Gerendai Károly: ijesztőek voltak a Sziget tavalyi számai, komoly vérfrissítés jön a fesztiválon

A Sziget idei sajtótájékoztatóján Gerendai Károly, tulajdonos először arról beszélt, hogyan jutott el a fesztivál oda, hogy egyáltalán kérdésessé vált a jövője. Mint mondta, az elmúlt év számai „ijesztőek” voltak, a többmilliárdos hiány pedig arra kényszerítette a szervezőket, hogy újragondolják a működést. A bizonytalanság hónapjai után azonban megszületett az a döntés, amely stabilizálhatja a Sziget helyzetét: új tulajdonosi struktúra jön létre, amelyben a menedzsment és a legnagyobb vállalkozói partnerek is részesedést kapnak.

Gerendai szerint több pénzügyi befektető is érdeklődött, de végül tudatosan nem a külső tőkét választották. „Olyanokat vontunk be, akiknek nemcsak a Sziget üzleti sikerében, hanem a létezésében is érdekük van” – fogalmazott. A legnagyobb, több százmilliós alvállalkozók 1–5 százalék közötti tulajdonrészt vásárolnak, összesen a cég 30 százalékát. A fennmaradó 70 százalék a menedzsmentnél marad. Az új modell célja, hogy a fesztivál ne csak túléljen, hanem újra fejlődni tudjon.

A stratégiai irányváltás másik kulcsa a Sziget identitásának újragondolása. Gerendai szerint az elmúlt években a fesztivál túlságosan igazodott a nemzetközi tulajdonos 84 másik rendezvényének logikájához: a helyi piacra optimalizált headliner‑központú modellhez. Ez azonban nem működik egy olyan eseménynél, amelynek közönsége döntően külföldi fiatalokból áll.

Nem elég, ha ugyanazokat a neveket hozzuk, akiket otthon is megnézhetnek. Meg kell mutatni, mitől más a Sziget, mitől több az élmény, a hangulat, a kulturális kínálat

– mondta. A szervezők szerint a nemzetközi látogatottság visszaesésének egyik oka éppen az volt, hogy a Sziget „színei megfakultak”, a hazai közönség pedig egyre inkább csak a plakáton szereplő neveket nézte, nem magát a fesztiválélményt. A cél most az, hogy visszaépítsék a közönséggel való érzelmi viszonyt, és újra azt érezzék a látogatók: a Sziget nem kötelező iparági elvárásoknak akar megfelelni, hanem nekik szól.

A hazai közönség felé is új hangsúlyok érkeznek: több magyar előadó, szélesebb korosztályi fókusz, és olyan programok, amelyek nem csak a legfiatalabb célcsoportnak szólnak. A szervezők szerint szakmai hiba volt, hogy az elmúlt években túl szűkre szabták a célcsoportot, és sokan úgy érezhették, már nem nekik szól a fesztivál.

A jegyértékesítésben közben sikerült ledolgozni a négy hónapos kényszerű szünetet: a nagy küldő országok, Hollandia, Olaszország, Anglia, Franciaország, Németország elérték a tavalyi szintet, és a környező országokból is egyre többen érkeznek. A szervezők optimisták, és bíznak abban, hogy a Sziget továbbra is Magyarország legnagyobb turisztikai eseménye marad: immár olyan struktúrával és vízióval, amely hosszú távon is fenntarthatóvá teszi.

Strukturális változások

A Sziget idei struktúrája látványosan átalakul: a szervezők célja, hogy a fesztivál újra erősebben szóljon a hazai közönséghez is, miközben megőrzi nemzetközi karakterét. Ennek egyik legfontosabb eleme az új, nagy méretű magyar színpad, amelyet a Budapest Parkkal közösen hoznak létre. Bár eddig is voltak magyar fellépők minden nagyobb helyszínen, most először kapnak teljes értékű, dedikált, nagyszínpados infrastruktúrát. Emellett megújul a korábbi Töklábú helyszín is, Dead Klub néven, az Arzenál és a Turbina közreműködésével, kifejezetten az alternatív elektronikus színtérre fókuszálva.

A fesztivál egészét új negyedstruktúrában szervezik: a tavaly bevezetett „district” rendszer tovább bővül, több tematikus városrész jön létre, mindegyik saját vizuális arculattal. Új negyed lesz az Underland, ahol a Magic Mirror, a Light Stage és az Art Garden kap helyet; önálló teret kap a Brockyard is, urban sportokkal és street‑kultúrával. A Delta District változatlanul az elektronikus zene központja marad, míg az Impact Village a civil és társadalmi kezdeményezések gyűjtőhelye lesz. A dekorációt teljesen újragondolják: a nagyszínpad új dizájnt kap, és minden negyed saját tematikus látványvilággal működik majd.

A szervezők a generációs változásokra is reagálnak: a mai fiatalok már nem feltétlenül a napi 8 órás nonstop bulizást keresik, hanem a komfortot, a pihenőzónákat és a minőségi vendéglátást. Ezért a Sziget idén több chill‑zónát, wellness‑pontot, leülős tereket, kávézókat és alkoholmentes koktélbárokat hoz létre. A vendéglátásban új árazási modell érkezik: minden ital 18 óra előtt 10 százalékkal olcsóbb lesz, hogy a nappali fogyasztás is elérhetőbbé váljon. A food court koncepciót is átalakítják, a Time Out Market logikájához hasonló, minőségi, közös leülős gasztrotérrel.

A közlekedés és a várossal való kapcsolat is új szintre lép. Visszatér a Citypass régi, sikeres modellje: ingyenes BKK‑használattal, egyszeri fürdőbelépővel és városi programokkal. A cél, hogy a Sziget és Budapest élménye szervesen összekapcsolódjon, különösen a külföldi látogatók számára. A szervezők városi sétákat, tematikus programokat is terveznek, és hosszú távon szeretnék a fesztivált jobban beágyazni Budapest és Magyarország kulturális szövetébe. A K‑híd felújítása is előrehaladott állapotban van: ha minden jól megy, a 2027-es Szigetre már megújulva tér vissza.

A cél egy olyan fesztivál, amely egyszerre nemzetközi és magyar, egyszerre intenzív és kényelmes, és amely újra élményként, nem csak koncertlistaként működik. A szervezők szerint a Sziget akkor lehet újra sikeres, ha visszanyeri azt a sokszínű, városnyi karaktert, amely miatt egykor Európa egyik legkülönlegesebb fesztiválja volt.

Címlapkép: Szigetváry Zsolt, MTI/MTVA