Hazánkban , csakúgy mint a világ legtöbb országában, egyre elterjedtebb az Interneten való vásárlás. Sokan már nem csak böngészni vagy információt gyűjteni mennek fel a hálóra, hanem kihasználják azokat a lehetőségeket is, amelyek megkönnyítik mindennapjaikat. Azonban a gyorsaságnak és egyszerűségnek vannak árnyoldalai is, melyek, ha nem vigyázunk sokba kerülhetnek.
Kik és mit vásárolnak a neten?
A Szonda Ipsos és a Gfk Hungária kutatóintézetek Internet Audience Research (IAR) kutatásának eredményei alapján a legalább havi rendszerességgel internetezők 14%-a használja az internetet vásárlásra, viszont ennél lényegesen többen, 53%-nyian keresnek információt az interneten akár online, akár hagyományos vásárlásaikat megelőzően. Sokan - ha nem is az interneten rendelik, vásárolják meg a könyvet, műszaki cikket, filmet vagy egyéb terméket - kihasználják az internet információbőségét, és felhasználják, hogy megkönnyítsék offline döntésüket, a hagyományos vásárlásnál.
Az online vásárlás iránti egyfajta távolságtartást mutatja az is, hogy a vásárlók elsősorban megrendelni szeretik a kívánt terméket, szolgáltatást az interneten, viszont jellemzően nem az interneten keresztül fizetnek (bár az esetek egy részében erre lehetőségük sincs). A vásárlók a készpénzes utánvételt részesítik előnyben, 64%-ra jellemző ez a fizetési forma. 38% interneten rendeli meg a terméket vagy szolgáltatást, de a helyszínen (boltban, raktárban) fizet (és veszi át az árut). A vásárlóknak csak töredéke, kevesebb mint ötöde használ bankkártyát a fizetéshez, a kuponos, mobiltelefonos vagy "prepaid" kártyás fizetés használatának aránya pedig elenyésző.
Ha már vásárolnak az interneten, elsősorban könyvet vesznek a netezők (43%), de népszerűek még a műszaki cikkek (38%), számítógépes hardvereszközök (25%), zenei anyagok (25%) is. A vásárlóknak megközelítőleg az ötöde vásárol, rendel ételt, de élelmiszer beszerzésére már csak 5% használja az internetet.
A netezők háromnegyed része szívesen próbál ki új termékeket, és ugyanennyien élnek az akciók adta lehetőségekkel. A jobb minőségű árura több pénzt áldozni 80 százalékuk hajlandó, míg 90 százalékuk széles körben tájékozódik, mielőtt nagyobb értékű terméket vásárol.

Veszélyek
Mielőtt azonban belevetnénk magunkat a virtuális "shoppingolásba" nem árt ha tisztában vagyunk azzal, hogy ha nem vagyunk elég elővigyázatosak, akkor veszélybe kerülhetnek az adataink. Az internetes csalók különböző trükkökkel próbálják meg kicsalni a gyanútlan felhasználó jelszavát, számlaszámát, stb., hogy aztán "megszabadítsák" vásárlásra szánt pénzétől.
A legjellemzőbb bűncselekmények körébe az "adathalászat" tartozik, amelynél a csalók különböző eszközökkel (például telefonhívás, e-mail) ráveszik a gyanútlan számlatulajdonost, hogy árulja el jelszavát, adjon meg bizalmas adatokat, illetve számítógépén töltsön le, indítson el bankinak látszó alkalmazást az elektronikus üzenetben kapott link segítségével. A billentyűzetet figyelő programok láthatatlanul regisztrálják, hogyan használjuk a klaviatúrát, milyen banki jelszavakat, kódokat ütünk be. E figyelőprogramok észrevétlenül juthatnak be a személyi számítógépekbe, ami azonban nem jelenti azt, hogy teljesen védtelenek lennénk velük szemben.
A legújabb módszerek egyike az ún. pharming. Ehhez tudni kell, hogy az internetes honlapok azonosítására a számokból álló ún. IP-cím szolgál. Amikor a böngésző címsorába beírja a honlap nevét, akkor egy központi számítógép (fordítószerver) megkeresi az ennek megfelelő IP-címet és így jelenik meg a számítógépen a keresett honlap.
A csalás lényege abban áll, hogy a támadó feltöri ezt a közvetítő számítógépet és a böngészőbe beírt címhez egy másik IP-címet rendel és így a számítógépen a kívánttal teljesen megegyező, de valójában ál-oldal jelenik meg. Amikor az ügyfél az internetbanki alkalmazás elindítása után beírja az azonosító kódokat, azok a csaló tudomására jutnak. Az ügyfél viszont semmit nem vesz észre a dologból, mivel a kód beírása után az ál-honlap azonnal átdobja őt a valós honlapra, ahonnan meg is érkezik az azonosítás sikerességét bizonyító visszajelzés és minden banki művelet elvégezhető. Viszont a belépési név és jelszó már a csaló birtokában van és azzal bármikor visszaélhet.
E támadási forma ellen úgy védekezhet, hogy a böngésző címsorába vagy a kedvencek közé nem a felkeresni kívánt honlap betűkből álló címét, hanem a számokból álló IP-címet írja be. Az IP-címet kérdezze meg közvetlenül bankjától! Így kikerülhető az esetlegesen megtámadott fordítószerver és közvetlenül lehet a kívánt honlapra jutni.
Természetesen mindez nem azt jelenti, hogy kerüljük a neten való vásárlást, csak nem árt körültekintőnek lenni és megbízható honlapot választani pénzköltésünk színteréül.
Robban a bírságbomba Magyarországon: kíméletlenül büntet a GVH, milliókat fizethet, aki ezt elrontja
Az utóbbi időszak bírságolási gyakorlata azt mutatja, hogy a hatóság nem csupán a nagyvállalatok esetében lép fel.
Újabb csapás érkezik a kínai webshopokból rendelőkre: novembertől emiatt is fizetni kell, nincs mese
Az európai logisztikai háttér, a gyors kiszállítás, a széles választék és az előre látható végösszeg egyre nagyobb súlyt kap a vásárlói döntésekben.
FRISS HÍREK
Több friss hír
21:32
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
2026. szeptember 10.
2026. szeptember 9.
2026. szeptember 10.
2026. szeptember 10.
NAPTÁR
Tovább
2026. szeptember 10. csütörtök
Nikolett, Hunor
37. hét
Szeptember 10.
Az öngyilkosság megelőzésének világnapja
Ajánlatunk
-
BME-s hallgatók ötletei is alakíthatják a jövő intelligens bankját a Gránit Bank pályázatán (x)
Stratégiai partnerséget kötött a BME és a Gránit Bank, AI-ügynökökre épülő hallgatói ötletpályázat indul
Vásárlás legolvasottabb
4
KONFERENCIA
Tovább
EZT OLVASTAD MÁR?

Pénzcentrum | 2026. szeptember 10. 20:59

Pénzcentrum | 2026. szeptember 10. 19:01

Agrárszektor | 2026. szeptember 10. 20:31



