2020. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Megjelent a Közlönyben a 2. gazdaságvédelmi mentőcsomag: itt vannak a pontos részletek


Március 23-án Orbán Viktor bejelentette a 2. számú gazdaságpolitikai intézkedéscsomagot (az első csomagot még március 18-án hirdették ki), amely szintén a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait hivatott csökkenteni. Nem sokkal éjfél előtt a Magyar Közlönyben meg is jelent az erre vonatkozó kormányrendelet. Mutatjuk a részleteket.

Alig pár perce jelentek meg a Magyar Közlöny online felületén a ma délelőtt bejelentett csomag részletei; az intézkedések március 24-től hatályba is léptek. Nézzük, pontosan hogyan is szól a teljes rendelet:

A kormány rendelete a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

  • (1) A  szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget nem kell teljesítenie a (10) bekezdés szerinti a) kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében, b) egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, és c) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti társas vállalkozónak e jogállására tekintettel.
  • (2) A járulékfizetési kötelezettséget a Tbj. szabályaitól eltérően a (10) bekezdés szerinti a) foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy, b) egyéni vállalkozó és c) a Tbj. szerinti társas vállalkozó esetében úgy kell teljesíteni, hogy a  járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a  4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget kell megfizetni.
  • (3) Az (1) bekezdés szerinti szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alóli mentesülést és a (2) bekezdés szerinti járulékfizetésre vonatkozó rendelkezést a  2020. március, április, május és június hónapra vonatkozó adó- és járulékfizetési kötelezettség esetében kell alkalmazni.
  • (4) A (2) bekezdés szerinti járulékfizetés teljesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.
  • (5) Nem keletkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény szerinti szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan a (10) bekezdés szerinti hozzájárulás fizetésre kötelezettnek.
  • (6) A (10) bekezdés szerinti, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a  továbbiakban: Mmtv.) szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett esetében a rehabilitációs hozzájárulás mértéke az Mmtv. 23. § (5) bekezdése szerinti hozzájárulás mértékének kétharmada. A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett a rehabilitációs hozzájárulásra előleget nem fizet.
  • (7) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) szerinti kisvállalati adóalany, amely a  (10)  bekezdés szerinti tevékenységet tényleges főtevékenységként folytat, e tevékenységével összefüggésben a 2020. március, április, május és június hónapra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.
  • (8) A Katv. szerinti kisadózó vállalkozás, amely 1. taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932), 2. fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602), 3. festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334), 4. egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690), 5. villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321), 6. fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604), 7. előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001), 8. víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322), 9. szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622), 10. épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332), 11. sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551), 12. tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391), 13. általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621), 14. padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333), 15. fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623), 16. előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002), 17. egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319), 18. fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610), 19. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230), 20. üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520), 21. testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313), 22. egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629), 23. egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590), 24. szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR9200), 25. idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810) és 26. szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510) tevékenységet folytat (a továbbiakban: mentesített tevékenységet folytató) 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesül a kisadózó után a Katv. szerinti tételes adó megfizetése alól. Az e bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét. E rendelkezést az a Katv. hatálya alá tartozó mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozás alkalmazhatja, amely e tevékenysége tekintetében 2020. február hónapjában már a Katv. hatálya alá tartozott.
  • (9) A  kisadózó vállalkozás a  2020. március 1-je előtt esedékessé vált Katv. szerinti adótartozását a  veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben - az  egyes részleteket a  tárgyhó 12.  napjáig - fizetheti meg. Az  állami adóhatóság a  2020. március 1-jétől a  veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig és a részletfizetés időtartamára az adótartozásra pótlékot nem számít fel. Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor az e bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére - a 2020. március 1-jéig terjedő időszakra felszámított késedelmi pótlékon felül - 2020. március 1-jétől késedelmi pótlékot számít fel.
  • (10) Az  (1)-(7)  bekezdés szerinti rendelkezések a  következő TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított tevékenységet tényleges főtevékenységként végzőkre - ide nem értve a költségvetési szerv kifizetőket - terjednek ki: a) taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32), b) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55), c) vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56), d) alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90), e) sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93), f) szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92), g) film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59), h) konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30), i) napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13), j) folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és k) műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60).
  • (11) Tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

