Ezeket az ételeket, desszerteket ették a magyarok pünkösdkor: nálatok mi a mai menü?

A keresztény hagyomány mellett pünkösd Európa-szerte ősi tavaszköszöntő ünnep is. A néphit úgy tartja, ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Mint minden ünnepnek, a pünkösdnek is megvannak a jellemző ételei, ezek viszont kevésbé ismertek, mint a húsvéti, vagy karácsonyi hagyományos menü. Most a HelloVidék összegyűjtötte, mi került a magyar asztalokra a keresztény egyház születésnapján.

A húsvéti időszak után erősen megfogyatkozott az éléskamrák, spájzok tartalma. Mivel a legtöbb család tartott a ház körül baromfit, tehát ez még a szegényebb rétegeknek is hozzáférhető volt, így ez az ünnep sem múlhatott el tyúkhúsleves és rántott csirke nélkül. A főfogás tekintetében viszont már más a helyzet: itt már számított, hogy ki, milyen állatokat tart, illetve az, hogy milyen volt a család anyagi helyzete.

Azok például, akik juhtenyésztésből éltek, bárányt sütöttek, de sokan készítettek birkapörköltet is. A vagyonosabb családoknál kerülhetett marhahús is az asztalra, melyhez köretként zöldségeket, tésztát tálaltak fel.

Az étkezések végén többféle süteménnyel készülhetett a háziasszony, a legnépszerűbb pünkösdi édesség a fánk, a rétes, a lepény és a fonott kalács volt. Legtöbbször a szezon gyümölcseiből készültek ezek a sütemények, mint a szamóca vagy a cseresznye.

Pünkösdi menü 1929-ből és 1993-ból

A Reggeli Hirlap, 1929. május 18-án megjelent 38. évfolyam, 111. számának 6. oldalán jelent meg egy menü az ünnepre, mely szerint az aktuálisan ajánlott ételek a következőek voltak:

• Báránypörkölttel töltött palacsinta
• Idei liba bormártásban

A recept a HelloVidék oldalán olvasható.

Az 1993-as Petőfi Népe 124. számában az olvasható, hogy igen jelentős az az eltérés, amely az egyes tájegységek pünkösdi étkezési hagyományaiban. "Erdélyben a pünkösd hagyományos eledele a rántott csirke vagy az idei liba, mindkettő uborkasalátával. Az Alföldön pünkösdi bárányt ölnek, melynek kiválasztását legtöbbször a gyermekekre bízzák. Ugyancsak az Alföldön — egészen negyvenes évek közepéig —, a bárány mellett fontos szerepe volt a pünkösdi kalácsnak is, melynek jelentősége főleg a pásztorok megajándékozásában teljesedett ki" - írta a lap.

A kalácsnak való búzaliszt pünkösd táján a legtöbb háznál már fogyófélben volt, bizonyára ez magyarázza, hogy a pünkösdi kalács különösen értékes és megbecsülendő ajándéknak számított.

Egyes szegényebb vidékek lakói — egyéb híján — már kora ősszel koszorúba font gesztenyét tesznek a verembe, hogy aztán pünkösdkor a ház előtt vagy az utcán járkálva, „mindenki szeme láttára" fogyaszthassák el - írták.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mit ünneplünk pünkösdkor? Pünkösdi királyság jelentése: keresztény és pogány népszokások, játékok

Idén megtartották Csíksomlyón pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer ember érkezett az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól.