erőteljesen bevételi súlyos. Ez azt jelenti, hogy a most ismert részletek alapján elsősorban a bevételek növelésével igyekszik a deficitcsökkentést elérni, nem a kiadások mérséklésével. Az idei évre a csomag 350 mrd Ft-os kiigazítást irányoz elő, jövőre 1,000 mrd Ft-ot, 2008-ban szintén 1,000 mrd-ot. Az idei tervek kb. fele adódhat kiadáscsökkentésből, fele bevételnövelésből, míg 2007-re 60% a bevételnövelés, 40% a kiadáscsökkentés. Ez a terv, de kérdés, hogy a valóság mi lesz.

A kiadott anyagokból látható, hogy a bevételeket igyekszik erősen megnövelni a kormányfő. Látszik ez abból is, hogy a 2007-ra tervezett 1,000 mrd Ft-os kiigazítás már csak a tervezett bevételnövelésekből is kijönne (bár tudjuk, hogy a bevételeket hajlamosak felültervezni), a kiadások lefaragására már "nem is lenne szükség". Ez jó is, rossz is. Jó, mert elhatározottságot sugall, rossz, mert a kiadáscsökkentésre így kisebb kényszer maradhat.

A közgazdasági hatásokat tekintve egyértelmű, hogy a fogyasztás a következő évben jelentős mértékben lassul (reálbérnövekedés nem lesz, inkább 2% körüli csökkenés), a gazdasági növekedés 2% közelébe lassulhat. Konjunktúra oldaláról tehát sokat fizetünk a korábbi fiskális lazaságért. Kormánykörökben az uniós pénzek élénkítő hatásában bíznak, ugyankkor tudjuk, hogy ezen pénzek felhasználásának hatékonysága nem a legjobb, illetve a kifizetések csúszása is mérsékelheti a vélt előnyöket. A növekedés érdemi lassulása és az infláció növekedése mellett kérdéses, hogy mennyire marad "muníció" a 2008-as újabb megszorításra.

Visszatérve a bejelentett intézkedésekre nagy hiány a reformelképzelések mellőzése. Gyakorlatilag semmit sem hallhattunk a nagy elosztórendszerek reformjáról. Emiatt a mostani intézkedések csak egyfajta gyorsterápiának értelmezhetők, nem azon rendszer alapjainak megteremtésének, mely egy fenntartható állapothoz vezetnek. Nem esik szó arról, hogy mi lesz az egészségüggyel, a nyugdíjrendszerrel, az oktatással. Ami elhangzott, hogy a közigazgatásban lesz némi fegyelem a bérek befagyasztásán és a minisztériumi kiadások befagyasztásán illetve egyes területeken a csökkentéseken keresztül. Felmerül persze a kérdés, hogy a nagy elhatározottság közepette nem lenne-e értelme olyan adminisztratív fékeket betenni a költségvetésbe, melyek pl. az elsődleges egyenleg, a kiadások nagyságát szabályozzák évekre előre. Erre jó példa van pl. Brazíliában illetve Lengyelországban is.

Tervek tehát vannak a következő két és fél évre, de kérdés, hogy utána mi lesz. Az adóterhelés eddig is magas volt hazánkban, az élőmunka költségének növelése az adókon keresztül különösen kedvezőtlen döntésként értékelhető. A vállalkozások terhei a szolidaritási adó miatt szintén nőnek. Nagy kérdésnek látjuk tehát, hogy a 2010-es választások előtt a gazdasági növekedés jelentős lassulásával a tervezett eredmények mennyire lesznek majd fenntarthatók. Valamikor szükség lesz az adóterhek csökkentésére (erre a politika 2008-ban már 200 mrd Ft-os mozgásteret lát), különben egy igen kedvezőtlen, viszonylag torz struktúra alakulhat ki. A skandináv modellre jellemző magas adóterhelés véleményünk szerint a hazai sajátosságok mellett nem tekinthető tartósan fenntarthatónak. Amint az egyik nagy tanácsadócég partnere is utalt rá, a koncepciótlan köztehernövelés a lehető legrosszabb országmarketing.

Összességében tehát szorul az adóprés a lakosságon és a vállalkozásokon egyaránt, a reformok csak készülőben vannak. A kiadások visszafogására vannak intézkedések, de ezek nagyságrendileg alacsonyabbnak tűnnek a tervezett bevételnövelésnél. Nagy hiány, hogy a kormány nem igazán igyekszik olyan lépéseket tenni, ami a foglalkoztatást bővítené, és részben erre alapozva igyekezne a növekedést tartósan magasan tartani. A mostani intézkedések növekedési kockázata különösen magasnak tekinthető.