GKM: az a jó, ha átláthatatlan a rendszer

Csak hosszas egyeztetés után lehetett a gazdasági tárcától kisírni azt az egyébként nyilvános - de még így is pontatlannak tűnő - adatsort is, amely a támogatott beruházásokat és a segítség mértékét is tartalmazza. Amíg ugyanis a beruházásokról a tárca szívesen ad tájékoztatást, a támogatásokról nem annyira: listát általában küldenek a projektekről, de a támogatás mértékét mindenkinek magának kellene kiderítenie a Gazdasági Közlönyből. Csakhogy ebből alig derül ki valami.

Most is csak annyit tudunk: évi 30-40 milliárd forint sorsáról lehet szó. A GKM adatsora szerint legalábbis az elmúlt három évben közel 91 milliárd forint egyedi támogatást fizetett ki Magyarország a külföldiek itteni beruházásainak elősegítésére. Ám ez az összesítés közel sem teljes.

Ez azért furcsa, mert - adófizetői pénzről lévén szó - az adat nyilvános, a beszámolás kötelező. A jogszabályok értelmében például a nem normatív fejlesztési támogatások kedvezményezettjének nevét, a szubvenció célját, összegét, valamint a beruházás helyszínének adatait a döntést követő hatvan napon belül nyilvánosságra kell hozni. Csakhogy a bejelentés után két hónappal rendszerint semmi sem jelenik meg.

Nem véletlen, hogy a betelepülési támogatások megítélésének rendszere ilyen bonyolult - hangsúlyozta a tárca illetékese. A döntési mechanizmus alapvetően nagyon komplikált: többször több ajánlatot kell egymástól teljesen független fórumon egyeztetni, és ezért egyes esetekben a folyamat a reméltnél lényegesen hosszabb. Ezzel magyarázhatók a vélt "késések". Ha minden átlátható és transzparens lenne, az a jelenleginél sokkal többe kerülne az országnak - állították a GKM-ben. Ha egy ilyen rendszer működne, akkor a Magyarországgal számoló vállalatok a korábban már megítélt legmagasabb szubvenciós szintet követelnék maguknak. Amennyiben ezt nem kapnák meg, akkor valószínűleg továbbállnának. Ehhez képest az elmúlt három évben - a környező országokkal összevetve - minden alkalommal a legalacsonyabb támogatási szinttel lett befutó Magyarország - állították.
A jelenlegi rendszer hatékonyságát az is mutatja - vélik -, hogy az említett időszakban egyetlen támogatást sem kellett visszafizetni, és nem lett per tárgya. A megfelelő struktúra működését támasztja alá az is, hogy a szubvenció aránya ma már 4-6 százalék között van, míg ez öt éve még 15-20 százalék között mozgott.