Uniós adóemelés jöhet: Magyarországon 3000 forint fölé drágulhat egy doboz cigaretta

A Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (Madosz) alelnöke, Czibulya Norbert a Népszavának nyilatkozva aggodalmát fejezte ki az Európai Bizottság (EB) dohánytermékekre vonatkozó jövedékiadó-emelési tervei miatt. Az alelnök szerint a tervezett változtatások következtében a hazai dohánytermesztés akár 1-2 éven belül a felére zuhanhat, miközben a cigaretta ára dobozoként nagyjából 3000 forintra emelkedne.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2023-ban Magyarországon 2569 hektáron folyt dohánytermesztés, amelyről körülbelül 4000 tonna termést takarítottak be. Tavaly a termőterület mintegy 3000 hektárra növekedett, köszönhetően a felvásárlási árak átlagosan 20 százalékos emelkedésének. A pozitív fejlemények ellenére az ágazat már egy évtizede csökkenő tendenciát mutat: 2015-ben még 4700 hektár feletti területen gazdálkodtak, és a termésmennyiség megközelítette a 8000 tonnát. Ez azt jelenti, hogy kevesebb mint egy évtized alatt a termőterület 40 százaléka, a termelt mennyiségnek pedig már 50 százaléka tűnt el.

A szakember szerint a visszaesés két fő okra vezethető vissza. Egyrészt a hazai termelői társadalom elöregedett, és a fiatalok nem lépnek az idősek helyébe, másrészt 2015-2016-tól az Európai Unióban teljesen megszűnt a dohánytermesztés támogatása. A gazdák kizárólag hazai forrásból jutnak szubvencióhoz, amelynek az uniós határozat értelmében évről évre csökkennie kell.

Az Európai Bizottság tervei szerint a hagyományos cigaretta esetében a jövedéki adó ezer szálra vetítve a jelenlegi 90 euróról közel 220 euróra emelkedne. A fogyasztási dohány esetében az eddigi kilogrammonkénti 60 euróról 215 euróra nőne az illeték, míg a szivarok és szivarkák esetében a növekedés megközelítené az 1100 százalékot, vagyis ezer szálanként 12 euró helyett 144 eurót kellene fizetni. Emellett jelentős jövedékiadó-emelés történne az új típusú nikotintermékek, például a hevítéses áruk, a nikotinpárnák és az e-cigaretták esetében is.

Czibulya Norbert kiemelte, hogy az illetékek éppen a magas dohánytartalmú készítmények esetében növekednének nagyobb mértékben, ami a piacot az új típusú, dohányleveleket nem vagy alig tartalmazó termékek felé tolná, jelentősen csökkentve a dohánylevelek és így a termesztés iránti igényt.

Magyarországon két típusú dohányt termesztenek: a géppel szárított Virginiát és a hagyományos módon, szabad levegőn szárított Burley változatot. Mindkét típus termesztése jelentős élőmunkát igényel. Az ágazat jelenleg az alkalmi foglalkoztatottakat is beleértve évente körülbelül 20 ezer embernek biztosít munkát. A hazai dohánygazdálkodás 80-85 százaléka a szabolcs-szatmár-beregi régióban koncentrálódik, ahol az alacsonyan iskolázott munkavállalók számára különösen fontos ez a megélhetési forrás.

"Senki sem kívánja a módosítás és annak a társadalmat érintő jobbító szándékát kétségbe vonni, de remélhetően az unió döntéshozói is belátják, hogy az ismertetett tervek összességében nem működőképesek és vannak olyan területek, ahol hatalmas károkat okoznak" – fejtegette Czibulya Norbert.

Az elmúlt hetekben több uniós tagállam, köztük Olaszország, Görögország és Románia is ellenvetését fejezte ki a tervekkel kapcsolatban, Portugália és Svédország pedig "teljesen elfogadhatatlannak" minősítette az elképzeléseket.

A kérdés különösen fontos a közép-kelet-európai országok számára, hiszen a Reportlinker 2023-as adatai szerint az európai dohánytermelés mintegy negyedét négy régióbeli állam – Lengyelország, Horvátország, Magyarország és Bulgária – adja. A magyar termelés az európai piac 3,5 százalékát teszi ki. Ezekben az országokban az ágazat elsősorban az alacsonyabban képzett munkaerőnek biztosít megélhetést.