2020. július 7. kedd Apollónia

Legrosszabb esetben még másfél évig lehetünk bezárva: itt az előrejelzés


Legalább másfél évbe telhet, mire elkezdhetjük beoltani a lakosságot az új típusú koronavírus ellen. Addig pedig nagyon valószínű, hogy velünk marad és fokozatosan keresztülmegy rajtunk ez a járvány, sok emberéletet követelve. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, és pár hónap múlva visszatérhessünk a rendes kerékvágásba, drasztikusan le kellene szorítani a vírus terjedési rátáját. De sajnos ez nem annyira egyszerű. Az Imperial College London neves járványügyi kutatói szerint emiatt lehet, hogy meg kell szoknunk ezt a helyzetet, és a fertőzési hullámokra mindaddig társadalmi bezárkózással válaszolnunk, amíg nincs másik eszköz.

Az sem kizárt, hogy a COVID-19-világjárvány nagyon hosszan velünk lesz - írja a Portfolio. A betegséget okozó SARS-CoV-2 vírus ugyanis egyrészt nagyon fertőző, másrészt pedig olyan tulajdonságokkal bír, ami miatt sokan tudtukon kívül, tünetmentesen terjesztik. Egy láthatatlan ellenséggel állunk szemben, amivel vakcina híján nem sokat tudunk egyelőre kezdeni. A tudósok szerint a legjobb védekezés jelenleg a társadalmi bezárkózás (social distancing). Az a gyakorlat, hogy a vírusfertőzések felívelő szakaszában otthonról dolgozunk, bezárjuk az iskolákat, betiltjuk a rendezvényeket, és a mindennapi életünk során is arra törekszünk, hogy minél kevesebb emberrel találkozzunk.

Ma még sokan abban reménykednek, hogy ez csak egy átmeneti állapot. Olyasmi, ami pár hónap múlva majd szépen lecseng, és utána minden újraindul. Azonban nagyon úgy tűnik, hogy ez nem így lesz.

A bezárkózás nagyban lassíthatja a járvány terjedését, de mindaddig amíg marad néhány olyan fertőző egyén a populációban, aki képes azt terjeszteni, a korlátozások visszafogásával újabb hullámok keletkezhetnek. Az eddigi tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy sajnos igen hosszan képesek fertőzni a koronavírusos betegek, akár 10 napig is, az R0 érték, ami a potenciális fertőzőképességet mutatja pedig meglehetősen magas, valahol 2,5 körül lehet.

Magyarországon március 13-án jelentették be az iskolák bezárását, és nagyjából ezt követően rendelte el a legtöbb hazai vállalat is az otthonról való munkavégzést azokban a szektorokban, ahol ez megoldható volt. Egyszóval ekkor zárkóztunk be jobban. A regisztrált fertőzöttek és a halálos esetek száma viszont ezen lépéseket követően is tovább nőtt, ami azt sejteti, hogy a vírus terjedését ezzel nem tudtuk megállítani.

Márciusi és április elei statisztikák

Noha a trend jelenleg nem mutat olyan exponenciális jelleget, mint máshol ennyi idő után, de ennek az elemzésével nagyon óvatosan kell bánnunk. Itthon a nagyon kevés teszt miatt egyszerűen nem lehet igazán mit kiolvasni a számokból. Valójában emiatt szinte vakon találgatunk.

Amíg nem indul be a tömeges tesztelés, kénytelenek vagyunk modell-becslésekre hagyatkozni, amik jó inputok híján egyébként szintén óriási bizonytalanságot hordoznak magukban. A legjobb amit remélhetünk, hogy nálunk ezek a gyéren regisztrált esetek legalább a tendenciáról elmondanak valamit. Vagyis, hogy bár nem tükrözik a valós átfertőzöttséget, de azt mégis jelzik, ha tovább gyorsul a betegség terjedése.

Sajnos ez utóbbiban sem lehetünk teljesen biztosak, és ezért véli úgy a magyar tisztifőorvossal szemben Bill Gates-től kezdve, a magyar tudósokon át, a nemzetközi szakemberekig a többség, hogy tesztelni kell. Méghozzá sokat. Hiszen ezáltal láthatjuk csak tisztán, hogy mi van előttünk az úton, amin száguldunk előre. Ez segíthet megbecsülni, hogy nagyjából mekkora lehet a terjedési ráta, mit értünk el az eddigi intézkedéseinkkel, illetve van-e szükség még drákóibb lépésekre.

Ebben a történetben ugyanis a terjedési ráta a kulcs.

Ha ez az érték magas, akkor nagyon nagy a baj. Ha lejjebb tudjuk nyomni, akkor ér valamit az, amit eddig bevezettünk. Ugyanakkor amíg egy alá nem sikerül erőszakolni ezt a számot (ami azt mondja meg, hány ember kapja el egy fertőzöttől a vírust), addig tulajdonképpen nem érünk el mást, minthogy lassabban megy rajtunk keresztül ez a járvány. Vagyis kitoljuk időben a dolgot. Persze, ez utóbbi sem lebecsülendő, hiszen az egészségügyi rendszerünk kapacitásai erősen végesek, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy hányan lesznek egyszerre betegek.

Rosszabbnál rosszabb forgatókönyvek

Ahogy a legtöbb európai országban, úgy Magyarországon is nagyon valószínű, hogy a járvány terjedését eddig csak lassítani tudtuk, de megállítani nem. Innentől kezdve pedig Magyarország előtt is két út áll:

  • vagy addig terjed a vírus, amíg elő nem áll a nyájimmunitás;
  • vagy pedig addig, amíg meg nem kaparintunk valamiféle oltóanyagot, amivel a társadalmat megvédhetjük.

