Mi folyik a születési adatok körül? Teljesen szembemegy az EU-s trendekkel Magyarország

A házasság intézménye a 21. század elejére igencsak átalakult: hagyomány szempontjából sokaknak továbbra is fontos, de tekintve a válások arányát, egyáltalán nem biztos, hogy stabilabb kapcsolatot eredményez, mint egy hivatalos papír nélküli együttélés.

Az egész Európai Unióban hatalmas probléma a népességfogyás, Magyarország pedig különösen érintett: fogy a magyar. Ezt felismerve számos kormányzati intézkedés született az utóbbi időben, az úgynevezett Családvédelmi Akcióterv – mely időről időre újabb elemekkel bővül: legutóbb például az Otthonfelújítási támogatással.

A lényege mindegyiknek az lenne, hogy ösztönözzék a magyarok gyermekvállalási hajlandóságát (ami  a legfrissebb adatok szerint nem sikerült, igaz, a pandémiának ebben jelentős szerepe lehet), és a támogatások a babaváró hitel kivitelével élettársak, sőt egyedülálló vagy elvált szülők is igénybe vehetik – csak ezek miatt tehát várhatóan nem fog változni az arány. Persze ezen intézkedések egy hosszú távú terv részei, kár lenne még messzemenő következtetést levonni az eddigi adatokból.

Nem csak a magyar, de európai statisztikai hivatal is folyamatosan monitorozza a népességfogyást, emelkedést az egyes tagországokban, melyekből értékes, hasznos következtetéseket lehet aztán levonni. A fent vázoltakkal ellentétben a házasságon belül született gyermekek száma azért lehet mégis releváns ebből  a szempontból, hiszen az a szülők részéről egyfajta mélyebb elköteleződést jelenthet, és elképzelhető, hogy a további gyermekek vállalásának hajlandósága is nagyobb - persze ez csak feltételezés. De nézzük, mit mondanak a számok:

A korábbi években már több alkalommal is foglalkoztunk a házasságon kívül született gyermekek számával Európán belül, így most lehetőségünk van összehasonlítani a 2016-os és a 2019-es adatokat. Ahogy a grafikonon is jól látszik, de ki is emeltük lent, hogy

hazánkban 6 év alatt sokat változott a helyzet: közel 10 százalékkal kevesebb gyerek születik házasságon kívül, mint 2015-ben.

Ilyen markáns növekedést egyetlen más uniós ország sem produkált, sőt olyan közösség, ahol inkább radikálisan megnőtt az ilyen élve született újszülöttek száma. A listát még mindig Franciaország vezeti és Görögország zárja, igaz itt is 3 százalékot nőtt az arányuk.