Történelem érettségi 2025: töri vizsgafeladatok, megoldások, eredmények, tippek egy helyen

A következő hetekben 1157 helyszínen várhatóan több mint 142 000-en érettségiznek, a vizsgák május 5. és július 2. között zajlanak. 2025-ben az írásbeli vizsgákat május 5. és 23. között rendezik meg: a magyar és matamatika érettségi már lezajlott hétfőn és kedden. Május 7-én, szerdán  történelemből középszinten 72 834, emelt szinten 8484 diák vizsgázik. Ezután az idegen nyelvi vizsgák következnek: május 8-án angol nyelvből középszinten 46 788-an, emelt szinten 27 742-en; május 9-én német nyelvből középszinten 11 096-an, emelt szinten 3061-en érettségiznek. A további vizsgák jogszabályban rögzített időpontjai elérhetők az Oktatási Hivatal honlapján.

Az emelt szintű szóbeli vizsgák június 3. és 11., a középszintű szóbelik június 16. és július 2. között lesznek. A vizsgaidőszakban összesen több mint 71 000 végzős középiskolás érettségizik, és rendes érettségi vizsgából lesz a legtöbb: a végzős tanulók 233 607 ilyen vizsgát tesznek majd (az összes megmérettetés 58 százaléka). A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők több mint 5100 ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkeztek (a vizsgák több mint 1,3 százaléka), az előrehozott vizsgák száma 139 721 (a vizsgák 35 százaléka), a szintemelő vizsgák száma 15 733 (a vizsgák majdnem 4 százaléka), míg a pótló és a javító vizsgáké együttesen 3595 - közölte az Oktatási Hivatal.

Törtnelem érettségi feladatok, töri megoldások 2025 májusában

A hivatalos feladatsorok és a javítási-értékelési útmutatók a vizsgát követő napon kerülnek fel az Oktatási Hivatal oldalára. Így már elérhető a magyar nyelv és irodalom érettségi feladatsor és a hivatalos javítási útmutató is, valamint a matek érettségi feladatai, megoldásai is. Mutatjuk a történelem érettségi feladatokat, megoldásokat:

• 2025 májusi középszintű történelem érettségi feladatok és megoldások
• 2025 májusi emelt szintű töri érettségi feladatok és megoldások

EZ IS ÉRDEKELHET

Kvíz: Te átmennél ma a matematika érettségin? Ezen a 10 egyszerű feladaton sokan elhasalnának!

Aki ezeket meg tudja válaszolni, annak a kettes valószínűleg ma is meglenne.

Hogyan zajlik a töri érettségi? Mit kell tudni a vizsgán?

A középszintű történelem érettségi 180 perces, az emelt 240 perces, mindkét feladatlapra 100 pont kapható. A középszintű vizsga két részből áll, az I. részben egyszerű, rövid választ igénylő feladatokat kell megoldani, a II. részben pedig szöveges (kifejtendő) feladatokat. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.Vizsgázónként szükséges segédeszköz az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik; továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgaszervező intézmény biztosít.

A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciákra és témakörökre irányulnak. Mindegyik feladat valamely forrás (pl. szöveg, publicisztika, kép, diagram, stb.) feldolgozását, értelmezését várja el a vizsgázótól. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor 12 feladatból áll: 1-1 feladat várható az ókorból és a jelenkorból, 2-2 feladat pedig a középkor, a kora újkorból, az újkorból, a világháborúk korából, a hidegháború korából. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok legalább 50%-a (de a komplex forráselemző feladat mindenképpen) magyar történelemre vonatkozik. Egy-egy feladat több részfeladatot is tartalmazhat.

Az írásbeli vizsga szöveges feladatait két szakaszra osztják az ókortól 1849-ig és 1849 utántól napjainkig. Ezekben a feladatokban a vizsgázónak néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejtenie a válaszokat. Minden feladatnál forrás (szöveg, kép, adat, térkép stb.) segítségével kell a vizsgázónak megválaszolni a feltett kérdést. A feladatsor kétféle típusú kifejtendő feladatot tartalmaz:

1. Rövid feladatot, amelyet 100–130 szóból álló szerkesztett szövegben kell megoldani.
2. Hosszú feladatot, amelyet 210–260 szóból álló szerkesztett szövegben kell megoldani.

A feladatsor két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849-ig tartó, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) és két hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849-ig tartó, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) tartalmaz. A vizsgázónak a négy feladatból kettőt kell választania:

• egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül;
• egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül.

Ha a vizsgázó által választott rövid esszé az 1849-ig tartó korszakokra vonatkozik, akkor a hosszú esszéjének az 1849 utáni korszakokra kell vonatkoznia. Ha a vizsgázó által választott rövid esszé az 1849 utáni korszakokra vonatkozik, akkor a hosszú esszéjének az 1849-ig tartó korszakokra kell vonatkoznia. A vizsgázónak a feladatválasztást a feladatlapon jelölnie kell.

Az emelt szintű töri érettségi szintén két részből áll, az I. részben ugyanúgy egyszerű, rövid választ igénylő feladatokat kell megoldani, a II. részben pedig szöveges (kifejtendő) feladatokat, de 240 perc alatt. A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 100 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására, és megoldására. A két részen belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

A II. feladatlaphoz vizsgázónként szükséges segédeszköz az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik; továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgaszervező intézmény biztosít.

Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok felépítése hasonló, mint középszinten. Az írásbeli vizsga szöveges feladatai már mások, kronológiailag már három korszakra oszlanak:

1. az ókortól 1849-ig tartó szakasz;
2. az 1849 utántól napjainkig tartó szakasz;
3. komplex feladat az ókortól napjainkig.

Ezekben a feladatokban a vizsgázónak néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejtenie a válaszokat. Minden feladat valamely forrás feldolgozását, értelmezését várja el a vizsgázótól. A feladatlap háromféle típusú kifejtendő feladatot tartalmaz:

• Rövid feladatot, amelyet 110–130 szóból álló szerkesztett szövegben kell megoldani.
• Hosszú feladatot, amelyet 240–290 szóból álló szerkesztett szövegben kell megoldani.
• Komplex feladatot (amely irányulhat például valamely, több korszakon átívelő történelmi probléma bemutatására, vagy azonos korszakban párhuzamosan zajló magyar és egyetemes történelmi események összehasonlítására, vagy két különböző korszak eseményeinek összevetésére), amelyet 290–340 szóból álló szerkesztett szövegben kell megoldani.

A feladatlap a vizsgaleírásban meghatározott korszakokra vonatkozóan

• 2 rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül egy az 1849-ig tartó, egy pedig az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos);
• 2 hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül egy az 1849-ig tartó, egy pedig az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) és
• 2 komplex feladatot tartalmaz.

A vizsgázónak a hat feladatból hármat kell választania: egy rövid, egy hosszú és egy komplex feladatot. Ha a vizsgázó által választott rövid esszé az 1849-ig tartó korszakokra vonatkozik, akkor a hosszú esszéjének az 1849 utáni korszakokra kell vonatkoznia. Ha a vizsgázó által választott rövid esszé az 1849 utáni korszakokra vonatkozik, akkor a hosszú esszéjének az 1849-ig tartó korszakokra kell vonatkoznia. A vizsgázónak a feladatválasztást a feladatlapon jelölnie kell.

Helyesírás a töri érettségin

Bár nem olyan hangsúlyos, mint a magyar érettségin, ezen is múlhat legalább 2-2 vagy akár több értékes pont. Azt érdemes tudni, hogy mindkét szinten érvényesül az a szabály, hogy a személynevek az eredeti helyesírással és magyar helyesírással is elfogadhatók (pl. Martin Luther/Luther Márton, Jelačić/Jellasics). Ha ebben vagyunk bizonytalanok, akkor válasszuk azt a formát, amit ismerünk.

A javítási útmutatók szerint amennyiben a személyek, topográfiai adatok és fogalmak neveinek esetében egyértelmű, hogy a pontatlan írás helyesírási és nem szakmai hibának tekinthető, helyes válaszként kell értékelni. Ha tehát dereng valami fogalom, de pontosan nem jut eszünkbe, érdemes lehet akkor is odaírni: ha nem pontosan találjuk el, talán csak egy betű az eltérés és a jóindulatú javítótanár helyesírási hibának tudja be. Ha dereng egy fogalom, azt megpróbálhatjuk akár a helyesírási szótárból is kikeresni.

Ne csak a helyesírásra figyeljünk oda, ugyanúgy pontot vonhatnak le, vagy adhatnak a szöveg szerkezetére is. Hosszabb szövegeknél figyeljünk rá, hogy legyen bevezetés és zárlat, összegzés. A szövegekben igyekezzünk használni azokat a témával kapcsolatos fogalmakat, amik illenek a feladatba (vagy amik eszünkbe jutnak). Ebben segíthetnek a források is! Figyeljünk rá, hogy amilyen fogalom előkerül bennük, vagy amire utalnak az említsük a szövegben olyan módon, hogy derüljön ki: tudjuk mit jelent. Ha nem tudjuk pontosan mit jelentenek, akkor is próbáljuk meg.

Tippek, tanácsok a töri érettségihez

1. Minden feladatot figyelmesen olvass el, akár többször is, hogy nehogy félreértsd a kérdést, biztosan a jó megoldást írd a papírra.

2. Ne hagyj semmit üresen! Inkább írj hülyeséget, de írj be valamit. Ki tudja, lehet, hogy jól tippelsz! Ha párosítós feladat van, azt se hagyd soha üresen: ha egyáltalán nem érted a feladatot, de beírod mindenhová ugyanazt a számot vagy betűt, szinte biztosan van fixen 1 pontod.

Ne felejtsd el minden lapra felírni a neved!

3. Oszd be jól az idődet: a törinél könnyű elveszni a források nézegetésében, olvasgatásban. A legjobb, ha először a feladatot olvasod el, akár a lehetséges válaszokat és célzottan nézed meg a szöveget, ábrát hozzá. Fontos: ha még marad időd a végén, használd ki maximálisan az időt, olvasd el még egyszer a kérdéseket, biztos jól értetted-e, ellenőrizd a válaszaidat.

4. Ne csak a helyes megoldásokra ügyelj, hanem a helyesírásra is (fentebb bőven kitértünk a helyesírásra).

A közép- és emelt szintű írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor is használható helyesírási szótár és térkép.

5. Akár a rövidebbeknél, de a hosszabb szövegalkotási feladatoknál mindenképpen írj vázlatot valahová. Nézd át a forrásokat, nézz bele a térképbe és szedd össze minden gondolatod: írd le pontokban, mivel fogod bevezetni, mire térsz ki az esszében, legyenek ezek fogalmak, események, évszámok, személyek, és mivel zárod. Koncentrálj arra, amiről a kérdés szól és próbálj ne csapongani!

6. Ne pánikolj, ha olyan téma kerül elő, amiről lövésed sincs. Ez nem jelenti azt, hogy nem fogsz tudni értelmes választ adni. A töri érettségi sok lexikális tudást kér, de gyakran a feladokat puszta logikával (józan paraszti ésszel) is meg lehet oldani.

7. Ne figyeld, hogy a többiek hol tartanak! Ez csak felesleges stressz. A saját tempódra figyelj.

8. Ha úgy érzed, besokalltál, nincs egy értelmes gondolatod, megfájdult a fejed, elakadtál: tarts egy kis szünetet, igyál egy kortyot, nézz ki az ablakon, kapj be egy szőlőcukrot. Ha kell, menj ki a mosdóba, mosd meg az arcod. A kis pihenők fontosak, hogy az agyad újra beinduljon, ne érezd elvesztegetett időnek!

9. Válassz okosan esszét! Akár a matekérettségin a legnehezebb feladatokból 3-ból 2-t, a törinél is válaszhatsz az esszék közül 4-ből 2-őt. Először is jól nézd meg, hogy olyan kombinációt választottál-e, amit szabad választani! Ha pedig választottál, nekiálltál, de közben kiderül, hogy rossz választás volt, nem baj. Gondolj bele, hogyan kaphatsz több pontot, és ha ez az útja, állj neki a másik esszé párosnak! Csak a végén írd majd be, mi lett a végleges választásod. Természetesen a legjobb, ha elsőre is a neked megfelelő kombót választod: mindig a nagyesszé témája alapján érdemes dönteni, hiszen az ér több pontot.

10. Hidd el, hogy képes vagy rá! Minden évben sok diáknak jobban sikerül az érettségi vizsgája, mint amilyen jeggyel zárta a tanulmányait az adott tárgyból. Ha valaki a legjobb tudása szerint igyekszik megoldani a faladatokat és elhiszi, hogy neki is jól sikerülhet az érettségi, azzal már önmagában előrébb tart. Ne légy kishitű önmagaddal kapcsolatban! Hajrá, sok sikert!

Címlapkép: Lehoczky Péter, MTI/MTVA