Nagy bajban vagyunk, ha nem enyhül az infláció: ebbe tényleg sok család rokkanhat bele

Tovább romlott a magyar háztartások pénzügyi stabilitása - derült ki az Intrum és a GKID legfrissebb Fizetőképességi Indexéből. Az idei első negyedévben 4 százalékkal csökkent, ezzel 9,9 pontra esett a magyar háztartások fizetőképességét mérő mutatószám, ami azt jelenti, hogy a 2023-as Covid-kilábalás óta nem tud érdemben javulni a háztartások helyzete. A visszaesés hátterében elsősorban az infláció hatására emelkedő árindex áll, amely csökkenti a lakosság vásárlóerejét.

A nemzetközi körképet vizsgálva megállapítható, hogy a termékek és szolgáltatások árának átlagos változását mérő árindex hazánkban 2022 nyár végétől tér el jelentősen a többi országétól. Ez a dátum egybevág a különadók emelésével, illetve a magyar vállalkozókat terhelő új adók bevezetésével. Bizonyos kutatások szerint ez önmagában közel 10 százalékponttal emelte az árindexet a többi EU-s országhoz képest. Az élelmiszerárak drágulásához a különadók is nagymértékben hozzájárultak. Bár az áremelkedés már a Covid-járvány idején megkezdődött, a legnagyobb ugrás 2022 áprilisától figyelhető meg.

Megküzdési stratégiák

Az árindexet negatívan befolyásoló infláció 2025 márciusában éves szinten megközelítette az 5 százalékot (4,7%), ami ugyan lassulást jelent februárhoz képest, de az első negyedévben így is várakozásokon felüli. A magyar infláció idén márciusig minden hónapban a legmagasabb értéket mutatta az EU-ban, főleg az élelmiszerek és a szolgáltatások árának további növekedése miatt. Emiatt csökken a fogyasztói bizalom is, és a háztartások egyre óvatosabbá válnak a kiadásaikat illetően.

A kormány több olyan intézkedést is eszközölt, amelyek az inflációt hivatottak visszafogni. Ilyen például az árrésstop, amely ugyan részben leveszi a háztartások válláról a terhet, a gazdaság egyéb szereplőire káros hatással van piactorzító hatása miatt. A legnagyobb bajba a nagyobb láncokkal szemben versenyhátrányban lévő kisboltok kerültek, amelyek az elpártoló vásárlók okozta bevételkiesést képtelenek pótolni. Az emiatt csökkenő profit hosszútávon végül boltbezárásokhoz is vezethet.

Az MNB továbbra is szigorú monetáris politikát folytat az árstabilitás megtartása és az infláció letörése érdekében. A jegybanki alapkamat jelenleg 6,5 százalék, de az év végéig kismértékű csökkentés sem zárható ki. Az viszont jól látszik, hogy a jelenlegi intézkedések továbbra is a kedvezőtlen gazdasági hatások elhárítására koncentrálnak, ami nem kedvez a beruházásoknak és a fejlesztéseknek.

Nem várható fellendülés

“A globálisan megfigyelhető folyamatok továbbra is óvatosságra intik a piaci szereplőket, akik a vihar elvonulását várják. Ugyanez figyelhető meg a magyar háztartásokban: hiába próbálnak látszólag minél kevesebbet költeni, ezt a jelenlegi árindex és az infláció sem segíti. A pénzügyi stabilitás megteremtéséhez mindenképpen szükséges valamilyen gazdasági fellendülés, így az idei évben várhatóan nem térünk vissza a Covid-járvány előtti állapotokhoz. A legfrissebb KSH foglalkoztatottsági adatok, melyek az év ezen szakaszában szokatlan módon csökkenést mutatnak, szintén aggodalomra adnak okot” - értékelte az IFI eredményeit Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója.

2025-ben a lakosság pénzügyi stabilitása várhatóan továbbra is nyomás alatt marad, mivel a magas infláció - különösen az élelmiszerek és szolgáltatások területén - továbbra is csökkenti a szabadon felhasználható jövedelmet. Bár az pénzromlás mérséklődött az elmúlt két évhez képest, az év eleji adatok szerint Magyarország továbbra is az EU legmagasabb inflációjával küzd, amit a lakosság is érzékel. Mindezek eredményeként a háztartások idén is óvatos pénzügyi stratégiát követhetnek, ami a fogyasztás visszafogottságát és a fizetőképesség korlátozott javulását vetíti előre.