2. §

Annak a turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettnek, amelynek a turizmusfejlesztési hozzájárulást

  • a) negyedévente kell bevallania, a  2020. április 20-ig benyújtandó bevallásában a  2020. január 1. és 2020. február 29. közötti,
  • b) évente kell bevallania, a 2021. február 25-ig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti és a 2020. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozó turizmusfejlesztési hozzájárulást kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.

A Kormány rendelete az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a gyermek gondozására, nevelésére tekintettel járó egyes egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra való jogosultságok meghosszabbításáról

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt a) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42/A. §-a, 42/E. §-a, 42/F. §-a, 42/G. §-a vagy 50. §-a alapján a gyermekgondozási díjra vagy b) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) ba) 20. §-a, 20/A. §-a, 20/B. §-a vagy 22. §-a alapján a gyermekgondozást segítő ellátásra vagy bb) 23. §-a alapján gyermeknevelési támogatásra fennálló jogosultságot a veszélyhelyzet ideje alatt továbbra is fennállónak kell tekinteni, és az ellátást a veszélyhelyzet időtartamára eső naptári napokra folyósítani kell.

2. §

Az 1. § alapján fenntartott jogosultság esetén más, az 1. § a)-b) pontjában felsorolt további ellátás vagy támogatás nem vehető igénybe.

3. §

Az 1. §-ban foglaltaktól eltérően a) a gyermekgondozási díjra az Ebtv. 42/G. §-a alapján fennálló jogosultság megszűnik az Ebtv. 42/G. § (3) bekezdés f) pontja szerinti esetben, b) a gyermekgondozást segítő ellátásra a Cst. 20/A. §-a alapján fennálló jogosultság megszűnik a Cst. 20/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat visszavonásával.

4. §

A gyermekgondozási díjra az Ebtv. 42/G. §-a alapján fennálló jogosultság, valamint a gyermekgondozást segítő ellátásra a Cst. 20/A. §-a alapján fennálló jogosultság esetében a veszélyhelyzet fennállása alatt nem kell vizsgálni, hogy a nagyszülő a gyermeket saját háztartásában neveli, gondozza-e.

A Kormány rendelete az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a végrehajtással kapcsolatban teendő intézkedésekről

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

A veszélyhelyzet ideje alatt a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. §

(1) A veszélyhelyzet ideje alatt végrehajtói kézbesítésre nem kerülhet sor azzal, hogy a kézbesítésre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik. (2) A végrehajtó a veszélyhelyzet ideje alatt a végrehajtási eljárások során a végrehajtási eljárás megindulását követően a  végrehajtható okirat adós részére történő kézbesítésével egyidejűleg tájékoztatja az adóst a  részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről. Amennyiben az adós részletfizetési szándékát a végrehajtó felé jelzi, azt a végrehajtó a végrehajtást kérő előzetes hozzájárulása nélkül megállapíthatja. (3) A végrehajtási eljárás során az iratok kézbesítése postán, illetve elektronikus eszköz igénybevétele útján, valamint az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok alapján történik. (4) A végrehajtó a  személyes ügyfélfogadását a  veszélyhelyzet megszűnését követő napig felfüggeszti, azonban a végrehajtó ez idő alatt az érintettek számára elektronikus eszköz igénybevétele útján vagy írásban, a végrehajtói iroda bejáratánál elhelyezett zárt gyűjtőszekrénnyel biztosítja a rendelkezésre állást. (5) Egyedi végrehajtási ügyben a felvilágosítást kérőnek azonosításra, valamint a hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján felvilágosítás adható. A felvilágosítás megtörténtét jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet megküld a felvilágosítást kérő részére.

