Súlyos titok derült ki a magyar reklámokról: nincs mese, leginkább őket célozzák be velük

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság rendszeresen ellenőrzi a médiatörvény rendelkezéseinek érvényesülését a tévéreklámok közzétételekor, elsődlegesen azzal a céllal, hogy a törvénysértő kereskedelmi közleményeket kiszűrje. Az adatfelvétel során a hatóság közel száz szempontot figyelembe vevő tartalomelemzésnek veti alá a legnézettebb televíziókban első alkalommal közreadott reklámokat, amihez a Nielsen Közönségmérés Kft. információi szolgáltatják az alapot.

2024-ben 5605 új reklámszpotot regisztrált a hatóság 83 televíziócsatorna műsorkínálatában, 2,1 százalékkal kevesebbet, mint 2023-ban. A legtöbb új hirdetést tavaly is novemberben mutatták be, aminek két fő oka van: egyrészt hagyományosan ekkor kezdődik el a karácsonyi szezon a kiskereskedelemben, másrészt az itthon is egyre népszerűbb Black Friday hatása a hirdetési piacon is megmutatkozik. Tavaly – a korábbi évek tapasztalataihoz hasonlóan – ismét a hétfői napokon mutatták be a legtöbb új hirdetést: az elsőként közzétett reklámszpotok bő harmada ezen a napon jelent meg. A legtöbb új reklámot az országos kereskedelmi csatornák tették közzé. A hirdetések legnagyobb része (60,7 százaléka) szolgáltatást népszerűsített, minden harmadik reklámszpot (35,8%) pedig valamilyen terméket.

A gyerekeket megcélzó hirdetések részesedése a reklámtortából valamelyest csökkent az előző évhez képest, és a hirdetések számát tekintve a tavalyelőtt még vezető reklámozó, a Lego az idén a harmadik helyre csúszott vissza.

Annak ellenére, hogy a lakosság egyre idősödik, az érettebb korosztályt a reklámoknak kevesebb mint egy százaléka célozta meg tavaly. Mivel a kutatások szerint a háztartásokban a fogyasztói döntések többségét hagyományosan a nők hozzák meg, nem meglepő, hogy a reklámok nagyobbrészt őket szólítják meg (78,4%). A reklámozók előszeretettel kérnek fel hírességéket a márkáik népszerűsítésére. A kutatás további érdekessége, hogy a korábbi évekhez hasonlóan ismét az ezer és tízezer forint közötti ráfordítást igénylő cikkek reklámjai kerültek túlsúlyba (44,8%).

A hatóság 2024-ben vezette be a reklámok elemzésénél annak a szempontnak a vizsgálatát, hogy mennyire hangsúlyozza egy hirdetés egy adott termék vagy szolgáltatás külföldi eredetét. Tavaly az első ízben adásba szerkesztett reklámszpotok között a termék külföldi eredetét kiemelő hirdetések aránya 3,7 százalékot tett ki. A reklámozók mögött álló országok közül kiemelkedett Dánia (56-féle szpot) a skandináv életérzés említésével, főként a Jysk és a Lego reklámjai révén.

A reklámszpotok 3,7 százalékában emelték ki a hirdetett termék vagy szolgáltatás valamely divatos tulajdonságát: a hirdetések 57,3 százalékában jelent meg a „fenntartható termék” jelzés, a kereskedelmi közlemények 34,5 százaléka népszerűsített valamilyen növényi eredetű vagy vegán terméket. Az első ízben adásba szerkesztett reklámok 3,8 százalékában jelent meg a környezetvédelem ügye.