Versenyhátrányból indulnak a kicsik az EU-s pályázatokon

A kkv-k helyzete Magyarországon

Mészáros György, a Magyar Lízingszövetség elnöke a kkv-k gazdasági szerepét értékelve kiemelte, hogy Magyarországon a vállalatok kétharmada 1-2 fő alkalmazottat foglalkoztat. Ez első pillanatra megdöbbentő lehet, mivel ez azt jelenti, hogy igen erős az átmenet a valódi cégek és a lakosság között, ha a menedzsment szempontjából vizsgálódunk.

Annak ellenére, hogy a foglalkoztatottság és az árbevétel területén jól teljesítenek a magyar kkv-k, a hozzáadott érték tekintetében el vagyunk maradva a nyugati országoktól, ez pedig nem véletlen.

A szövetség elnöke kiemelte, hogy a magyar vállalkozások közel 80 százaléka kénytelen hitel nélkül gazdálkodni, miközben a fejlett országokban ez az arány 15-20 százalékos. A pénzügyi eszközök sem állnak rendelkezésre a kkv-k számára, így azok nem tudnak oly mértékben érvényesülni itthon, mint a tőlünk fejlettebbeknél. A lízing szerepe azonban a kkv-k finanszírozásában nagyon fontos itthon is és nyugaton is, különösképpen azért, mert a kis cégeknél sokkal fontosabb az eszközalapúság, mint a nagyvállalatoknál.

A Lízingszövetség nagyon fontosnak tartja, hogy a pénzügyi kultúra, az ügyfelek tudatossága javuljon. Ez a szövetségnek is érdeke, hiszen ha felkészültebbek a vásárlók, az nagyobb felvevőpiachoz vezet, illetve csökkennek a kockázatok. Ez egy közös társadalmi feladat, melyben más szervezeteknek is szerepet kell vállalniuk, így valósult meg az együttműködés a Bankszövetséggel, az egyes biztosítókkal, a Faktoring Szövetséggel, az NFGM-mel, a PSZÁF-fal és az MNB-vel.

A gépfinanszírozással kapcsolatosan a főtitkár kiemelte, hogy Európában a GDP egyre nagyobb részét fordítják lízingre a beruházásokban. Itthon is növekszik a beruházások finanszírozott megvalósulása, azonban ezek nagy része hitelből valósul meg, azaz eltérünk az európai trendtől.

Az uniós támogatások és a lízing

Az Európai Unió egyértelműen lízingbarát környezetnek tekinthető, részletes szabályok foglalkoznak ezzel a pénzügyi eszközzel, melyek kijelentik, hogy a lízingműveletekkel kapcsolatos költségek támogathatóak. Magyarországon a korábbi támogatási rendszerben szinte mindenhol szerepelt a lízing, azonban a 2004-es csatlakozás óta ez valamiért diszpreferálttá vált a Lízingszövetség szerint. Ennek ékes példája, hogy maximum 2 évre köthető lízingszerződés, ami nem életszerű, míg egyes mezőgazdasági pályázatoknál nem is használható a lízing.

Miért jó a kkv-knak a lízing?

A főtitkár kiemelte, a kis- és középvállalkozásoknak azért lehet előnyös a pénzügyi lízing, mert
• nincs közjegyzői díj,
• nincs több napos, vagy hetes várakozás a közjegyzői időpontra,
• nem kell plusz biztosíték,
• akár alacsonyabb kezdő részlettel is indulhat a finanszírozás,
• kezdő, kis vagy jelentősebb mérleg szerinti eredménnyel nem rendelkező vállalkozások is finanszírozhatóak ebben a formában.

A Lízingszövetség szerint nem túl magas a társfinanszírozott programok hatékonysága, ezek ugyanis a magyar kkv-k kevesebb mint 1 százalékát érik el. A gyakorlati tapasztalatok szerint minden tizedik vállalkozást el kell utasítani, mivel nem finanszírozható hitellel. A főtitkár szerint az elutasított cégek fele pénzügyi lízinggel finanszírozható volna, ami több ezer vállalkozást jelent.

Mindemellett problémát jelent, hogy milliárdos kár éri a vállalkozásokat amiatt, hogy hitel formájában kell finanszírozniuk. Ezzel kapcsolatosan a Magyar Fejlesztési Bankkal több mint 1 éve folyik az egyeztetés arról, hogy a hitelintézetek mellett a pénzügyi vállalkozások is kaphassanak árfolyamgarantált finanszírozást az MFB-től.

A szeptemberben megjelent FVM rendelet ugyan egyenrangúvá tette a hitelt és a lízinget, azonban ennek előkészítésébe nem vonták be a Lízingszövetséget, így ez a gyakorlatban használhatatlan: a támogatást csak forint alapú hitelekre lehet igénybe venni, maximált kamat mellett, amely alatta van a jelenlegi refinanszírozási szintnek.