3. §

(1) A veszélyhelyzet megszűnéséig helyszíni eljárás, hagyományos árverés nem tartható, helyszíni eljárási cselekmény nem foganatosítható. (2) Az (1)  bekezdés szerinti eljárási cselekményt a  veszélyhelyzet megszűnését követően lehet lefolytatni azzal, hogy az eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik. (3) Ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani a  veszélyhelyzet megszűnését követően lehet azzal, hogy az  intézkedés, eljárási cselekmény lefolytatására, a  halasztásra, a  jegyző értesítésére vonatkozó határidő - a  (4)  bekezdésben foglalt kivétellel - a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik. (4) Ha a  veszélyhelyzet megszűnését követő 15. nap november 15. és április 30. napja közötti időszakra esik, a (3) bekezdésben meghatározott határidő április 30. napját követő 15. napon újrakezdődik.

4. §

A végrehajtó a végrehajtási eljárás során lefoglalt gépjármű forgalomból történő kivonása iránt a veszélyhelyzet megszűnését követően intézkedhet azzal, hogy az  eljárási cselekményre vonatkozó határidő a  veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

5. §

(1) A végrehajtó a  természetes személy adós lakóingatlanának árverezése iránt - az  ingatlan árveréséről szóló hirdetmény közzététele iránt - legkorábban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon intézkedhet. (2) A végrehajtó a  természetes személy adós lakóingatlanának folyamatos árverezése iránti hirdetménye kapcsán a lakóingatlanra érkező vételi ajánlatot tenni kívánó árverező felhasználói nevének és jelszavának aktiválása iránt legkorábban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon intézkedhet.

6. §

(1) Meghatározott cselekmény végrehajtása iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint eljárási cselekményt foganatosítani - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet azzal, hogy a vonatkozó határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődnek. (2) Gyermek átadására és elhelyezésére vonatkozó bírósági határozat, bíróság által jóváhagyott egyezség - ide nem értve a gyermek átadása kapcsolattartásra vonatkozó határozat - végrehajtása esetén eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll. (3) A (2) bekezdés szerinti eljárási cselekményt, intézkedést a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet lefolytatni azzal, hogy a vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

7. §

(1) A végrehajtási eljárás során rendbírsággal nem sújtható az  a  személy, aki a  veszélyhelyzet fennállása alatt a járványügyi intézkedések miatt nem tudott eleget tenni a jogszabályban foglalt kötelezettségének. (2) A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor is felfüggesztheti a végrehajtást, ha az adós a járványügyi intézkedésekkel összefüggésben került olyan élethelyzetbe, amely méltányolható körülmény.

8. §

Ha a végrehajtási eljárás során az ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglalták, a bírósági végrehajtási eljárás során a végrehajtó a közigazgatási végrehajtással érintett követelés behajtása iránt a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig nem intézkedik.

2. Az adóhatóság előtt folyamatban lévő, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

9. §

(1) E rendelet hatálybalépésének napjától szünetelnek az  e  rendelet hatálybalépésének napján az  adóhatóság előtt folyamatban lévő, az  adóhatóság által foganatosítandó végrehajtásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) szerint foganatosított végrehajtási eljárások - az Avt. 57. és 57/B. alcíme szerint folytatott eljárások és a  veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárások kivételével - a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig. (2) Az (1) bekezdés alapján szünetelő ügyekben az adóhatóság az Avt. 16. § (2) és (3) bekezdése szerint jár el. (3) A végrehajtói letéti számlákra az e rendelet hatálybalépése előtt befolyt összegek a tartozásokra elszámolhatóak. (4) E rendelet hatálybalépésének napjától a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése az (1) bekezdés szerinti eljárásokban.

További részletek a koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatban ITT!

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt idén - 60 hónapos futamidőre - 38414 forintos kedvezményes törlesztővel kalkulálhatsz, míg 2021-től 40219 forintra ugrik a törlesztő. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok (OTP Bank, Budapest Bank, ERSTE Bank, Cetelem, Provident, stb.) ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS