Ahány korosztály, annyi szokás: nagyon kinyílt az olló az ingatlanpiacon

Az év első négy hónapjában átlagosan 47,5 millió forintért vásároltak lakóingatlant az Otthon Centrum közreműködésével a cég ügyfelei. Az említett összeg alsó és felső értéke között a korfa alapján jelentős eltérés mutatkozik, ugyanis a 30 évnél fiatalabbak 37,2 millió forintért, míg a 65 évnél idősebbek átlagosan 52 millió forintért vásároltak.

Az elemzési vezető arról is beszámolt, hogy az ügyfelek 61,2 százaléka készpénzzel finanszírozta az ingatlanvásárlást. A hitelt igénylők aránya 29,2 százalék volt, miközben a vásárlók 9,6 százaléka élt állami támogatással.

Abszolút értékben még soha nem volt ekkora a különbség a korcsoportok átlagos vásárlóereje között

– kommentálta az eredményt Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

A szakember azt is elmondta, hogy az életkor előrehaladtával egyenes arányban nő a készpénzzel fizetők aránya, ugyanakkor a legfiatalabb korosztály 40 százaléka hitel felvételével vásárol. Az állami támogatást igénybe vevők aránya azonban nem a legfiatalabbak, hanem a harmincas életéveikben járók között a legmagasabb (22,4 százalék). Negyven fölött azonban drasztikusan csökken a hitelt és állami támogatást is igénylők aránya, ugyanakkor a készpénzes vevők száma folyamatosan emelkedik: 40-49 év között 61,5 százalék, 50-64 év között 83,7 százalék, 65 év felett a vevők 94,5 százaléka fizet készpénzzel.

A fizetési gyakorlat mellett a különböző ingatlantípusok korcsportok szerinti mintázata is jelentős eltérést mutat: az idei évben ingatlant vásárló ügyfelek 38,3 százaléka társasházi lakásra, 33,7 százaléka családi házra voksolt. A panel mellett kevesebben döntöttek (az összes vásárló 19,9 százaléka), míg új építésű ingatlant csak a vevők 8,1 százaléka engedhetett meg magának.

Meglepő, de a fiatalok esetében magasabb a házat és alacsonyabb a lakást vásárlók aránya. A harminc év alattiak között a házat vásárlók aránya 36,2 százalék, míg a korosztályban ugyancsak átlag felett kedvelt panelt 20,7 százalékuk választja. A harminc és negyven év közöttiek körében 39,8 százalékkal a legmagasabb a házat vásárlók aránya, valamint az új építésű lakásvásárlások aránya is átlag feletti, 9,7 százalékkal. Az ennél idősebbek esetében jellemzően megfordul a trend: csökken a házat, és nő a társasházi lakást vásárlók száma. Az ötven év felettiek 45,5 százaléka, a 65 évnél idősebbek 48,8 százaléka választ társasházi lakást, míg a legidősebb korosztály esetében a legmagasabb, 22 százalék a panelre voksolók aránya.

A korcsoportonként favorizált településtípusok között is érezhető különbség rajzolódik ki. A legfiatalabbak a legnagyobb arányban a külső pesti kerületeket (16 százalék) és a kisvárosokat választották idén (15,5 százalék). A harmincasok átlag felett döntöttek az agglomeráció (16,5 százalék) és a külső pesti kerületek (18,9 százalék) mellett. A negyvenes korosztály azonban már átlag felett választotta Budát (14 százalék) és a régióközpontokat (10,7 százalék). Az ötvenes éveikben járók jelenléte szinte mindenhol átlagosnak mondható, a legidősebb generáció viszont Budán (22,6 százalék) és a Belvárosban (20,1 százalék) is felülreprezentált.

Az év első négy hónapjában ingatlant vásárlók nemek szerinti megoszlása teljesen kiegyenlített volt (nők: 50,6 százalék, férfiak: 49,4 százalék). A harminc alattiakra némi férfi többlet jellemző (51,6 százalék), míg a 30-40 év közöttieknél már egyértelműen a férfiak dominálnak (59 százalék). Ezzel szemben a 65 év felettiek körében a női vásárlók aránya szignifikánsan magasabb (61 százalék).