20 °C Budapest

Koncepciós zavarok és fenntarthatósági kérdések a megszorítások körül

Pénzcentrum
2006. június 12. 08:30

Jelentős adónövelést tartalmaz az a javaslatcsomag, amit a kormányfő szombaton jelentett be az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén. Az idei évben még kb. 170 mrd Ft-ot, jövőre közel 1,000 mrd Ft addicionális forrást vonhat el a gazdaságból az állam. A bejelentett program legnagyobb kockázata, hogy drasztikusan lassítja a gazdasági növekedést, illetve az eddig elhangzottak alapján nem igazán

tartalmaz olyan elemeket, melyek a kínálatot, a vállalkozásokat, a foglalkoztatást segítenék. Némi pozitív üzenetnek értelmezhető, hogy a kormány eltökéltnek látszik a határozott lépések mellett, de nem mindegy hogy mit illetve milyen struktúrában lépünk.

A kormányfő által bejelentett intézkedéscsomag erőteljesen bevételi súlyos. Ez azt jelenti, hogy a most ismert részletek alapján elsősorban a bevételek növelésével igyekszik a deficitcsökkentést elérni, nem a kiadások mérséklésével. Az idei évre a csomag 350 mrd Ft-os kiigazítást irányoz elő, jövőre 1,000 mrd Ft-ot, 2008-ban szintén 1,000 mrd-ot. Az idei tervek kb. fele adódhat kiadáscsökkentésből, fele bevételnövelésből, míg 2007-re 60% a bevételnövelés, 40% a kiadáscsökkentés. Ez a terv, de kérdés, hogy a valóság mi lesz.

A kiadott anyagokból látható, hogy a bevételeket igyekszik erősen megnövelni a kormányfő. Látszik ez abból is, hogy a 2007-ra tervezett 1,000 mrd Ft-os kiigazítás már csak a tervezett bevételnövelésekből is kijönne (bár tudjuk, hogy a bevételeket hajlamosak felültervezni), a kiadások lefaragására már "nem is lenne szükség". Ez jó is, rossz is. Jó, mert elhatározottságot sugall, rossz, mert a kiadáscsökkentésre így kisebb kényszer maradhat.

A közgazdasági hatásokat tekintve egyértelmű, hogy a fogyasztás a következő évben jelentős mértékben lassul (reálbérnövekedés nem lesz, inkább 2% körüli csökkenés), a gazdasági növekedés 2% közelébe lassulhat. Konjunktúra oldaláról tehát sokat fizetünk a korábbi fiskális lazaságért. Kormánykörökben az uniós pénzek élénkítő hatásában bíznak, ugyankkor tudjuk, hogy ezen pénzek felhasználásának hatékonysága nem a legjobb, illetve a kifizetések csúszása is mérsékelheti a vélt előnyöket. A növekedés érdemi lassulása és az infláció növekedése mellett kérdéses, hogy mennyire marad "muníció" a 2008-as újabb megszorításra.

Visszatérve a bejelentett intézkedésekre nagy hiány a reformelképzelések mellőzése. Gyakorlatilag semmit sem hallhattunk a nagy elosztórendszerek reformjáról. Emiatt a mostani intézkedések csak egyfajta gyorsterápiának értelmezhetők, nem azon rendszer alapjainak megteremtésének, mely egy fenntartható állapothoz vezetnek. Nem esik szó arról, hogy mi lesz az egészségüggyel, a nyugdíjrendszerrel, az oktatással. Ami elhangzott, hogy a közigazgatásban lesz némi fegyelem a bérek befagyasztásán és a minisztériumi kiadások befagyasztásán illetve egyes területeken a csökkentéseken keresztül. Felmerül persze a kérdés, hogy a nagy elhatározottság közepette nem lenne-e értelme olyan adminisztratív fékeket betenni a költségvetésbe, melyek pl. az elsődleges egyenleg, a kiadások nagyságát szabályozzák évekre előre. Erre jó példa van pl. Brazíliában illetve Lengyelországban is.

JÓL JÖNNE 5 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 5 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 105 965 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 10,35%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank (THM 10,39%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Tervek tehát vannak a következő két és fél évre, de kérdés, hogy utána mi lesz. Az adóterhelés eddig is magas volt hazánkban, az élőmunka költségének növelése az adókon keresztül különösen kedvezőtlen döntésként értékelhető. A vállalkozások terhei a szolidaritási adó miatt szintén nőnek. Nagy kérdésnek látjuk tehát, hogy a 2010-es választások előtt a gazdasági növekedés jelentős lassulásával a tervezett eredmények mennyire lesznek majd fenntarthatók. Valamikor szükség lesz az adóterhek csökkentésére (erre a politika 2008-ban már 200 mrd Ft-os mozgásteret lát), különben egy igen kedvezőtlen, viszonylag torz struktúra alakulhat ki. A skandináv modellre jellemző magas adóterhelés véleményünk szerint a hazai sajátosságok mellett nem tekinthető tartósan fenntarthatónak. Amint az egyik nagy tanácsadócég partnere is utalt rá, a koncepciótlan köztehernövelés a lehető legrosszabb országmarketing.

Összességében tehát szorul az adóprés a lakosságon és a vállalkozásokon egyaránt, a reformok csak készülőben vannak. A kiadások visszafogására vannak intézkedések, de ezek nagyságrendileg alacsonyabbnak tűnnek a tervezett bevételnövelésnél. Nagy hiány, hogy a kormány nem igazán igyekszik olyan lépéseket tenni, ami a foglalkoztatást bővítené, és részben erre alapozva igyekezne a növekedést tartósan magasan tartani. A mostani intézkedések növekedési kockázata különösen magasnak tekinthető.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. május 11. hétfő
Ferenc
20. hét
Május 11.
Miskolc napja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
AI in Energy 2026
Átlátható adat és energia
AgroFood 2026
Élelmiszeripari konferencia május 19-én
Portfolio Investment Day 2026
Éve Signature előfizetéssel INGYENES részvétel!
Hitelezés 2026
Lakossági hitelek: fenntartható növekedés vagy túlhevülés?
Women's Money & Mindset Day 2026
Hogyan gondolkodnak a nők pénzről, kockázatról és jövőről?
EZT OLVASTAD MÁR?
Segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!
Mondd el, mit gondolsz: töltsd ki a kérdőívet!
Kihagyom