Veszélybe került a nyári szezon a Balatonnál? Kongatják a vészharangot a vendéglátósok

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekvédelmi Szövetsége (KISOSZ) somogyi szervezetének szezonnyitó fórumán a helyi kis- és középvállalkozások képviselői értékelték az elmúlt időszakot és a jövőbeli kilátásokat. Makkos Péter körzeti vezető elmondta:

az év eleje kifejezetten jól sikerült, hiszen a befagyott tó és a tavaszi hosszú hétvégék sok látogatót vonzottak, emellett a kerékpáros turizmus is folyamatosan erősödik. Ennek ellenére a nyári szezon kimenetele bizonytalan, az üzemeltetők többsége már annak is örülne, ha sikerülne elérni a tavalyi forgalmat.

A legnagyobb kihívást továbbra is a krónikus munkaerőhiány jelenti. Szinte minden büfé és étterem szakácshiánnyal küzd, amit az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerinti képzések megszűnése csak tovább súlyosbított, így egyes üzletek ki sem tudtak nyitni. A helyzetet nehezíti, hogy a külföldön dolgozó magyar vendéglátósok nyárra sem térnek haza, mivel a külföldi turisztikai központok ma már egész évben munkát kínálnak nekik.

A mindössze ötvennapos, rendkűl feszített balatoni főszezon emiatt sokak számára nem jelent vonzó alternatívát. Bár a diákmunka komoly segítséget nyújt, a szakképzett munkaerőt nem pótolhatja. A hiány enyhítésére többen harmadik országbeli vendégmunkások foglalkoztatásával próbálkoznak, ám az engedélyeztetési eljárás és a toborzás fejenként akár másfél-kétmillió forintos kiadást is jelenthet a munkaadóknak.

A munkaerőgondok mellett a növekvő adó- és rezsiterhek, a közlekedési nehézségek, valamint a túlzott bürokrácia is megnehezítik a vállalkozók mindennapjait. A rengeteg hatósági előírás és az adminisztrációs terhek jelentős időt és energiát vonnak el a tényleges vendéglátástól. A fórum résztvevői igazságtalannak nevezték azt a joggyakorlatot is, amely szerint, ha egy alkalmazott elmulasztja a nyugtaadási kötelezettséget, a tulajdonost büntetik meg, esetenként akár az üzlet ideiglenes bezárásával. A romló gazdasági feltételek és a csökkenő jövedelmezőség miatt az elmúlt években folyamatosan visszaesett a térségben működő vállalkozások száma.

A fórumon részt vevő Csatári Ernő országgyűlési képviselő jelezte, hogy a felvetett problémákat és javaslatokat továbbítja a kormányzat felé. Kiemelte, hogy a munkaerőhiányt elsősorban belföldi forrásokból, nem pedig külföldi munkavállalókkal kívánják orvosolni.

Ebben a hamarosan megnyíló, kifejezetten a hazai kis- és középvállalkozásokat célzó uniós források, valamint egy bérlakásprogram is segítséget nyújthat. Komoly könnyebbséget jelenthet a szektornak az az elképzelés is, amely szerint 2027 januárjától ismét bevezetnék a KATA adózási formát, ezzel is mérsékelve a vállalkozók adminisztrációs és adóterheit.