Az első nyilván egy nagyon rossz forgatókönyv, hiszen a tudományos becslések szerint így akár az emberek 60 százaléka is megbetegedhet, méghozzá egy olyan vírustól, ami 1 százalékos vagy akár annál is magasabb halálozási rátával bír (100 betegből 1 meghalhat). Ezzel pedig durván 60 ezer emberéletet követelhetne Magyarországon a koronavírus. De akkor arról még nem is beszéltünk, hogy esetleg újra is elkapható-e, vagy hogy mi lesz, ha tovább mutálódik majd.

A második eset sem vetít elénk egy túl rózsás képet, hiszen a jelenlegi becslések szerint még legalább 18 hónapra vagyunk attól, hogy elkezdhessük beoltani az embereket. Ez nagyon sok idő, és pontosan emiatt tűnik ijesztően nagy kihívásnak ez az egész történet. Ezen az időtávon kellene ugyanis eldöntenie a politikai vezetésnek, hogy az emberéleteket és a gazdaságot milyen intézkedésekkel védi meg.

18 hónapnyi otthonlét még ha nem is repítene minket vissza a középkorba az IT-megoldásoknak hála, de azért nagyon-nagyon fájna a gazdaságnak.

Ha idő előtt kimerészkedünk, miközben a vírust még hordozzák fertőző emberek, akkor pedig az egész procedúra indulhatna elölről. Plusz, ez egy vonatkozó kutatás szerint még a gazdaságon sem valószínű, hogy bármit is segítene. Egyszóval a vonatkozó tudományos kutatások sajnos nem éppen megnyugtatóak ezen a téren. Pont nem adnak olyasfajta optimizmusra okot, mint amivel sok helyütt még találkozhatunk itthon: nem valószínű, hogy ez pár hónapon belül teljesen le fog csengeni.

Hullámos lesz

Az Imperial College London neves járványügyi kutatói (Ferguson et al) felvázolták, hogy ebben a helyzetben két lehetséges stratégia közül választhatunk:

1. Enyhíteni próbáljuk a járványügyi helyzetet, ellaposítva a lefolyási görbét, ezáltal megkönnyítve az egészségügy dolgát, de azért nem annyira lekorlátozva mindenkit, hogy mozdulni se lehessen.

2. A járvány teljes legyőzésére törekszünk, aminek a keretében a terjedési rátát próbáljuk meg egy alá lenyomni. Ehhez természetesen az kell, hogy rendkívül szigorú korlátozásokat vezessünk be, amik megakadályozzák, hogy új esetek jöhessenek létre. Ennek az eléréséhez hosszan korlátozni kell az emberek mozgását, és el kell érni, hogy az összes gyanús eset otthon maradjon.

Neil Ferguson híres epidemiológus csapata a brit és az amerikai helyzetet elemezte, ami alapján arra jutottak, hogy a helyes megszorítási mixnek a következőket mindenképpen tartalmaznia kell: otthoni izoláció kell a gyanús eseteknek, karantén a betegeknek és közeli hozzátartozóiknak, illetve erős társadalmi bezárkózás és általános távolságtartás az idősek és veszélyeztetettek esetében.

Ezzel szerintük akár kétharmaddal is csökkenthető az egészségügyi rendszer leterheltsége, sőt, mindez a halálozási számokat is megfelezheti. Ugyanakkor a tudósok felhívják rá a figyelmet, hogy még ebben a forgatókönyvben is nagyon sokan fognak meghalni mindenütt, és az egészségügyi rendszerek többszöri túlterhelése sem valószínű, hogy elkerülhető. De ami igazán szembeötlő tanulság a szimulációjukból, hogy ez a stratégia csak akkor lehet sikeres, ha mindaddig fenntartjuk, amíg meg nem érkezik a vakcina.

Igen, ezzel tulajdonképpen arra utalnak a tudósok, hogy ezeket az állapotokat akár másfél évig is fent kellene tartanunk.

Egy ilyen hosszú lezárásnak a gazdasági hatásai már szinte felmérhetetlenül nagyok lennének. Csakhogy Ferguson professzor csapata szerint, ha idő előtt visszaveszünk a korlátozásokból, akkor a koronavírusos betegek, illetve a kórházi ellátásra szorulók száma hullámszerűen emelkedni kezdhet. Ekkor pedig majd újra be kell vezetni azokat a korlátozó intézkedéseket, amik a társadalmat otthonmaradásra bírják.

Ezzel tulajdonképpen egy olyan járványkezelési stratégia állhat elő, hogy adott rendszerességgel vissza kell majd állnunk az otthoni létre. A gond ugyanis az, hogy nagyon nehéz lesz teljesen kiiktatni ezt a vírust a populációból, ezért újabbnál újabb fertőzési hullámok alakulhatnak ki.

Ha ez tényleg így lesz, akkor az előttünk álló egy-másfél évben egészen biztosan nem állhatunk majd vissza a rendes kerékvágásba. A legjobban akkor tesszük tehát, ha inkább ezt fogadjuk el alapfogatókönyvnek, és nem számolunk idén már nyaralással. Be kell rendezkednünk az otthoni létre, a vállalatoknak pedig alkalmazkodniuk kell ezekhez az új körülményekhez, ha ők is túl akarnak élni. Reménykedni azért persze szabad, hogy talán ez mégsem így alakul.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a kormány 2020. március 19-től - többek között - maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Érdemes azonban körültekintően választani, mivel a kedvezményes személyi kölcsön kamata a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és az új, jellemzően magasabb kamatszint miatt megugrik a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Hozzászólások száma: 1 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk

Ennyit keresnek a magánklinikákon dolgozók: belestünk a hivatalos papírokba
Milliárdokat hagynak a betegek a magánklinikákon évente.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS