"Koccanásos" baleset - amire érdemes odafigyelni !

Pénzcentrum
2005. október 28. 06:20

A napokban a figyelem központjába kerültek a biztosító társaságok jövő évi kötelező díjai, ám arról nem szól a fáma, hogy mit tegyünk akkor ha közúti baleset résztvevőjeként dolgunk akad a biztosítóval. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a honlapján közzé tett egy tájékoztatót aminek alapján most végignézzük a teendők hosszú sorát, annak érdekében, hogy minél hamarabb hozzájussunk a pénzünkhöz.

Az ütközés után
Közúti baleset bekövetkezése esetén, álljunk meg a gépjárművel és győződjünk meg arról, hogy történt-e személyi sérülés. Személyi sérülés esetén a mentőket és a rendőrséget mindenképpen értesíteni kell.
A baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy és gépjármű azonosításához és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás fennállásához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat. A helyszínen ki kell tölteni az európai baleseti bejelentőt mindkét jármű vezetőjének aláírásával igazolni az adatok valódiságát. A bejelentő helyes kitöltése a „lelke” az egész folyamatnak, ugyanis ha rosszul töltjük ki akkor nem sok jóra(pénzre) számíthatunk a biztosító részéről. Az érintettek a bejelentő egy példányát vegyék magukhoz. Ne feledkezzünk meg az esetleges tanúk nevének és lakcímének feltüntetéséről.
Ha arra lehetőségünk van készítsünk fényképet a baleset helyszínéről. A bejelentő kitöltése alkalmával a vezető személyére és a gépjárműre vonatkozó adatokat a személyigazolvány, a forgalmi engedély, a jogosítvány és a biztosítási fedezet fennállását igazoló okmány adataival ellenőrizni kell. Ezzel az esetleges későbbi vitákat és a valótlan adatok használatát előzhetjük meg.
A rendőrséget akkor is érdemes értesíteni, ha személyi sérülés nem történt, de az anyagi kárjelentős, vitás a felelősség kérdése, vagy a balesetnek külföldi részese van. Ha a balesetben részes valamelyik fél rendőri intézkedéshez ragaszkodik, az érintettek kötelesek a rendőr megérkezését megvárni. A helyszínt a rendőr engedélyével hagyhatjuk el.
A biztosítónál
Az alapszabály az, hogy: a balesetet a károsult és a károkozó is köteles - a baleseti bejelentő bemutatásával - a biztosítójánál 8 napon belül bejelenteni és köteles a biztosító által kért felvilágosítást megadni.
A károsult 30 napon belül köteles kárigényét a biztosítónak bejelenteni. Ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt 30 napon belül a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Irodájának kell bejelenteni.
A külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.
A biztosítónak a káresemény bekövetkezésével, a felelősség megállapításával, a kárügy elbírálásával kapcsolatos kérdéseire a szükséges felvilágosításokat meg kell adni és lehetővé kell tenni a kárbejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.
Amennyiben a biztosított ezen kötelezettségeinek nem tett eleget és emiatt lényeges kérdések kideríthetetlenné válnak, a biztosító mentesülhet kártérítési kötelezettsége alól.
Amennyiben a rendőri intézkedést követően eljárás (vizsgálat indul), akkor a vizsgálat lezárásáig (amely akár néhány hónapot is igénybe vehet) kártérítésre nem számíthatunk.
Ha nincs biztosítás
Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó a bekövetkezett káreseményt 8 napon belül köteles az Irodának bejelenteni.
A Belügyminisztérium adatai alapján a negyedévente érvényes biztosítással nem rendelkező járművek száma 100-120 ezer darabra tehető, ami éves viszonylatban a magyarországi teljes járműállomány 7-8 százaléka.
A gépjármű-felelősségbiztosításról szóló kormányrendelet minden üzemeltetőnek kötelezően előírja a biztosítás megkötését, mégis előfordul hogy egy esetleges baleset után a vétlen fél biztosítatlan károkozóval szembesül. Ez azonban nem csak szándékos díjkerülés esetén történhet meg, hiszen a kötelezőt minden értesítés nélkül felmondja a cég, ha a szerződő a díjfizetési határidő után 30 napig nem fizeti, így egy rendszeres díjfizető  figyelmetlensége esetén a szerződést és vele együtt a bónuszt is elveszítheti.
Biztosítás nélküli károkozó esetében egyébként a számlát a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) fizeti, egy erre a célra létrehozott garanciaalapból. Ezt a kártalanítási számlát a piacon jelen lévő biztosító társaságok töltik fel piaci részesedésük arányában. Az év végére az alapnak nullszaldósra kell kijönnie. A számla évente 2,3-2,5 milliárd forint kifizetést teljesít, amely nagyjából ötezer esetet jelent. Ez az összeg azonban nem teljes egészében terheli a biztosítókat, ugyanis a MABISZ minden esetben 8 napon belül kezdeményezett peres eljárásban próbálja meg behajtani a károkozótól az összeget, majd fizetési meghagyást kezdeményez bírósági úton, legvégső esetben pedig végrehajtóhoz folyamodik. A behajtási hatékonyság azonban így sem éri el a 40 százalékot.
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. július 25. vasárnap
Kristóf, Jakab
29. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. július 25. 14:35