Advent 2023: karácsonyi ünnekör története, a rózsaszín gyertya jelentése, népszokások, hagyományok

Mi az advent jelentése?

A Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebb eső vasárnaptól Jézus Krisztus születésének napjáig, december 25-ig tartó advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyi előkészület ideje. A szó a latin adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik, mégpedig az eljövetel kettős értelmében: Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végeztével. A négy vasárnap további jelentéssel is bővült: az Úr négy eljövetelét szimbolizálja először a megtestesülésben, másodszor a kegyelemben, harmadszor a halálunkban, negyedszer az ítéletkor, amelyre készülnünk kell.

A liturgiában az advent színe a lila, kivéve advent harmadik vasárnapját (gaudete vasárnap), amikor szabad rózsaszínt használni. Innen ered a gyertyák színe is, viszont a protestáns hagyomány ettől eltér, aszerint a gyertyák piros színűek.

Az advent eredete

Kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek, a 7. században Nagy Szent Gergely pápa állapította meg négyben a számukat, és 1570-ben V. Piusz pápa tette kötelezővé az adventi időszakot a katolikus egyházban. Régen advent kezdetét éjféli harangzúgás jelezte, szigorú böjti időszak volt, és az emberek hajnali misére (roráte) jártak.

Advent 2023-ban

Advent első vasárnapja december 3-ra esik idén, a második december 10-re, a harmadik december 17-re, és a negyedik éppen Szenteste napjára, december 24-re.

Az adventi koszorú

Advent jelképe az adventi koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, a ráhelyezett négy gyertya közül minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. A gyertyák a Jézus születése révén szétáradó világosságot, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt jelképezik. A szokás a 19. században jött divatba, de gyökerei még a pogány korba nyúlnak vissza.

Az első, kocsikerék nagyságú adventi koszorún még 24 gyertya állt, és minden hétköznap egy fehéret, minden vasárnap egy pirosat gyújtottak meg. Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján vagy az előző szombat esti szentmisén.

Miért rózsaszín a harmadik gyertya? Mi a jelentése?

Bár advent időszakának liturgikus színe a lila, a harmadik vasárnap liturgikus színe rózsaszín. Míg a lila a bűbánat és a böjt színe, addig a rózsaszín az örömé. Advent harmadik vasárnapját Gaudete vasárnapnak, vagy örömvasárnapnak is nevezik: a latin kifejezés jelentése „Örvendjetek”. Az örömvasárnap megtöri a szigorú adventi bűnbánatot és emlékeztet rá, hogy közeledik Jézus eljövetele, az öröm ideje. A harmadik vasárnapon a misék bevezető éneke hagyományosan a Gaudete in Domino semper, iterum dico, gaudete... kezdetű dicsőítés.

Adventi hagyományok, népszokások

Advent idején kerülték a zajos mulatságokat, táncokat, lakodalmat sem tartottak. Adventhez több népi hagyomány kapcsolódik. Az eladósorban lévő lány a hajnali misére történő első harangozáskor a harang köteléből három szálat tépett, amelyet aztán a hajában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen. Erdélyben a hajnali mise idején zárva tartották az ajtót és ablakokat, hogy az ilyenkor állati alakot öltő boszorkányok ne ronthassanak a házakba, ólakba. Az Alföldön a lányok a hajnali misére harangozáskor mézet vagy cukrot ettek, hogy édes legyen nyelvük és így férjet "édesgessenek" maguknak.

• Borbála napján, december 4-én a lányok Borbála-ágat vágtak, majd az ágat vízbe állították, és ha kizöldült, tudni lehetett, hogy a következő évben férjhez mennek.
• December 6-a Szent Miklós napja, a Mikulás vagy Télapó ünnepe.
• December 13-án, Luca napján (a naptárreform előtt az év legrövidebb napján) a lányok 13 papírdarabra fiúneveket írtak, és minden nap tűzbe dobtak egyet: karácsonykor a megmaradt papír megmondta, ki lesz férjük. Ekkor kezdték a Luca székét is készíteni, amelyre a karácsonyi misén felállva meg lehetett látni a boszorkányokat.
• Szent András napját tréfásan Disznóölő Szent Andrásnak is hívták, mert ekkor kezdődtek a disznótorok, de sohasem szerdán, pénteken vagy szombaton, mert olyankor böjtöltek az emberek.

A karácsonyfaállítás hagyománya német protestáns közösségekben a 16 században jelent meg, hazánkban pedig a 19. században kezdett elterjedni. Különböző nemzeteknél más-más hagyományok vannak arra vonatkozóan, mikor állítják a karácsonyfát. A magyar családokban leggyakrabban karácsony előtt 1 nappal, szenteste állítják a fát, viszont ma már sokan korábban megkezdik a díszítést. A fát pedig hagyományosan vízkeresztkor szedik le.

Az adventi naptár története

Az adventi naptár eredeti jelentősége az volt, hogy elvezesse a felnőtteket és a gyermekeket a karácsonyhoz, az "igazi" naptár minden egyes ablaka mögött a karácsonyi ünnepkörre utaló gondolat rejlett. (Az első nyomtatott adventi naptár 1908-ban készült Münchenben.) A vallási tartalom napjainkban mindinkább elhalványul, az ipar és a kereskedelem egyszerűen decemberi naptárt csinált belőle, amelynek minden egyes napját, lapját csokoládé vagy marcipán édesíti meg.

Kiskarácsony, nagykarácsony jelentése

A dalból is ismert kiskarácsony és nagykarácsony ünnepe valós: a hagyomány megkülönbözteti a két ünnepet. Azt már kevesen gondolnák, hogy nagykarácsony napja december 25-e és kiskarácsony január 1-je, újév napja. A karácsonyi ünnepkor vízkeresztkor, január 6-án zárul.