Ennyi a luxustartásdíj Magyarországon: égnek áll a hajad

Bár az apás családok aránya az utóbbi évtizedben némileg emelkedett, legnagyobb arányban még mindig az anyák élnek együtt gyermekükkel. A közel 537 ezer egyszülős családból ugyanis körülbelül 72 ezerre tehető az apás családok száma. Arról, hogy hány esetben kell tartásdíjat fizetni a gyerekek után, pontos adatok nincsenek, de megközelítőleg 778 ezer gyermek él csonka családban.

Mi alapján állapítják meg a tartásdíjat?

A gyermek tartása lehet "természetbeni" illetve "pénzbeli". Általában a gyermeket nevelő szülő természetben (gyermek mindennapos gondozása, mosás, vasalás, főzés, rezsi fizetése a lakásban, tanulás a gyermekkel, stb.), míg a külön élő fél pénzben teljesíti a tartást (gyermektartásdíj fizetése útján).

Ha a szülők nem tudnak megegyezni, akkor a bíróság dönt a tartásdíj mértékéről. A tartásdíj megállapításánál figyelembe veszik a gyermek indokolt szükségleteit, amelyek a megélhetéshez tartoznak. Ilyen például a rezsiköltség és élelmezés, vagy a gyermek egészségügyi ellátásához (gyógyszer, vitamin), neveléséhez és taníttatásához (tankönyv, nyelvtanfolyam, korrepetálás, edzés) szükséges rendszeres kiadások.

Számításba veszik még a szülők jövedelmi helyzetét, a háztartásában eltartott további személyeket, a gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat, illetve - ha van - a gyermek saját jövedelmét is.

Mitől függ a tartásdíj összege?

A törvény szerint a tartásdíj összegét gyermekenként általában a tartásdíjra kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmet veszik figyelembe. A bíróság által megítélt tartásdíj mértéke körülbelül havi 20 ezer forinttól 150 ezer forintig terjedő skálán mozog. Ha a szülők közösen meg tudnak egyezni, ennél magasabb is lehet az összeg.

- mondta el a Pénzcentrumnak dr. Gaál Edina ügyvéd.

Ha a szülő külföldön él, akkor a tartásdíj mértékét a külföldön szerzett jövedelem alapján állapítja meg a bíróság, amit ugyancsak a gyermek szükségleteinek mértéke határoz meg.

Az állam is besegíthet a családi kasszába

Előfordulhat olyan helyzet is, hogy a gyermektartásdíj fizetésre kötelezett szülő nem rendelkezik jövedelemmel, illetve egyéb vagyonnal sem. Ebben az esetben lehet kérni a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezését, ha az alábbi feltételek fennállnak:

• a bíróság a tartásdíjat már jogerős határozatban megállapította,

• a gyermektartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen,

• a gyermek gondozására kötelezett fél a gyermeket nem tudja egyedül ellátni, és ezáltal a gyermek tartása veszélybe kerül,

• a gyermektartásdíj behajtására indított végrehajtási eljárás eredménytelen volt, amit a végrehajtás szünetelését kimondó, hat hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyv igazol

• a gyermeket gondozó családban nem éri el az egy főre jutó havi átlagjövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét (57 ezer forint)
  

A fenti feltételek fennállása esetén is csak maximum a gyermek 20. életévének betöltéséig kérhető a tartásdíj megelőlegezése, illetve addig, amíg a kötelezett féllel szemben a tartásdíj végrehajthatatlansága nem szűnik meg.

A megelőlegezett tartásdíj maximális összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének (ez jelenleg 28 500 forint) 50 százaléka lehet. A gyámhatóság kisebb összeget is megállapíthat, ha úgy látja, hogy a gyermek tartását a tartásra kötelezett másik fél is biztosítani tudja valamilyen részben.

Ugyanazon gyermekre az ok további fennállása esetén még három évig tovább folyósítható a megelőlegezett tartásdíj.

Lehet-e büntetni, ha nem fizet a szülő?

Az elsődleges cél nem a nem-fizető szülő megbüntetése, hanem az, hogy ki legyen fizetve az elmaradt tartásdíj, azaz a gyermek eltartása ne legyen veszélyeztetve.

Ha valaki nem rendszeresen fizet, vagy nem időben, akkor a büntetés enyhe foka a gyermektartásdíj letiltásának kérése a tartásdíjra kötelezett jövedelméből.

Ha viszont nincs jövedelme és önkéntesen sem teljesít gyermektartásdíjat, akkor büntetőjogilag is felelősségre lehet vonni a szülőt: súlyosabb esetekben két, vagy akár három évig terjedő börtönbüntetést is kaphat.